Az ábrából az is leolvasható, hogy az 571+00–581+70 szakaszon a beavatkozás eredményesebb volt, mint az 595+00–604+00 hosszon. Utóbbi szakaszon a 3 mm-es károsodási érték hosszabb szakaszokra van berajzolva (2015. március 1-jei állapot). Mivel a mérővonat mérési határa 3 mm, ezért itt csak az jelenthető ki, hogy a károsodásimélység-értékek legalább 3 mm-esek, de valódi nagyságuk nem számszerűsíthető. Ezért tűnik a beavatkozás ezen a szakaszon sikertelenebbnek.

A 8. ábrából az is kitűnik, hogy nincsen egyszerű helyzetben az, akinek a sínfej megmunkálását meg kell terveznie, összeegyeztetve a hatékony, illetve gazdaságos beavatkozás egymásnak bizonyos fokig ellentmondó szempontjait.

Jellemzés eloszlásgörbékkel

Az azonos szakaszon végrehajtott mérések számának növekedésével egyre több állapot ábrázolható együttesen, azonban, amint azt a 9. ábra mutatja, az állapot változásának szemmel követése egyre nehezebbé válik. Az ábra az 1. számú vasútvonal 722–732 szelvényei közötti szakaszon fekvő két ívre készült, ahol 54-es rendszerű sínek fekszenek.
Az egyes mérési adathalmazokra szerkesztett eloszlásgörbékkel az állapot változása jól szemléltethető. A görbe megmutatja, hogy az abszcisszatengelyen ábrázolt károsodási mélység valamely kiválasztott értékénél hány százalékban van a halmazban kisebb, illetve nagyobb érték. Minél inkább a nagyobb károsodási mélységek felé tolódik el egy görbe helyzete, annál rosszabb állapotot mutat. A 9. ábra ada­taira szerkesztett eloszlásgörbék a 10. ábrán láthatók.

Az első–negyedik mérések két év alatt az állapot jelentős romlását bizonyítják. Míg 2014. április 7-én a legnagyobb károsodási érték 1,9 mm, addig két év múlva a hibáknak már 36%-a 3 mm vagy annál nagyobb értékű volt. A negyedik és ötödik mérés között elvégzett sínfejmegmunkálás nagyon jelentősen javított az állapoton.
Az eloszlásgörbék elkészítésénél arra kell ügyelni, hogy a mérési értékek feldolgozása csak a HC-hibákkal terhelt ív/ívpár (esetleg egyenes szakasz) hosszára terjedjen ki. A hibamentes csatlakozó szakaszok értékeinek feldolgozásba történő bekapcsolása erősen torzítja a görbéket, így azok a valóságot nem kellő pontossággal fogják jellemezni. Az is fontos szempont, hogy adott szakasz állapotváltozásának vizsgálatánál a különböző időpontban végrehajtott mérések mindig ugyanazon tól-ig szelvények közötti adataival dolgozzunk.

Jellemzés az alakszámmal

Az állapot változását az úgynevezett alakszám (A) bevezetésével számszakilag is jellemezhetjük. Az alakszám az eloszlásgörbe függőleges tengelyre vett másodrendű nyomatéka. Egy adott eloszlásgörbéhez csak egyetlen alakszám tartozik. A 11. ábrán adott eloszlásgörbe alakszámának számítási elve látható.