A MÁV Zrt. üzemeltetésében legnagyobb számban V43 és Bzmot típusú járművek vannak. A kettő közül a villamos vontatást az [1] dolgozat részletesen feldolgozta. A Bzmot mellékvonalakon közlekedik, itt nagyobb számban fordul elő lassújel, ezért ez utóbbit vizsgáltam. Felhasználva több évtizedes pályafenntartási tapasztalatomat, a munkám során megismert vonalak közül választottam kettőt (116. és 117. sz.) a vizsgálatok elvégzéséhez. A választást sikerült úgy megoldani, hogy mindkét vonalon, más-más időben ugyan, de ugyanaz a vontatójármű (Bz 369-6) közlekedett, tehát a járműből származó hibákat ezzel sikerült kiküszöbölni.

A további adatgyűjtés világított rá, hogy minden MÁV-os vontatójármű fel van szerelve mozdonyfedélzeti berendezéssel (továbbiakban: MFB), amely folyamatosan gyűjti az adatokat az üzemben lévő vontatójárművekről. Folyamatosan továbbítja a berendezés a mért értékeket a központi szerverre, tehát óriási adathalmaz áll rendelkezésre – csak eddig kizárólag gépész kollégák, és azok közül is csak a jogosultsággal rendelkezők ismerik és használják ezeket az adatokat. Írásomban azt mutatom be, hogy milyen lehetőségek vannak a berendezés által gyűjtött adatok pályafenntartási felhasználására.

A mozdonyfedélzeti berendezés bemutatása

A vontatójárműveket üzemeltető MÁV-Trakció Zrt. és MÁV-Start Zrt. szükségesnek látta, hogy a vontatójárművekről folyamatosan rendelkezzenek olyan adatokkal, melyek segítségével a műszaki és az üzemeltetési körülményeket nyomon követhetik, szükség esetén vissza­­el-lenőrizhetik. Az egyes mozdonyokat (vontatójárműveket) felszerelték a szükséges érzékelőkkel és jeladókkal, illetve elkészíttették az adatok rögzítéséhez, tárolásához és feldolgozásához szükséges programot. Ezeket a feladatokat külső cégre bízták, mely országos lefedettséget biztosít. A tel­jes rendszert Mozdonyfedélzeti Be­ren­de­zés­nek hívják, a kezelőprogram neve eMIG FVS 4.0. Az MFB [3] főbb egységei a telepített érzékelők, a fedélzeti számítógép, melyhez az érzékelőktől befutnak az adatok; a fedélzeti monitor, mely nemcsak az adatok megjelenítését, hanem a mozdonyvezetővel történő folyamatos értekezést is lehetővé teszi; valamint a GSM/GPS antenna, mely a helymeghatározás mellett a teljes adatátvitelt szolgálja a központi adatbázis és a jármű között.

A program a következő adatokat rögzíti:
a) a vontatójármű mindenkori helyzetének felügyelete (mozdonykövetés funkció);
b) a vontatási adatok gyűjtése, tárolása, központba küldése (elektronikus menetigazolvány);
c) az üzemanyag-fogyasztás folyamatos mérése, felügyelete, nyilvántartása;
d) a szerelések folyamatos mérése, felügyelete, nyilvántartása;
e) mozdonydiagnosztikai adatgyűjtés, mű­szaki felügyelet.

A mért értékeket másodpercenként rög­zíti és küldi a központi szerverre a berendezés (1. ábra). A program használói szűrve jutnak az adatokhoz: alaphelyzetben 60 másodpercenként, kivéve, ha a jármű mozgásában, illetve a motor vagy a főlégtartály működésében változás van, akkor ez az érték másodperc pontosan jelenik meg a kiadott listában, amely a fedélzeti számítógép monitorán is folyamatosan követhető. A teljes táblázat 75 oszlopban mutatja a tárolt számadatokat, amelyekből úgy a személyzetre, mint a járműre vonatkozóan minden, illetve az üzem közbeni jellemzők – helyzet, sebesség, fordulatszám, fogyasztás, egyéb gépészeti adatok stb. – jelennek meg. Ezek segítségével lekövethető menet közben és utólag is a jármű működése és működtetése. A kapott adatokból folyamatosan készül összetett grafikon, melyen a hozzáféréssel rendelkező ellenőrizheti a kiválasztott menetet.

A mozdony helyzetét mutató GPS-koordináták pontosságát 2-3 m-ben adják meg (a). A vontatási adatok (b) közül a jár­mű sebessége (háromféleképpen méri a be­ren­dezés, és kettőt mutat a lista) mellett a motorfordulatszám is szükséges, mert jól mutatja például a szabadon futást, vagy például azt, hogy a megengedett legnagyobb sebességhez nem szükséges a legnagyobb fordulatszám, illetve nem folyamatosan. Az üzemanyag-fogyasztást (c) a tartályban lévő, 2 db nyomásérzékelővel légnyomást mérve és azt visszavezetve térfogategységben gázolajmennyiségre rögzíti. Ez a módszer nehezen kezeli a menet közbeni folyadékmozgást és -változást. A berendezés feladata (e) a külső hőmérséklet mérése is.