A cikk szerzője:

Dr. Liegner Nándor egyetemi docens
BME Út- és Vasútépítési Tanszék

Síndilatációs készülékek elhagyásának hatása (2. rész) – Hosszirányú mozgások járműterhek hatására Edilon rendszerű pályaátvezetés esetén

A BME Út és Vasútépítési Tanszék részéről kutatási jelleggel pályaméréseket végeztünk a 100-as számú vasútvonal 1974+37 szelvényében lévő Keleti-főcsatorna hídjának próbaterhelése során, Hajdúszoboszlónál. A kutatás célja a pálya-híd kölcsönhatás meghatározása a járműterhek hatására bekövetkező hosszirányú elmozdulások és erők tekintetében, Edilon rendszerű pályaátvezetés esetén. Vizsgálatunk végső célja annak megállapítása, hogy elhagyható-e, és ha igen, milyen feltételekkel a síndilatációs készülék 40,0 m támaszköz fölött.


– A sín elmozdulása a mozgó sarunál a megállás előtti pillanatban 2,10 mm, közvetlenül a megállás után 1,18 mm, majd a lengés lecsillapodása után a statikus teher hatására 1,22 mm volt a mozgó saru felé. A megállás pillanatában a hosszirányú lengés 2,10–1,18 = 0,92 mm volt.

12. ábra. A mozdony gyorsulása (fékezés és megállás), F → M– A pályalemez elmozdulása a fix sarunál a megállás előtti pillanatban 2,25 mm, közvetlenül a megállás után 1,14 mm, majd a lengés lecsillapodása után a statikus teher hatására 1,35 mm volt a mozgó saru felé. A megállás pillanatában a hosszirányú lengés 2,25–1,14 = 1,11 mm volt.
– A sín elmozdulása a fix sarunál a megállás előtti pillanatban 1,46 mm, közvetlenül a megállás után 0,88 mm, majd a lengés lecsillapodása után a statikus teher hatására 0,95 mm volt a mozgó saru felé. A megállás pillanatában a hosszirányú lengés 1,46–0,88 = 0,58 mm volt.
A mozdony gyorsulását, illetve lassulását a 12. ábra tünteti fel. Narancssárga szín jelzi az eredeti, 100 Hz mintavételi frekvenciával regisztrált gyorsulásadatokat, piros a 0,1 s ablakszélességgel számított mozgóátlagokat, kék szín pedig az 1 s ablakszélességgel számított mozgóátlagokat. A mozdonyok 47 s mérési időnél álltak meg, ebben a pillanatban nem értelmezhető az 1 s ablakszélességgel számított mozgóátlag, mert ez „kisimítja” a csúcsokat. A 0,1 s szélességű mozgóátlaggal számított csúcsérték közvetlenül a mozdony megállása előtt –2,3 m/s2, a megállás után a lengésekből kifolyólag pedig +0,6 m/s2. A 628-as (M62) sorozatú mozdonyok tömege 116 t. A megállás pillanatában 2 × 2,3 × 116 = 533,6 kN hosszirányú erő hatott a hídra, ez idézte elő a 10–11. ábrákon a 36 s relatív mérési időnél kialakult elmozduláscsúcsokat. A híd elmozdulását, valamint a mozdony gyorsulását két külön mérőrendszerrel mértük, ez eredményezi, hogy más mérési időnél alakultak ki a csúcsértékek.
A futamnál a két M62-es mozdony 2320 kN önsúlya és 533,6 kN fékezőereje is a mozgó saru felé mozdították a pályalemezt és a sínszálat. A két hatás együtt 2,33 mm-rel mozdította el a pályalemezt a mozgó saru (Debrecen) felé. A statikus teher 1,33 mm-rel, a fékezőerő önmagában 2,33–1,33 = 1,00 mm-rel tolta a pályalemezt a mozgó saru felé. Az önsúlyból és a mozgó saru felé ható fékezőerőből kialakuló hosszirányú elmozdulások összeadódtak.

13. ábra. A sín és a híd hosszirányú elmozdulása a híd mozgó saru felőli végénél, irány: M → F14. ábra. A sín és a híd hosszirányú elmozdulása a híd fix saru felőli végénél (fékezés és megállás), irány: M → F
A 13–14. ábrákon feltüntetett mérések során a mozdonyok a mozgó saru (Debrecen) felől haladtak a fix saru (Püspökladány) irányába – 1. táblázat szerinti 11. futam –, a fékezőerő tehát Püspökladány irányába hatott. A mozdonyok 62,6 s relatív mérési időnél álltak meg.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
  • MÁV Zrt. (2009.) D. 12/H. Utasítás, Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
  • Magyar Államvasutak D54 sz. Építé­si és pályafenntartási műszaki adatok,előírások I. kötet. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest,
  • 1986.
  • Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 1. rész. Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/1.11–16. o.
  • Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 2. rész. Dinamikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/2. 19–22. o.
  • Liegner N., Kormos Gy., Papp H. (2015.): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
  • Liegner Nándor – Papp Helga: Járműterhek hatására bekövetkező hosszirányú mozgások a Nádor–Sárvíz-csatorna hídján Rétszilasnál. Közlekedéstudományi Konferencia, Győr, 2019. 03. 21-22. ISBN 978-963-8121-86-8.
  • Major Zoltán (2012.): A vasúti híd és vágány kölcsönhatása. Sínek Világa 2012/5, 24–27. o.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2019 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©