Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Szemalak hatása a vasúti Los Angeles- és a vasúti mikro-Deval vizsgálatok eredményeire
Mikro-Deval kopásállósági vizsgálat
A mikro-Deval kopásállósági vizsgálat a zúzottkövek, a zúzott kavicsok és a másodlagos felhasználású bontott anyagok minősítésének meghatározó vizsgálata a hazai minősítési gyakorlatban. A mikro-Deval vizsgálat az 1980-as években termékcentrikus vizsgálatként került bevezetésre és a minősítés gyakorlatában használatra. Az MSZ 18287-6-84 számú, Építési kőanyagok szilárdsági vizsgálata próbahalmazokon. Mikro-Deval vizsgálat című szabvány különböző szemnagysághatárú vizsgálati frakciókra írta elő a teendőket. A szabványban a vizsgálati minták szemnagysághatárai a bányaüzemekben előállított zúzottkő termékek szemnagysághatárai szerintiek voltak.
Az európai szabványrendszerben a mikro-Deval vizsgálatot a Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata című szabványsorozat részeként szabályozták. Az 1998-ban bevezetett MSZ EN 1097-1:1998 számú szabványban a mikro-Deval vizsgálatot kopásállósági vizsgálatként szabályozták. Az MSZ EN szabvány, a korábbi hazai szabályozási elvvel ellentétben, nem termékcentrikus, hanem kőzetcentrikus, azaz nem a gyártott termék frakcióján, hanem a vizsgálatot a kőzetanyag 10/14 mm szemnagysághatárú vizsgálati mintáján írja elő. A minősítés gyakorlata megkövetelte az aprózódással szembeni ellenállás vizsgálati szabványának alapos átalakítását, módosítását. Az MSZ EN 1097-1:1012 számú, Kőanyaghalmazok mechanikai és fizikai tulajdonságainak vizsgálata. 1. rész: A kopásállóság vizsgálata (mikro-Deval) című szabvány már szakított a termékcentrikus elv szigorú betartásával, de a vasúti kőanyagok vizsgálatára nem hozott vizsgálattechnikai előírásokat.
Az európai szabályozási rendben a vasúti ágyazati anyagokra az EN 13450:2002 számú, Aggregates for railway ballast című szabványban, amelynek angol nyelvű változatát jóváhagyó közleménnyel a Magyar Szabványügyi Testület (MSZT) MSZ EN 13450:2003 szám alatt (Kőanyagok a vasúti ágyazathoz) nemzeti szabványként tett közzé. Ebben a termékszabványban jelent meg az ágyazati kőanyagokra az ún. „mikro-Deval” vizsgálat, mely azonban csak nevében hasonlít a klasszikus mikro-Deval vizsgálathoz, mivel ugyanazon az alapberendezésen végezhető, de sem a vizsgálódob méretei, sem a vizsgálati minta szemnagysága, sem a hozzáadott víz mennyisége nem azonos a vizsgálati szabványban adottakkal.
Irodalomjegyzék
- Árpás E. – Emszt Gy. – Gálos M. (2001): Mikro-Deval vizsgálat az európai szabványosítás rendszerében. Építőanyag,
- 53. évf. 1. sz. 18–21.
- Árpás E. – Emszt Gy. – Gálos M. – Kárpáti L. (2002): Los Angeles-vizsgálat az európai szabványosítás rendszerében. Építőanyag, 54. évf. 4. sz. 106–111.
- Árpás E. – Emszt Gy. – Gálos M. – Kárpáti L. (2006): Zúzottkövek kőzetfizikai tulajdonságai a minősítés gyakorlatában. Mérnökgeológia-Kőzetmechanika Kiskönyvtár 2. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1–12.
- Bobály J. (2015): Összefüggés a zúzottkő szemalakja és a vasúti Los Angeles-vizsgálat eredményei között. Kő és Kavicsbányász Napok 2015. Velence.
- Gálos M. – Kausay T. – Kertész P. – Marek I. (1984): Zúzottkövek mikro-Deval aprózódási vizsgálata. Építőanyag, XXXVI. évf. 9. sz. 279–287.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.