A sínszálra felragasztott nyúlásmérő

bélyeges, dinamikus vasúti mérlegek (16. ábra) kivételével valamennyi mérlegnek van teherfelvevő szerkezeti eleme, amely a gyakorlatban egy vasbeton vagy acél hídszerkezet. A mérleghíd saruja elektronikus mérlegek esetében maga a mérőcella (17. ábra), míg a mechanikus áttétellel működő mérlegeknél a villa­állványok, villák, görgős hídállványok, áttételi emelők (18. ábra), amelyek továbbítják az erőket egészen a mérő­karokig, illetve a villaállványon keresztül a vasbeton aknára. Fő teherviselő elemei a teherfelvevő mérleghíd, a villaállványok, görgős hídállványok, áttételi emelők és a vasbeton akna.

Fordítókorong

Ezek a szerkezetek is a vasútüzemi javítóbázisokon, kis alapterületű ipartelepeken létesültek a vagonok, mozdonyok javítása során a közvetlenül meg nem közelít­hető vágányok közötti kapcsolat biztosítására. A járművek más – az akna körül sugárirányban kiépített vagy az egymást szögben keresztező – vágányra történő átirányítására vagy a jármű megfordítására alkalmas berendezés, amely a vágány megszakításával, a korongon lévő vágányszakasz tetszés szerinti szögben vagy körbeforgatásával teremti meg a korong körüli vágányokkal a kapcsolatot (19. ábra).
A fordítókorong padozata lefedheti a teljes kör alakú aknát, vagy csak maga a hídszerkezet és az azon elhelyezett kezelőhelyiség üzemi járófelületéül szolgál. Ez utóbbi megoldás a nagyobb méretű korongok sajátja a takarékos kialakítás jegyében.

A szerkezet egy kör alakú kő-, beton-, vasbeton falazatú aknából és a benne elhelyezett hídszerkezetből áll, melynek jellegzetessége a híd közepén fix támaszként elhelyezett speciális saruszerkezet, a „királycsap”, amelynek függőleges tengelye körül a fordítókorong hídszerkezete elfordulni képes. A hídszerkezet két végén az akna falazatára megépített, körsínen futó kerekek képezik a híd mozgó saruit. A fordítókorong hídszerkezetén a sínkoronaszint megegyezik a csatlakozóvágányok sínkoronaszintjével. A hídszerkezet mozgatása annak méretétől függően történhet kézi erővel vagy villamos hajtással.
Fő teherviselő elemei a hídszerkezet, azok támaszai, valamint a terheket átvevő, illetve az akna körüli vágányokat meg­támasztó köraknafalazat.

Tolópad

Ezek a szerkezetek is a vasútüzemi javító­bázisokon, kis alapterületű ipartelepeken létesültek a vagonok, mozdonyok javítása során a közvetlenül meg nem közelíthető vágányok közötti kapcsolat biztosítására (20. ábra). A tolópad a járművek és a tolópad aknája által megszakított vágányra történő átirányítására alkalmas berendezés. Az akna és a benne elhelyezett pálya a keresztezett vágányokra merőlegesen épül meg, és a vágányok között biztosítja a gépi hajtású, kerekeken gördülő hídszerkezet szabad mozgását.

A jármű rágördül a tolópad hídszerkezetére, ami a kívánt helyre gördülve biztosítja a jármű elvárt mozgását. A hídszerkezeten a sínkoronaszint megegyezik a csatlakozóvágányok sínkoronaszintjével.
Fő teherviselő elemei a tolópadhíd és annak tartóelemei, a speciális saruszerkezetként funkcionáló gurulótámaszok, a tolópad pályáját alátámasztó hosszgerenda, alaptest. A hídszerkezet lehet két- vagy többtámaszú kialakítású.

