Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Vasúti hidak fejlődése Észak-Amerikában
1847-ben Whipple tovább forradalmasította a vas nyújtotta előnyöket, amikor a Pratt-féle rácsozással kidolgozott egy öntött- és kovácsoltvas elemekből álló, vasúti hídhoz alkalmas rácsozást. A szerkezetben az előzőleg ismertetett Connecticut folyó feletti híd konstrukciójához hasonlóan, de fordítottan a diagonális húzott kovácsoltvas rácsrudak két függőleges nyomott öntöttvas elemet fogtak át. A felső nyomott övrúd öntöttvasból, míg az alsó húzott övrúd kovácsoltvasból készült. Az új kialakítást elsőként 1853-ban alkalmazták a Vermont & Canada Railroad részeként a New York állambeli Troy-nál az Erie-csatorna felett [13]. A híd rajza a 9. ábrán látható. A kedvező szerkezeti kialakításnak köszönhetően – feltehetően az azonos fesztávokhoz viszonyítva –
Whipple a kor legkönnyebb vashídját alkotta meg. Whipple munkái megalapozták a nagyobb fesztávokhoz alkalmazható Bollman- és a Fink-féle rácsostartók fejlesztését, ezért és az úttörő gyakorlati és elméleti megfontolásai okán nevezik Whipple-t a rácsos vashidak atyjának.
Wendel Bollman 1852-ben a Baltimore & Ohio Railroad részeként egy új típusú rácsos vasúti hidat fejlesztett ki, amelyet Bollman-féle függesztett rácsos tartónak neveztek el [14]. A húzott rácsrudak mindegyikét a támasz feletti függőleges rácsrúd csúcsába kötötték be. A húzott elemek kovácsoltvasból, a nyomott elemek öntöttvasból készültek. 1873-ig közel száz ilyen típusú hidat építettek. Az egyetlen, mai napig megmaradt híd 1869-ből a marylandi Savage-ban található, amelyet az alkotóról Bollman rácsos hídnak neveztek el (10. ábra).
Albert Fink 1852-ben a Baltimore & Ohio Railroad részeként egy új típusú rácsos vasúti hidat fejlesztett ki, mely abban az időben a leghosszabb vasúti vashíd volt Észak-Amerikában. A híd a nyugat-virginiai Fairmontnál vezette át a vasúti forgalmat a Monongahela folyón. 1857-ben Kentucky államban a Louisville & Nashville Railroad részeként a Green folyó felett építette Fink az addigi leghosszabb amerikai vashidat. Fink az amerikai polgárháborúban fontos végrehajtó szerepet töltött be. Az ő nevéhez fűződik a louisville-i Ohio folyó feletti, összesen 1,6 km hosszú híd megépítése is, mely a maga idejében a leghosszabbnak számított. A legrégebbi, napjainkig fennmaradt, 11. ábrán látható Fink-féle rácsozású vasúti vashidat 1858-ban adták át a forgalomnak a New Jersey-i Hamdennél [15].
Az első szegecselt kapcsolatokkal kialakított kovácsoltvas vasúti hidat Howard Carroll ír mérnök (MacNeill ír hídmérnök tanítványa) tervezte. A 12. ábrán látható híd, a New York Central Railroad részeként, Schenectadynál a Mohawk folyó felett vezette át a vasúti forgalmat [16]. Mivel a kapcsolatok szegecseltek voltak, így feltehetően ez az első teljes egészében kovácsoltvas főtartó elemekből épült híd, melyet 1859-ben adtak át a forgalomnak. A híd 10 támaszközből állt, Howe-féle rácsozású (függőleges húzott elemekkel és két függőleges elemet átfedő átlós nyomott elemekkel). Ezután a fém vasúti hidak és szegecselt kapcsolatok első számú fejlesztője és alkalmazója a New York Central Railroad volt, mely a kovácsoltvas hidak alkalmazásában évekig élen járt.
A 13. ábrán látható Parkersburg hidat 1871-ben adták át a Baltimore & Ohio Railroad részeként. Jelentések alapján a világ leghosszabb vasúti hídja volt a maga 2180 m-es hosszával [17]. A hidat Jacob Linville tervezte kovácsoltvas elemekből, szegecselt kapcsolatokkal és Whipple-féle rácsozás alkalmazásával. A híd kovácsoltvas elemeit 1904 és 1906 között részben acélra cserélték, majd 1914-ben egy új acél felszerkezet épült helyette.
Irodalomjegyzék
- [1] https://en.wikipedia.org/wiki/History_of_rail_transport_in_the_United_States
- [2] https://en.wikipedia.org/wiki/High-speed_rail_in_the_United_States
- [3] http://www.ushsr.com/ushsrmap.html
- [4] Solomon, B.: North American Railroad Bridges. Voyageur Press, 2008.
- [5] https://en.wikipedia.org/wiki/Carrollton_Viaduct
- [6] https://en.wikipedia.org/wiki/Contoocook_Railroad_Bridge
- [7] http://www.woodcenter.org/docs/dayton-conference/NizamievHoweTrussesNikolaevRailw.pdf
- [8] https://hu.wikipedia.org/wiki/Iron_Bridge
- [9] https://en.wikipedia.org/wiki/Dunlap%27s_Creek_Bridge
- [10] http://www.blackrivercanalmuseum.com/WhippleBridge.htm
- [11] http://www.structuremag.org/?p=7899
- [12] http://explorepahistory.com/hmarker.php?markerId=1-A-1C5
- [13] http://www.structuremag.org/?p=8470
- [14] https://en.wikipedia.org/wiki/Bollman_Truss_Railroad_Bridge
- [15] https://en.wikipedia.org/wiki/Fink_truss
- [16] http://www.structuremag.org/wp-content/uploads/2014/08/C-HistoricStructures-Guise-Aug111.pdf
- [17] http://electricearl.com/parkersburg/rivers.html
- [18] https://en.wikipedia.org/wiki/Lyman_Viaduct
- [19] https://en.wikipedia.org/wiki/Portage_Viaduct
- [20] https://en.wikipedia.org/wiki/Eads_Bridge
- [21] https://bridgehunter.com/mo/howard/first-glasgow-rr/
- [22] https://hu.pinterest.com/pin/570409109038702222/
- [23] https://bridgehunter.com/ne/cass/bh69773/
- [24] https://www.tylin.com/en/projects/tempe_town_lake_light_rail_bridge
- [25] https://www.tylin.com/en/projects/sky_bridge_over_the_fraser_river
- [26] https://structurae.info/ouvrages/north-arm-bridge
- [27] https://en.wikipedia.org/wiki/Tilikum_Crossing
- [28] http://www.portno.com/bridges
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.