Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Szemalak hatása a vasúti Los Angeles- és a vasúti mikro-Deval vizsgálatok eredményeire
A KŐKA Kő- és Kavicsbányászati Kft. komlói andezitbányájából származó vasúti ágyazati kőanyagon végzett termékállandósági vizsgálatok eredményeinek feldolgozása bizonyítja a függvénykapcsolatokat.
Vasúti ágyazati kőanyagokra vonatkozó vizsgálati eredmények mind a lemezességi mutató, mind pedig az alaktényező esetében jól mutatják, hogy a halmazban a lemezes szemek mennyisége hogyan változtatja meg mind a Los Angeles aprózódás, mind pedig a vasúti mikro-Deval aprózódási veszteség mértékét. A 8–11. ábra a közel két éven keresztül végzett rendszeres vizsgálatok eredményeit mutatja.
A vizsgálati eredmények közötti összefüggések erősségét a 3. táblázatban foglaltuk össze.
Mindkét szemalakjellemző és a Los Angeles aprózódás közötti összefüggés jól mutatja, hogy a lemezes szemalakú szemek jelenléte növeli a Los Angeles aprózódás mértékét. A regressziós összefüggések meredekségének figyelembevételével az FI, illetve az SI 10 m%-os értékéhez viszonyítva már a 20 m%-os lemezesség közel 12%-os növekedést eredményez a Los Angeles aprózódási veszteségnél. Ez egyben azt is jelentheti, hogy ugyanaz a kőzetanyag más-más szemalakú halmazon eltérő Los Angeles aprózódási értéket kapunk.
Számszerűen kimutatható, hogy az FI = 10 m%-os zömök szemalakú vizsgálati minta várható Los Angeles aprózódási értéke 9%-kal lesz kisebb az FI = 20 m%-os lemezes szemeket mutató mintánál.
Hasonlóan a Los Angeles aprózódási veszteség és a szemalakjellemző közötti vizsgálati eredményekhez, a vasúti mikro-Deval aprózódás és a szemalakjellemzők közötti összefüggés is jól mutatja, hogy a lemezes szemalakú szemek jelenléte növeli a mikro-Deval aprózódással meghatározott kopásállóság mértékét. A regressziós összefüggések meredekségének figyelembevételével az FI, illetve az SI 10 m%-os értékéhez viszonyítva már a 10 m%-os lemezesség közel 12%-os növekedést eredményez a mikro-Deval aprózódási veszteségnél. Ez egyben azt is jelentheti, hogy ugyanaz a kőzetanyag más-más szemalakú halmazán eltérő mikro-Deval aprózódási veszteséget kapunk.
Abban az esetben, ha ugyanannak a bányaüzemnek ugyanabból a kőanyagból gyártott zúzottkő termékén végzett mikro-Deval vizsgálatai esetenként 10–15%-kal eltérő termékállandóságot mutató minősítő értéket adnak, ami már esetenként kategória-határátlépést eredményezhet. Ezért lenne célszerű a mikro-Deval vizsgálatot adott lemezességi számú mintán végezni, vagy az eredményeket a kimunkált regressziós összefüggés alapján a 20 tömeg%-os lemezességi mutatójú mintára korrigálni.
Összefoglalás, javaslatok
Az ágyazati kőanyag megfelelőségére vonatkozó MÁV-utasítás kéri a lemezességi mutató és az alaktényező vizsgálati eredményekkel történő megadását. A termék szemalak-tulajdonságainak értékelése az ágyazati kőanyag termékszabványában megadott határértékek figyelembevételével a 12. ábrán megadott határértékekkel határolt mezőkbe történő besorolással lehetséges. A szemalak jellemzése így egyetlen, a mezőt reprezentáló betűjellel adható meg.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a vasúti ágyazati kőanyagokra vonatkozó MÁV-előírások, melyek a két szemalakra vonatkozó vizsgálati eredmények meghatározását követelik meg, helyesek. Javasolt, hogy az összevont értékére vonatkozó határértékeket építsék be a szabályzatokba.
