Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Nagyvasúti sínek gyártása (1. rész) – Hazai beépítésű sínjelölések műszaki információs tartalma
Sínacélok öntése
A kemencében megolvasztott acélt öntőüstbe csapolják, majd daruval az acél leöntésének helyére szállítják.
Az acél leöntésének két módja ismert: hagyományos és folyamatos öntés.
Sínacélok hagyományos öntése
A hagyományos öntéskor az acélt az öntőüstből öntöttvas kokillákba öntik. A kokillában megszilárdult, általában 1–10 t tömegű terméket tuskónak nevezik.
A hagyományos öntésnek két módozata terjedt el: felső és alsó öntés.
Az acélok hagyományos öntésének egyik legnagyobb problémája, hogy egyes tuskók dermedési, megszilárdulási körülményei lényegesen eltérhetnek egymástól, így minden egyes darabot külön-külön meg kell vizsgálni, ezért az MSZ EN 13674-1:2011 szabvány előírásai szerint a hagyományos öntés sínacélok gyártásakor már nem megengedett.
Sínacélok folyamatos öntése
Az acélok folyamatos öntését az 1950-es évektől fokozatosan vezették be. A folyamatos öntés a hagyományos öntés számos – itt nem részletezett – hátrányát kiküszöböli. Rendkívül kedvező kihozatala, egyszerűsége révén napjaink meghatározott acélleöntési technológiája lett.
Az acélok folyamatos öntésének menetét a 6. ábrán követhetjük nyomon.
Folyamatos öntéskor az öntőüstből az acél az ún. közbenső üstbe, más néven elosztóba kerül, melynek feladata a folyékony acél – az ábrán kinagyított – kristályosítókhoz való elosztása. Folyamatos öntéskor a kristályosítók, az öntött szálak száma általában: 3-5.
A vízhűtéses kristályosítókban megindul az acél dermedése. A kristályosítót elhagyva a leöntött acélbuga belső magja még folyékony, a teljes dermedés a szekunder lehűlési zóna végén következik be. A kristályosítóban alakot kapó terméket bugának nevezzük.
A dermedés után az acélbugákat méretre szabják, és a hengerműbe szállítják.
A hagyományos és folyamatos öntés összehasonlítását a 7. ábra mutatja.
Az ábra alapján egyértelműen látható, hogy a folyamatos öntés mennyivel egyszerűbb, tulajdonképpen egyetlen lépcsőben eljut a megkívánt termékhez, a sínbugához. A sínbugák keresztmetszete általában 250 × 350 mm, hosszúságuk 5–10 m.
A sínacélok leöntésének áttekintése után visszatérhetünk a melegbélyegzéssel felvitt jelek elemzésére, pontosabban a 3. táblázatban szereplő, melegbélyegzéssel felvitt utolsó háromjegyű, 105-ös szám elemzéséhez. Az első számjegy, az 1-es a kristályosító számát jelöli, mely a kristályosítóban dermedő acélszálra is vonatkozik. A 05-ös jelölés azt mutatja, hogy az 1-es szál hányadik, jelen esetben 5. bugájáról van szó.
Tételezzük fel, hogy 60-as rendszerű, 120 m hosszú síneket gyártunk, kemencénk 100 t-ás, a hengerlési szám: 1111. Egy 120 m hosszú, 60 kg/m-es sín tömege kb. 7,2 t, vagyis egy 100 t-ás adagból megközelítőleg 14 db sín gyártható. Folyamatos öntéskor az 1-es és 3-as számú kristályosítót üzemeltetjük, tehát a legyártott sínek melegbélyegzős jelölései a következők: 1111 A 101-től 1111 A 107-ig és 1111 A 301-től 1111 A 307-ig.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.