Egy kiegyenlített részterület nyomatékának számítási kifejezése a 11. ábrán szerepel. A teljes eloszlásgörbe nyomatéka, azaz az alakszám (A) értéke a következőképpen számítható:
Az 1. számú vasútvonal 722–732 szelvényei közötti szakaszra az alakszám alakulását a mérés szempontjából kezdő állapot 2014. április 7. és a 2016. december 1. közötti időszakra a 12. ábra mutatja. Az első négy mérés során tapasztalt romlás közel lineárisnak tekinthető: A = 0,6357t+18,563, determinációs együttható (R2) 0,9917. A 2016. évben végrehajtott sínfejmegmunkálás sikerességét a diagram ötödik értéke (A=7,1) érzékelteti.

Az alakszámok alakulását nemcsak az idő, hanem az átgördült terhelés függvényében is számítani lehet. A vizsgált esetben, a forgalom nagyságában a következők szerint történtek változások: 2014. év kilenc hónapjában 22,35 millió bruttó tonna, 2015. teljes évben 21,92 millió bruttó tonna és a 2016. év 11 hónapjában 17,13 millió bruttó tonna. A 13. ábra szerint a változás most ebben a feldolgozásban is jól közelíthető lineárisan (R2 = 0,9981).
A változás linearitása a közölt esetre igaz, kellő számú vizsgálat hiányában nem általánosítható.

A károsodási osztály által megszabott felső határra való kihasználtság jellemzése

Látványosan jellemezhető a választott károsodási osztályban a kihasználtság értéke. Ez az aktuális károsodási mélység és az osztály felső határértékének hányadosa, szorozva 100-zal. A jobb vágányban a 722+48–726+60 szelvények között fekvő, R = 1000 m sugarú, 30 mm túlemelésű balos ívben öt különböző időpontban végrehajtott mérés eredménye alapján a 14. ábra mutat példát. A választott károsodási osztály C1, felső határa 2,7 mm [3]. A 100% feletti értékek a választott határérték túllépését jelentik. A 2016. december 1-jei mérés vonala mutatja a sínfejmegmunkálás eredményes voltát.

Az elvégzett sínfejmegmunkálás hatékonyságának jellemzése

Az elvégzett munkáltatás hatékonyságát számszakilag is jellemezhetjük a minősítési alaphosszakra (példánkban 20 méterekre) a következő kifejezés segítségével:

ahol
K_ei = a károsodási mélység értéke a munkáltatás előtt,
K_ui = a károsodási mélység értéke a munkáltatás után.
Azokban az esetekben, amikor a K_ei értéke zérus, akkor HKi nem értelmezhető. A 15. ábra ismét a 722+48–726+60 szelvények közötti szakaszra mutatja az eredményt. A negatív érték azt jelenti, hogy – a munkáltatás ellenére – hány százalékkal lépte át a károsodási mélység értéke a hibaosztály felső határát.