Algyői Tisza-híd, 2011

Előzmények

Az 1. részben már ismertettük, hogy az algyői Tisza-híd (1. ábra) eredetileg két­támaszú ártéri szerkezeteit 1976-ban folytatólagos többtámaszú, rácsos szerkezetekké építették át, a fix sarukat a IV. és a VI. pillérre helyezve (2. ábra).

A IV. pillér így a négynyílású, 4 × 52,48 m támaszközű szerkezet vízszintes terheit veszi fel, melynek mértékadó értéke a hatályos szabvány szerint 4200 kN (az átépítés idejében hatályos szabvány szerint ez 1728 kN-ra adódott). 
A VI. pillérnek a háromnyílású ártéri szerkezet (támaszközök: 2 × 52,48 + 42,00 m) vízszintes terhein felül a 104,40 m támaszközű mederszerkezet ilyen jellegű terheit is viselnie kell, ami 2940 + 2106 = 5046 kN terhelést jelent (a régi szabvány szerint: 1224 + 884 = 2108 kN).
A jelenleg hatályos szabvány szerinti fékezőerők felvételére egyik pillér sem felelt meg, de a VI. pillér – a vízmosás miatti befogás csökkenése miatt – még az 1976. évi Vasúti Hídszabályzat előírásait sem tudta kielégíteni, így annak megerősítése, valamint a pillérek körüli kőrakatok létesítése elengedhetetlenné vált.

Az alépítmények története, állapota

Az 1900–1901-ben keszonmódszerrel épült falazatok keszonkamráit betonnal töltötték ki. A felmenőfalak cementhabarcsba rakott mészkőből épültek, melyek belső magja beton anyagú.
A mederszerkezet 1960-ban végzett át­építése során a szerkezetet alátámasztó mederpilléreket vasbeton szerkezeti gerendával egészítették ki.
Az ártéri szerkezetek 1976. évi átépítésekor az egész felszerkezetet 82 cm-rel megemelték úgy, hogy hengerelt tartókból máglyát építettek, azok elemeit hegesztéssel rögzítették egymáshoz, majd vasbetonnal vették körül.