A vasúti ágyazati kőanyagok sorozatvizsgálatának eredményei alapján javasoljuk, hogy a halmaz szemcsealakjának hatását mind a Los Angeles-vizsgálattal meghatározott aprózódással szembeni ellenállás értékére, mind pedig a vasúti mikro-Deval vizsgálattal meghatározott kopásállósággal szembeni ellenállás értékére a lemezességi mutató és az alaktényező együttes értékével kezeljük.
LARB = f (FI + SI)
MDERB = f (FI + SI)
A szemalak megítélésére ez azt jelenti, hogy
FI+SI = v/s + h/v = (v2+ s . h)/(v . s)
A szemalak megítélésénél a szemcse vastagsága négyzetesen szerepel, ami rámutat arra a gyakorlati tapasztalatra, miszerint a halmazban levő lemezes szemek fokozottan hajlamosak aprózódásra, az elvékonyodó élek pedig letörésre.
Az összevont szemalakot jellemző szám és a Los Angeles aprózódás közötti összefüggést a 13. ábra mutatja.
Az összevont szemalakot jellemző szám és a vasúti mikro-Deval aprózódás közötti összefüggést a 14. ábra szemlélteti.
A vizsgálati eredmények azt mutatják, hogy a vasúti ágyazati kőanyagokra vonatkozó MÁV-előírások, melyek a két szemalakra vonatkozó vizsgálati eredmények meghatározását követelik meg, helyesek. Javasolt, hogy az összevont értékére vonatkozó határértékeket építsék be a szabályzatokba.
Köszönetnyilvánítás
Az ágyazati kőanyagok szemszerkezeti tulajdonságainak átfogó vizsgálatát a MÁV Zrt. K+F Kutatásfejlesztési Innovációs Programjai tették lehetővé, nevezetesen a Vasúti ágyazati anyag entrópia tulajdonságainak és azok energiaszemléletű hatásainak vizsgálata az MSZ EN 13450:2003 számú szabvány rendjében című (témaszám: 1-07-95002/11) és annak folytatásaként A vasúti zúzottkő ágyazati kőgerenda vizsgálata dinamikus és egyéb igénybevételek hatására című (szám: 36895/2015/MÁV) K+F kutatás.
A halmazszilárdsági vizsgálatok eredményeinek értékelésével hasznos tanácsokat kaptunk az Útlab Szövetség kövekkel foglalkozó albizottságának tagjaitól, valamint dr. Kausay Tibor c. egyetemi tanártól (Betonopus Bt.).
A szerzők köszönettel tartoznak Emszt Gyula ny. tanszéki mérnök és Pálinkás Bálint laboráns (BME Geotechnika és Mérnökgeológia, korábban Építőanyagok és Mérnökgeológia Tanszék munkatársai) segítőkész, önzetlen munkájáért.
Irodalomjegyzék
- Árpás E. – Emszt Gy. – Gálos M. (2001): Mikro-Deval vizsgálat az európai szabványosítás rendszerében. Építőanyag,
- 53. évf. 1. sz. 18–21.
- Árpás E. – Emszt Gy. – Gálos M. – Kárpáti L. (2002): Los Angeles-vizsgálat az európai szabványosítás rendszerében. Építőanyag, 54. évf. 4. sz. 106–111.
- Árpás E. – Emszt Gy. – Gálos M. – Kárpáti L. (2006): Zúzottkövek kőzetfizikai tulajdonságai a minősítés gyakorlatában. Mérnökgeológia-Kőzetmechanika Kiskönyvtár 2. Műegyetemi Kiadó, Budapest, 1–12.
- Bobály J. (2015): Összefüggés a zúzottkő szemalakja és a vasúti Los Angeles-vizsgálat eredményei között. Kő és Kavicsbányász Napok 2015. Velence.
- Gálos M. – Kausay T. – Kertész P. – Marek I. (1984): Zúzottkövek mikro-Deval aprózódási vizsgálata. Építőanyag, XXXVI. évf. 9. sz. 279–287.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.