A Győri Közlöny 1860. november 8-án ezt írta: „Székes-Fehérvár. A vasúti indóház is nem keveset emel rajta gyönyörű épületeivel. Nem kell hozzá prófétának lenni, hogy elmondhassuk, miszerint a város, mely a bécsi, budai-kanizsai vasútvonalak által szegetik, pár évtized alatt magyar hazánk legszebb és legnagyobb városai közé fog számítani.”
Sajnos, a fehérvári akkori „vasúti indóházról” a város felőli korabeli fotót nem leltem fel, de az állomáskép ugyanolyan volt, mint a később felépült Kanizsáé (7. ábra).
A vasút felőli látvány – Buda felől – a 8. ábrán látható.

A Pesti Naplóban 1861. április 24-én megjelentek szerint: „Most következvén be azon időszak, melyben minden beteg vagy mulatni kívánó egyéniség nem különben az orvosok is elhatározni szokták, hova s melyik fürdőbe küldjék betegeiket. Azért czélszerűnek tartjuk felemlíteni, hogy Székes Fehérvár melletti Bodajki fürdő a nagy közönség előtt eddigelé nem lévén kellően ismertetve, annak jelenlegi bérlői vállalkozásairól országszerte ismert Szekrényessy József és Társa, ezen fürdőre kitűnő gondot fordítanak, hogy idővel híres fürdővé változtassák. E fürdő ásványos vízét jelenleg a pesti orvosi karnál analyzálják. Bodaik regényes és kies fekvését egyik leghíresebb honi tájfestőnk által kőre metszetik. A fürdő helyiségeiben a lombos sétatéren elegáns és kényelmes kioszk, függő táncztermet és orchestumot csináltatnak. A város közepén levő ásványos tó vízén – mely nagyságra a pesti József térrel felér – az óbudai hajógyárban készítendő néhány angol ladikokon kívül egy nagyobb szerű uszodát készítenek. A fürdő vendégeinek kényelmére a kies hegyek és völgyeken fasorok ültettenek. Egy nagyszerű és kényelmes társalgási teremmel ellátott szállodának az építése még az idén megkezdetik. A vállalkozók e napokban szerződtek 25 kamatnyi díjelengedéssel a vasúti társulat helybeli igazgatója t.cz. Hollán Ernő úrral, miszerint Bodaikra, mint fő állomási helyre minden ünnep és vasárnap a budapesti közönség kényelmére külön vonatok és pedig reggel 7 órakor oda, esti 8 órakor visszafelé induljanak. A bodaiki uradalom részéről pedig báró Miske Imre úr minden lehetőt, mi fürdővendégek kényelme s mulattatása megkívántatik megtétetni rendelt.”
A megvalósulásról nem találni információt, a fürdő látképe 150 évvel később a 9. ábrán látható.

A fürdőt 24 fok körüli karsztvízforrás táplálja, frissítő hatása biztos, gyógyhatásáról nincs információ.