A cikk szerzője:

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

Síndilatációs készülékek elhagyásának hatása (2. rész) – Hosszirányú mozgások járműterhek hatására Edilon rendszerű pályaátvezetés esetén

A BME Út és Vasútépítési Tanszék részéről kutatási jelleggel pályaméréseket végeztünk a 100-as számú vasútvonal 1974+37 szelvényében lévő Keleti-főcsatorna hídjának próbaterhelése során, Hajdúszoboszlónál. A kutatás célja a pálya-híd kölcsönhatás meghatározása a járműterhek hatására bekövetkező hosszirányú elmozdulások és erők tekintetében, Edilon rendszerű pályaátvezetés esetén. Vizsgálatunk végső célja annak megállapítása, hogy elhagyható-e, és ha igen, milyen feltételekkel a síndilatációs készülék 40,0 m támaszköz fölött.

A híd bemutatása

A híd felszerkezete egyvágányú, kéttámaszú, alsópályás, szélrács nélkül kialakított acél rácsostartó. Az acélszerkezet hossza 48,00 m, a támaszköz 47,00 m, a hídszerkezet dilatáló hossza 47,50 m. A sínrendszer 60E2, a sínleerősítés Edilon Corkelast VA60 rendszerű kiöntött, folytatólagos, rugalmas ágyazású. Az Edilon leerősítéshez szolgáló acél sínvályúcsatornák csavarozott kapcsolattal vannak az ortotróp pályalemezhez erősítve. A vasúti pálya tervezési sebessége 160 km/h. A híd fix saruja a Kaba (Püspökladány), a mozgó saruja a Hajdú­szo­boszló (Debrecen) felőli hídvégnél van elhelyezve.
A hídhoz csatlakozó pályaszakasz zúzottkő-ágyazatú, keresztaljas, a sínrendszer szintén 60E2. A hídhoz csatlakozó zúzottkő-ágyazatú szakaszon, a kezdőpont felőli oldalon ±100 mm nyitású B60VM rendszerű, a végpont – Debrecen – felőli oldalon 2 × ±100 mm nyitású B60 VM-D rendszerű iker síndilatációs készülék van beépítve, így a híd és a csatlakozó szakaszok egymástól függetlenül tudnak dilatálni. A híd az 1. ábrán, jellegrajza a 2. ábrán látható.

1. ábra. A híd képe2. ábra. A híd jellegrajza

A vizsgálatok végrehajtása

A próbaterhelés a 628-157 és a 628-163 (M62) pályaszámú, hattengelyes, 1160 kN önsúlyú összekapcsolt mozdonyokkal történt. A terhelési esetek:

  • statikus terhelés,
  • konstans sebességű áthaladás V = 5, 15, 40 és 80 km/h sebességgel,
  • fékezés.

Méréseink során meghatároztuk a híd mindkét végénél, a bal sínszálnál

  • a hídszerkezet pályalemezének hosszirányú mozgását a hídfőhöz (fixponthoz) képest;
  • a hídon lévő sínszál hosszirányú mozgását a hídfőhöz képest;
  • a kezdőpont (fix saru) felőli síndilatációs készülékben a hídhoz erősített síncsúcs és a zúzottkő-ágyazatú pályaszakaszhoz hegesztett fősín egymáshoz viszonyított mozgását;
  • a végpont (mozgó saru) felőli sín­di­la­tá­ci­ós készülékben a hídhoz erősített fősín és az iker síndilatációs készülék híd felőli síncsúcsának egymáshoz viszonyított mozgását.

Az elmozdulásmérésekhez Hottinger Baldwin Messtechnik (HBM) gyártmányú, WA-20MM-T rendszerű, 20 mm mé­réshatárú, tapintócsúcsos induktív út­adókat használtunk. Az adatgyűjtő és mérő­erősítő HBM Spider 8 rendszerű 8 csa­tornás mérőelektronika, a mérő és kiértékelő szoftver a Catman AP/Easy volt. A mintavételi frekvencia a statikus terhelésnél, valamint V ≤ 15 km/h sebességű futamoknál 50 Hz, a V ≥ 40 km/h sebességű futamoknál és a fékezéseknél 200 Hz volt. A méréseknél használt útadók elhelyezését a 3. ábra szemlélteti.
A próbaterhelés időpontja 2018. augusztus 7.

3. ábra. Útadók elhelyezése a végpont felőli hídvégnél

Mérési eredmények

A híd statikus terhelésekor a járművek Debrecen – a mozgó saru – felől haladtak fel a hídra, majd tartózkodás után a fix saru irányába, Püspökladány felé le­haladtak. A 4. ábra a mozgó saru felőli hídvégnél, az 5. ábra pedig a fix saru felőli hídvégnél tünteti fel a pályalemez és a sín vízszintes hosszirányú elmozdulását a hídfőhöz mint fixponthoz képest

A cikk folytatódik, lapozás:123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
  • MÁV Zrt. (2009.) D. 12/H. Utasítás, Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
  • Magyar Államvasutak D54 sz. Építé­si és pályafenntartási műszaki adatok,előírások I. kötet. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest,
  • 1986.
  • Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 1. rész. Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/1.11–16. o.
  • Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 2. rész. Dinamikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/2. 19–22. o.
  • Liegner N., Kormos Gy., Papp H. (2015.): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
  • Liegner Nándor – Papp Helga: Járműterhek hatására bekövetkező hosszirányú mozgások a Nádor–Sárvíz-csatorna hídján Rétszilasnál. Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, 2019. 03. 21-22. ISBN 978-963-8121-86-8.
  • Major Zoltán (2012.): A vasúti híd és vágány kölcsönhatása. Sínek Világa 2012/5, 24–27. o.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©