Szakmai körökben felmerült a hidakon az itt alkalmazott VO anyagtól valamivel lágyabb sínágyazást lehetővé tévő (pl. VA40) megoldás beépítése. Ettől a kisebb mértékű „puhítástól” a sínek rezgéseinek és gerjesztéseinek az acél hídszerkezettől való nagyobb elhangolását lehet remélni, mely üzemeltetői szempontból kedvezőbb lehet (csekélyebb mértékű hullámos kopás, kevesebb sínfej-hajszálerepedés és RCF-hiba).

Nagy közúti forgalmi terhelésű útátjárók

Az előregyártott betonlemezes, de immár sínkörülöntéses pályalemezek a BKV-nál először a 2000-es évek végén, elsősorban zúzottköves vágányok nagy közúti forgalmi terhelésű útátjáróiban jelentek meg (pl. 1-es villamos, Gyáli úti átjáró), ahol a hagyományos, nagyvasúti, beton vagy préseltgumi burkolóelemek nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket.
A nagy szerkezeti vastagságú vas­beton elemek (35–60 cm) legtöbb esetben ászokgerendán támaszkodnak fel. Ezeket a kiszabályozás után folyósbetonba ágyazzák, így hozva létre egy markáns, 50–80 cm vastag pályaszerkezetet (pl. 4. ábra). Léteznek részben vagy teljesen betonacél nélküli (FRC: Fiber Reinforced Concrete), szintetikus makroszál-erősítésű rendszerek is.

A síncsatorna széle gyártmánytól füg­gően szögvas élvédelemmel ellátott vagy szögvas nélküli kialakítású is lehet.
Egyes, nem BKV-s üzemi tapasztalatok a szögvaserősítéstől várt előnyöket nem igazolták, azok korróziós hatások miatt elválhatnak a betonlemeztől.
Ennél a megoldásnál a zúzottköves és a betonlemezes vágány függőleges rugalmassági tulajdonságainak különbségei vala­mint a vízelvezetés precíz megoldásának hiányosságai jelentenek megoldandó problémát (5. ábra). Ez utóbbira új vállalati szabvány is készült [2]. Bár elvileg erre alkalmas az ilyen betonelem újrahasználata, azonban az eddig eltelt rövid üzemidő miatt erre még nem került sor.

Monolit beton síncsatornás vágányrendszerek

Kétrétegű, monolit beton síncsatornás vágányrendszer

A Nagykörút 2010-es évekbeli felújításának előkészítésekor fogalmazódott meg az üzemeltető részéről, hogy a teljesen tönkrement Gantry-RAFS vágány helyett ezen az igen nagy közúti vasúti forgalmi terhelésű szakaszon szintén sínkörülöntéses felépítmény készüljön.
Az akkor is meglehetősen szorító organizációs, vágányzári kötöttségek miatt – üzemeltetői felvetésre – a korábbi vágány betonlemezének megtartásával építhető, de sínkörülöntéses vágány (6. ábra) megtervezését írták ki a pályázatban. Az üzemeltető és a beruházó ettől a vágányzári idő, a buszpótlási idő számottevő lerövidülését és az elszállítandó/odaszállítandó anyagok mennyiségének csökkenését várta.

Egyrétegű, monolit beton síncsatornás vágányrendszer

Néhány száz vágányméter hosszban épült a budai fonódó projekt keretén belül, de egy rétegben készített monolit vasbeton pályalemezes, sínkörülöntéses felépítmény. Hasonló leerősítésű, de fűburkolatú és a hidakra adaptált betonvályús kivitel az 1-es, 3-as projektben is készült, amely jelentősebb, néhány kilométer hosszban létesült. Ezek elvi kialakítása lényegében megegyezik (7. ábra).