A csúcsok előjele attól függ, hogy a két összehasonlított mérőhely azonos vagy ellentétes fázisban mozog-e. Ebből következtetni lehet az adott frekvenciákhoz tartozó rezgésalakra, azaz, hogy az adott frekvenciához hajlító vagy csavaró rezgési alak tartozik-e. A méréseket két különböző szenzorelhelyezésben is elvégeztük. Egyik esetben a VII. jelű pillértől 20 m távolságban a VII–VIII. nyílásban helyeztünk el két szenzort (X1 és Y1), valamint egy szenzort a VI–VII. pillérek között szintén 20 m távolságra. A másik esetben az V. jelű pillér két oldalán, a pillértől 20-20 m-re lévő keresztmetszetekben helyeztük el a gyorsulásmérő szenzorokat. A VII. támasz környezetében mért vízszintes és függőleges rezgések alapján meghatározott fázisképspektrumokat és a mért sajátfrekvenciákat a 31. és 32. ábrák mutatják be. A legfontosabb, végeselemes modellel meghatározott lengésalakokat pedig a 33–35. ábrák szemléltetik.

A természetes gerjesztés hatására mért sajátfrekvenciák jó egyezést mutatnak a numerikus modellel számított sajátfrekvenciákkal, mind a függőleges, mind a vízszintes hajlító és a csavaró frekvenciák esetén. A mérések alapján az első vízszintes-függőleges hajlító sajátfrekvencia 1,66 Hz (számított 1,50 Hz), az első csavaró sajátfrekvencia 1,81 Hz (számított 1,71 Hz), első függőleges hajlító sajátfrekvencia 2,1–2,34 Hz (számított 2,09 Hz).