Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Sínfej-hajszálrepedésekkel terhelt vágányok állapotának statisztikai alapú jellemzése
Bevezetés
A vasutasszakma 2000-ben, az angliai Hatfield állomás közelében bekövetkezett baleset után figyelt fel igazán a gördüléses fáradási sínfej-hajszálrepedések (head-check, rövidítve: HC-hibák) közlekedésbiztonsági kockázatára. A jelenség veszélyessége abban rejlik, hogy a hibafejlődés során a hajszálrepedések behatolnak a sínkeresztmetszetbe, először felületi kitöredezések alakulnak ki, majd a súlyosabb fázisban akár hirtelen fejkitörések vagy teljes keresztmetszetű síntörések következhetnek be. Szakértők sokasága foglalkozott a repedéseket érzékelő legmegbízhatóbb mérési módszer megtalálásával, a megfelelő mérőeszköz kifejlesztésével, a mért jelek feldolgozható értékekké történő alakításával. Az erőfeszítések viszonylag gyorsan eredményre vezettek és az örvényáramos méréssel dolgozó eszközök a síndiagnosztikát jól szolgálják.
A mérési eredmények elemzésével nagyon hasznos információkhoz juthatunk a sínek állapotára vonatkozóan:
- Kijelölhetők a repedésekkel terhelt sínszakaszok, hozzájuk rendelhetők a károsodási mélység és a repedésdarabszám.
- Megállapított határértékek segítségével, súlyosságukat jellemezve, osztályba sorolhatók a károsodások, a vonatkozó utasítás szerint pedig eldönthető a beavatkozás fajtája, sürgőssége.
- Jellemezhető az adott hosszúságú szakasz pillanatnyi károsodási állapota.
- Egymást követő mérések eredményeiből számszakilag is megállapítható a szakasz állapotának változása, akár az eltelt idő, akár az átgördült terhelés függvényében.
- Megállapítható a mért károsodásimélység-érték és a határérték viszonya segítségével a sín ilyen jellegű kihasználtságának foka.
- Értékelhető az elvégzett munkáltatás (sínköszörülés, sínmarás) hatékonysága.
A cikk a gépi örvényáramos mérés által szolgáltatott károsodási mélység adatainak statisztikai feldolgozásával mutatja be az előbbiekben felsorolt elemzések eredményeit.
A sínfej-hajszálrepedésekről és az örvényáramos mérés által szolgáltatott jellemzőkről
Az SDS és az FMK-008 mérővonatok végzik a hézagnélküli vágányok gépi örvényáramos mérését. A vizsgálat során mindkét sínszálon négy-négy darab, állandó pozíciójú örvényáramos szonda diagnosztizálja a HC-zónában (sínnyomtávsarok és környezete) kialakult hajszálrepedéseket. Az 1. ábra egy 54 rendszerű sín fejéből kimunkált mintán, YXLON Modular típusú ipari CT-berendezéssel készített felvétel segítségével tárja fel a hajszálrepedések térbeli helyzetét. A kisebbik ábra mutatja a próbatest fejből kimunkálásának helyét, míg a nagyobb a repedésfelületeket [1].
A repedések szabálytalan felületeket alkotnak, egymás felett 0,5…1,6 mm távolságban helyezkednek el. Az ábra jól érzékelteti, hogy a mért értékek nagysága attól is függ, hogy a mérőszondák vezetése a síntengelyhez képest milyen pozícióban, mely hosszanti vonalon történik.
Az örvényáramos mérésről részletesen a Sínek Világa 2020. évi 6. számában olvasható leírás [1].
A sínfej-hajszálrepedések anyagtani vizsgálati eredményeiről szóló cikk a Sínek Világa 2014. évi 5. számában olvasható [2].
A 2. és a 3. ábra a sínfej kereszt-, illetve hosszirányú vágásával létrejött metszetet mutatja [3].
A szondák a repedéshosszakat mérik a szondavonalba eső függőleges síkon. A számítási algoritmus a 4. ábrán látható [4].
A két repedési fázisban kialakult hossz összegét (L1 + L2) egy felvett szögérték (αk = 25°) segítségével lehet az úgynevezett károsodási mélységgé (mk) átszámítani az mk = (L1 + L2) × sinαk kifejezéssel, amely végeredményként tehát nem a valóságos mélységet adja meg.
A mérőrendszer egy-egy sínszálra méterenként és szondánként az alábbi eredményeket szolgáltatja:
- károsodási mélység értékét (K) a mérési tartomány 0,01 3,00 mm;
- a repedések számát (R).
A szondánként kapott eredmények közül a program az adott sínszálra a károsodási mélység szempontjából legrosszabb értéket adja. Így a mérési jegyzőkönyvekben már nem szondánkénti számított eredményeket kapunk egy adott hosszra vonatkozóan, amit nevezzünk a továbbiakban minősítési alaphossznak, hanem a legkritikusabb adatot, mind a károsodási mélység, mind pedig a repedésdarabszám tekintetében. A mérési adatokból Excel (xlsx) formátumú hibalista is készíthető, a felhasználó által választott minősítési alaphosszra (például 1 m, 10 m, 20 m és így tovább).
Irodalomjegyzék
- [1] Marosi Ákos: Roncsolásmentes vizsgálatokon alapuló síndiagnosztikai szolgáltatások. Sínek Világa 2020;6.
- [2] Dr. Csizmazia Ferencné–Dr. Horvát Ferenc: A sínfej-hajszálrepedések műszaki és gazdasági alapú kezelése. Sínek Világa 2014;5.
- [3] Sínfejkárosodási hibák kezelése, karbantartási technológiájuk kidolgozása. Műszaki követelmények meghatározása a gazdaságossági szempontok figyelembevételével. Zárójelentés. Universitas-Győr Nonprofit Kft., 2014.
- [4] D.10. utasítás. Vasúti sínek diagnosztikája. MÁV Zrt., 2019.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.