A cikk szerzője:

Dr. Dunai László tanszékvezető, egyetemi tanár
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Dr. Kövesdi Balázs egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

A Déli összekötő vasúti Duna-híd (12. rész) – A B1 jelű szerkezet próbaterhelése

A Déli összekötő vasúti Duna-híd forgalomba helyezési eljárásának keretében a BME Hidak és Szerkezetek Tanszék a B1 jelű hídszerkezet statikus próbaterhelését 2021. április 19–20. éjszaka, a dinamikus próbaterhelését pedig 2021. április 25-én délelőtt hajtotta végre, amelynek célja a szerkezet statikai és dinamikai viselkedésének elemzése, a mérési eredmények számítási modellel való összehasonlítása, ezáltal a híd tervezettel megegyező működésének igazolása. A próbaterhelés a vonatkozó nemzeti szabvány/utasítás [1]; 47/2018 [XII.21. Ért. 13.] EVIG sz. utasítás [34275/2018/MAV]) előírásai alapján lett megtervezve és került kivitelezésre.

A két mérés között érdemi különbség nem volt. A vonathatásábra-mérés eredményeit néhány jellemző szerkezeti részlet esetére a 25–30. ábrákon mutatjuk be. Az eredmények szépen mutatják a híd felszerkezetének – szemlélet alapján is várható – statikai viselkedését, a többnyílású, folytatólagos, rácsos tartók hatásábráinak jellemző tendenciáit, illetve az integrált főtartó és a pályaszerkezet együttműködésének hatását is.

26. ábra. Az R1 jelű rácsrúdon mért vonathatásábrák – kifolyási oldal

27. ábra. Az Ö2 jelű alsó övrúdon mért vonathatásábrák – befolyási oldal

28. ábra. Az Ö3 jelű alsó övrúdon mért vonathatásábrák – befolyási oldal

29. ábra. A K1 jelű kereszttartón mért vonathatásábrák

30. ábra. A H1 jelű hossztartón mért vonathatásábrák – befolyási oldal

31. ábra. Vízszintes fázisképspektrum

Sajátfrekvenciák

A dinamikus mérések első csoportjában a sajátfrekvenciákat határoztuk meg természetes gerjesztés hatására, B3-5 típusú gyorsulásmérő szenzorok alkalmazásával. Az egyes mérési idősorokat FFT-eljárással transzformálva teljesítménysűrűség-spektrumokká alakítottuk, amelyek alapján határoztuk meg az értékelés alapjául szolgáló fázisképspektrumokat, amelyekben a híd sajátfrekvenciái jellegzetes csúcsokként jelentkeznek; a csúcsok helyei alapján meghatározhatók a sajátfrekvenciák.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] MÁV Zrt. H.1. Vasúti Hídszabályzat H.1.9. Utasítás: Vasúti hidak és egyéb műtárgyak műszaki felügyelete.
  • [2] FŐMTERV – Kontúr Csoport Konzorcium. Déli Összekötő Vasúti Duna-híd korszerűsítése, Kiviteli tervek - Általános terv.
  • [3] MSZ EN 1991-2.2006: Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások. 2. rész: Hidak forgalmi terhei, 2006.
  • [4] ANSYS® v14.5, Canonsburg, Pennsylvania, USA.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2021 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©