A 2000-ben megnyílt Magyar Vasúttörténeti Park, ahol több mint 100 vasúti jármű, köztük számos ritka, egyedi gyártású mozdony, vasúti kocsi, továbbá tárgyi emlékek sokasága látható, az 1870-es évektől napjainkig mutatja be Magyarország vasúti fejlődését. Közép-Európa legnagyobb szabadtéri vasúti emlékparkjában a látogatók nemcsak megtekinthetik a kiállított tárgyakat, tablókat, hanem ki is próbálhatják a többi között a mozdonyon utazást, hajtányt, lóvasutat, fordítókorongot. A kerti kisvasút meg a terepasztalok gyerekek és felnőttek kedvencei.
Ebben a környezetben rendezték meg – a MÁV Zrt. védnöksége mellett, június 9-én – az V. Pályavasúti Napot. A forgalmi, magasépítményi és értékesítési szakterületek színvonalas előadásokon, kiállításokon, interaktív bemutatókon mutatkoztak be, és az esős idő ellenére is sok érdeklődő látogatott ki a Füstibe. Ezen a napon ingyenes volt a belépés a Parkba. A rendezvény kitűnő programként szolgált a gyermekes családoknak, valamint az egyedül érkezőknek is. Munkatársaink és családtagjaik is szép számban megjelentek, s lehetőségük volt szakmai
és személyes beszélgetésekre, ismerkedésre, régi ismerősökkel való örömteli találkozásokra.
A szakmai programot a Nagycsarnokban, a Keleti pályaudvar makettje előtt, házigazdaként Kiss Gábor, a MÁV Zrt. forgalmi igazgatója nyitotta meg. Köszöntötte a jelenlévőket, röviden méltatta a pályavasút három – a pályavasút működése szempontjából meghatározó – bemutatkozó szakterületét, ismertette a programokat. Reményét fejezte ki, hogy a szakmai előadások, kiállítások, bemutatók és a Krampácsverseny meghozza a kedvet a pályavasút működésének megértéséhez és megismeréséhez – és a vasút szeretetéhez. 

Szakmai előadások

Az előadások ugyanezen a helyszínen hangzottak el.
„Az üzemirányítás múltja, jelene és jövője a forgalmi szakmai területen belül” című előadásában Béres Barna forgalmi üzemirányítási osztályvezető bemutatta azt a folyamatot, amely a menetirányítás alapjainak II. világháború idején történő lerakásával, illetve a katonai vasúti szállítás miatt szükségessé vált menetirányítói diszpécserszolgálat kialakításával kezdődött. Mivel az 1960-as években a megnövekedett szállítási igények a közlekedés szervezésének központosítását igényelték, ekkor hozták létre a legmagasabb szintű felügyeletet ellátó forgalomirányító szervezetet, valamint a vasútigazgatóságok székhelyein működő forgalomirányító részlegeket. Az 1990-es években az üzemirányító központok beolvadtak a forgalmi szakág szervezetébe, s megkezdődtek a központi
forgalom-ellenőrző (KÖFE) rendszer előkészületei, a 2000-es években pedig az Üzemirányító Központ a MÁV Zrt. hálózati hatáskörű irányító szervezete lett. Az osztályvezető elmondta, hogy napjainkban az üzemirányítás a Tervezés, Lebonyolítás, Operatív intézkedés (rendkívüli helyzetek kezelése), Felügyelet, Ellenőrzés, Elemzés szintjén végzi a forgalomszervezést és irányítást, valamint a vállalkozó vasúti társaságok diszpécserszolgálataival a kapcsolattartást. A jövőben a központi
forgalomirányító (KÖFI) szakaszok nagymértékű növekedése várható a fővonalakon, 2025 után pedig már a vasúthálózatunk közel felét a KÖFI kezeli majd, ami azzal jár, hogy a forgalomszabályozás integrálódik a forgalomirányítás szervezetébe. Ebből várhatóan az következik, hogy egyrészt mind több lesz a személyzet nélküli szolgálati helyek száma, másrészt a forgalomszabályozást végző forgalomirányító központok fajsúlya is növekszik.
„Pályavasút és értékesítés – a számok és ami mögöttük van” című előadásában
dr. Rónai Péter, a MÁV Zrt. Pályavasúti Szolgáltatások Igazgatóság igazgatója interaktív, hagyományosnak nem nevezhető előadásában mutatta be a szervezetet, annak helyét a MÁV Zrt.-n belül, a magyarországi pályaműködtetőket, vasútvállalatokat. Elmondta, hogy az Igazgatóság 2004-ben Értékesítési főosztályként alakult, s azóta működik változó névvel és fokozatosan bővülő feladatkörökkel. Szemléletesen érzékeltette a pályavasúti bevételek alakulását (a 93 Mrd Ft évenkénti hálózat hozzáférési díjbevétel napi 12 kg-nyi 20 ezer Ft-os bankjegyet jelent), s kitért a szabályozási környezetre is.
Tájékoztatta a hallgatóságot, hogy az Igazgatóság ügyfelei körében egytől ötig terjedő vevőelégedettségi indexszel méri a pályavasút tevékenységét. Ez a mérőszám, ami jelenleg négyes, egy olyan komplex mutató, amely a legfontosabb tényezőket mutatószámba sűrítve ad átfogó képet a MÁV Zrt. pályavasúti tevékenységének minőségéről.
Végül arról is beszélt, hogy az Igazgatóság továbbra is nagyon fontosnak tartja a vevői elégedettséget, a folyamatos kapcsolattartást a vasúti társaságokkal, hogy a felmerülő igényeket továbbra is az elvárható színvonalon tudja a MÁV Zrt. teljesíteni és bevételeit növelni.