A MÁV Zrt. üzemeltetésért felelős pályalétesítményi szervezetének felelőssége a vagyonkezelésre, üzemeltetésre rábízott, és a MÁV Zrt. tulajdonában lévő vasúti vágányok, tárgyi eszközök, ezen belül a közforgalmú vasúti pályákban és a saját célú, üzemi vágányokban létesített egyedi, speciális, vasúti terhet viselő eszközök nyilvántartása és felügyelete is. A D.5. Utasítás módosítása során ezért ezek a létesítmények is bekerültek a szabályozásba.

A D.5. Utasítás hatálya alá tartozó vasúti terhet viselő egyéb műtárgyak köre:

• vasbeton tálca,
• akna,
• vizsgálócsatorna,
• ürítőhíd, ürítőgarat,
• vasúti járműmérleg,
• fordítókorong,
• tolópad.

Ezeknek a berendezéseknek az a sajátosságuk, hogy a vasúti járművek átvezetésére, mozgatására szolgáló „hídszerű” létesítmények, ezért ezeket is – a hidakhoz hasonlóan – a vasúti hidakra vonatkozó méretezési előírások szerint kell megtervezni, kialakítani. Szerkezeti kialakításuk erősen függ a berendezés funkciójától.
Az elektronikai, gépészeti berendezésekkel (hajtó-, futómű, mérlegelektronika, védelmi, biztonságtechnikai berendezés, töltő-, lefejtőberendezés és ezek vezérlése) ellátott műtárgyak elektronikai, gépészeti szempontú felügyelete nem tartozik a D.5. Utasítás hatálya alá.
Az eszközök egyedi, speciális kialakítása miatt a cikk kísérletet tesz e szerkezetek és sajátosságaik megismertetésére.

Vasbeton tálca

A vasúti szolgáltatáshoz szükségesek az egyedi igényeket kielégítő speciális létesítmények, mint

• tartálykocsi töltő/lefejtő/átfejtő berendezések,
• kocsimosók:

            o tartálykocsik belső mosására szolgáló mosó,
            o személykocsik külső mosására szolgáló mosó,
            o kegyeleti mosó,

• üzemanyagtöltő kutak.

Ezeknek a berendezéseknek sajátja, hogy az alapfunkciót biztosító eszközökön (töltőkarok, csövek, szivattyúk, szerelvények, kezelőpódium, billenőlépcső, védelmi berendezések, térvilágítás, mosókeret, gépi mosó) kívül a berendezés részeként készül egy kármentő, csurgalék-, mosó­víz összefogására szolgáló tálca a vá­gányzónában.
A tálca kialakítása történhet a sínszálak közé, mellé telepített, a csapadék, csurgalék elvezetésére szolgáló csatornarendszerrel kombinált, műanyag környezetvédelmi elemek beépítésével. Ezek a berendezések nem viselnek vasúti terhet, a vasúti felépítményi szerkezetek speciális kiegészítő elemei.
A tálca másik jellemző megoldása a vágány alá 4,00 m széles, minimum 15,00 m hosszúságú, 0,30 m vastagságú vasbeton teherviselő lemez beépítése, melyen egyedi, diszkrét, magánaljas vasúti felépítmény épül, például üzemanyagtöltő kút vasbeton tálcával (1. ábra). Szükség szerint a berendezések, a tálcák egymás után is telepíthetők.
A vasbeton tálcán is biztosítani kell a csapadék, csurgalék felfogását, elvezetését, zárt rendszerre való rákötését is. A tálca feletti álláson kezelt vegyszerek, anyagok függvényében a vasbeton tálca felülete védőbevonattal is ellátandó.

Akna

A vasúti szolgáltatáshoz szükséges egyedi igényeket kielégítő speciális létesítmények, mint a buktató-, ürítőberendezések és ezek gépészeti egységeinek elhelyezésére létesített vasbeton szerkezetek, az aknák.
A buktató működési elve alapján lehet homlokbuktató, illetve körbuktató berendezés, melynek lényege, hogy az ürítésre szolgáló járművek berendezésen történő rögzítését követően hosszirányba közel 45°-ban megbillentve, illetve hossztengelye körül 180°-kal elforgatva ürül ki a vagonból a szállított áru a berendezés alatt telepített garatba, melyről egy szállító­pálya viszi tovább. A 2. ábra buktatót mutat be üzemen kívüli állapotban,
a 3. áb­rán a buktatót üzemi állapotban látjuk. A 4. ábra a körbuktatót szemlélteti.

Az ikerbuktatónál a hosszirányba emelhető acél gerinclemezes vagy szekrénytartós buktató hídszerkezeteket az ürítőakna két oldalán kialakított vasbeton aknákba helyezik el, és egyszerre emelve a két hídszerkezetet, az ürítőgaratba történik az áru kiürítése. Az ürítőgarat fölötti átjárást biztosítja az ürítőhíd, melynek célja a garat felett a vasúti vágány átvezetése, a biztonsági okokból telepített rácsozat alátámasztása.
Fő teherviselő elemei az ürítőhidak és a berendezést is magába foglaló vasbeton aknák. Ezek az aknák mélységükből adódóan víz elleni szigeteléssel is ellátandók.

Vizsgálócsatorna

Ezek a szerkezetek a vasútüzemi javítóbázisokon a vagonok, mozdonyok javítása során a járművek alsó megközelíthetőségét biztosítják. A vágány alatt épülnek be oly módon, hogy a sínszál az akna falazatára támaszkodik. Fő teherviselő eleme maga az akna falazata. Mélysége a sín­koronaszint alatt 1,35 m, belső szabad szélessége 1,10 m, hosszát a vizsgálandó járművek hossza határozza meg.

A sínszálakat rögzítő felépítményi szerkezeteket az aknafalazaton fa magánalj­ak­kal vagy beragasztott tőcsavarokkal rögzíthetik.
A járművizsgálatok céljára létesített
aknajellegű szerkezetek elhatárolása a D.5. Utasítás szerint:
• vizsgálóakna: h ≤ 15 m,
• vizsgálócsatorna: h > 15 m.
Az akna geometriai kialakítás szerint lehet egyaknás (5. ábra) vagy háromaknás (6. ábra). Az egyaknás vasbeton akna csak a sínszálak közötti aknaszakaszon járható, míg a háromaknás vizsgálócsatorna biztosítja a sínszálak közötti és a vágány mindkét oldalán a karbantartó személyzet közlekedését, a járművek megközelítését. Az akna szélső és közbenső csatornái között az átjárás biztosítására a sínszálakat acél- vagy vasbeton oszlopokon nyugvó acélszerkezetű, alacsony szerkezeti magasságú tartók támasztják alá.
Fő teherviselő elemeik a vasbeton akna, illetve a többtámaszú folytatólagos hídszerkezetként funkcionáló alacsony szerkezeti magasságú tartók, ezek alá­támasztásai és az akna, amire ezek az elemek ráterhelnek.