A vasúti terhet viselő egyéb műtárgyak felügyelete

A létesítmények fenti leírásából látható, hogy fő szerkezeti elemeik ezeknek is

• a vasúti felépítmény,
• a közvetlen leerősítésű, rugalmas ágya­zású vasbeton pályalemez

vagy

• az áthidaló hídszerkezet (mérleghíd, fordítókoronghíd, tolópad hídszerkezete),
• a saruként funkcionáló speciális szerkezetek (cellák, gördülőtámaszok stb.) és
• az ezeket befogadó, a terhet az altalajnak átadó aknák.

Ezeket a hidaknál megszokott sorrendben, a teherátadás irányát követve javasolt végignézni, megvizsgálni és értékelni.
Az elektronikai, gépészeti berendezésekkel (hajtó-, futómű, mérlegelektronika, védelmi, biztonságtechnikai berendezés, töltő-, lefejtőberendezés és ezek vezérlése) ellátott műtárgyak elektronikai, gépészeti szempontú felügyelete nem tartozik a D.5. Utasítás hatálya alá, azt a berendezések üzemeltetőjének feladata a vonatkozó előírások alapján végeznie, végeztetnie.
Valamennyi ismertetett eszköz karbantartásáért, üzemeltetéséért a pályalétesítményi igazgatóság – mint központi pályalétesítményi irányítószervezet – és a pályavasúti területi igazgatóságok, területi pályavasúti szervezetek felelősek.
A különféle vasúti terhet viselő egyéb műtárgyak I., II. és III. fokú vizsgálatát a D.5. Pályafelügyeleti Utasítás 4.4.3.1. és 4.4.3.3. fejezetekben rögzítettek szerint kell végezni, végeztetni, összehangoltan az eszközök gépészeti vizsgálatainak (fővizsgálatainak) szabványban meghatározott gyakoriságával. 
A vizsgálatokat csak az adott felügyeleti tevékenység (feladatkör) ellátására az 1. sz. függelék 6. fejezete szerint jogosult munkavállaló végezheti.
A vizsgálatok során feltárt, de nem a pályalétesítményi szakszolgálat hatáskörébe tartozó hibákról, hiányosságokról az illetékes szakszolgálat kimutatható módon értesítendő, határidőhöz kötve a hibák, hiányosságok megszüntetését. Az értesítés tényét a vizsgálati jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, illetve ahhoz az értesítést mellékelni kell.
A tolópad, fordítókorong, vizsgálóaknák, vizsgálócsatornák, az általuk létesí­tett speciális vasúti járműmérlegek, töltő- és lefejtőberendezések) vonatkozásában az üzemeltetést (napi gondozás, időszakos vizsgálatok, hatósági ügyek intézése) az eszközöket ténylegesen használó MÁV-Start Zrt., illetve Záhony-Port Zrt. és a MÁV Zrt. között kötött üzemeltetési megállapodás keretében a MÁV-Start Zrt., illetve a Záhony-Port Zrt. végzi.
Tőlük az e keretek között, általuk a D.5. Utasítás előírásainak megfelelően elvégzett, elvégeztetett időszakos vizsgálatok megtörténtét igazoló jegyzőkönyveket kell megkérni és a MEDINA-ban rögzíteni, előjegyezni.
A vasúti járműmérlegek esetében a pá­lyavasúti területi igazgatóságok, területi pályavasúti szervezetek részére a D.5. Utasítás határoz meg felügyeleti feladatot, de a mérlegek szakmai felügyeletét az Infokommunikációs és technológiai rendszerek főigazgatóság TEB Igazgatóság Technológiai Központ látja el, ezért a beavatkozást igénylő hibákról, hiányosságokról kimutatható módon értesítendő.

Összefoglalás

E cikk célja a vasúti terhet viselő egyéb műtárgyak bemutatása, valamint a pályalétesítményi szervezet által a D.5. Pályafelügyeleti Utasításban leírtak szerint végzendő, illetve ellenőrizendő felügyeleti tevékenység értelmezését, betartását segítő gondolatok megosztása annak felelőseivel.