Acél síncsatornás vágányrendszerek

Acél síncsatornás, sínkörülöntéses felépítmény viszonylag kevés készült, elsősorban az acélvályú magasabb ára miatt.
Léteznek nyitott, nem járóburkolattal kialakított megoldások. Ilyen például a Rákóczi híd felépítménye (8. ábra). Ennek acél sínvályúja beton magánaljakon fekszik (9. ábra).
Hasonló a Margit híd felépítménye is, de ez burkolt kivitelű, illetve nem beton magánaljakon fekszik, hanem közvetlenül az acél hídszerkezethez csatlakozik.
A másik kivitel a (dísz)kőburkolatos, mint a Kossuth tér felépítménye, illetve a Margit híd alatti fonódóvágány (10. ábra).

A sínkörülöntéses vágányrendszerek általános üzemi tapasztalatai

A BKV közúti vasúti vágányhálózatán külön­böző technológiával készültek sínkörülöntéses vágányok. Ebben a fejezetben a nem előregyártott betonelemes kivitelűeket ismertetem.
A beton pályaszerkezetek elemzésénél meg kell említeni az egyéb monolit beton pályalemezek és burkolatok üzemeltetési tapasztalatait. Ilyenek a nyitott, ragasztott vágányok pályalemezei és az egyéb burkolt közúti vasúti felépítmények beton/bazaltbeton burkolatai és pályalemezei.
A monolitbeton-szerkezetek elvi tervezési élettartama 50 év. Ennek alapja azonban az építéskor betartandó technológiai peremfeltételek megléte.
A nyitott vágányok betonlemezeinek építésekor legtöbbször a munkának nem ideális időjárási körülmények közötti végrehajtása és a nem elégséges időablak (vágányzár) okoznak problémát. Például a nyári időszakban épült betonpályákon a zsugorodási repedések igen gyakoriak. Ez jellemző az acélerősítés nélküli bazaltbeton burkolatokra is.
A legutóbbi időkben elterjedt, kapcsolószer nélküli, folyamatos, gumielem-ágyazású vágányok két rétegben (külön alaplemez, külön burkolati réteg) tervezett és épített megoldásainál a vasbeton lemezben az acélbetétek részleges elhagyásával és a szintetikus mikro- és makroszál-erősítés alkalmazásával az építés minősége javult.