A MAINLINE rövidítés, a projekt teljes angol címéből. Szó szerinti fordításban: A vasúti közlekedési infrastruktúra karbantartása, felújítása és javítása, hogy csökkentsük a gazdasági és környezeti hatásokat.
Az EU 7. Keretmunka Programjában 2010-ben lehetőség volt a vasúti közlekedési infrastruktúra költséghatékony fej­lesztése témában támogatási pályázatok benyújtására, és az UIC (Nemzetközi Vasútegylet) a pályázatban való részvételre a MÁV Zrt.-t is felkérte.

A felkérést a MÁV Zrt. elfogadta, és már a pályázati anyag összeállításában is részt vettünk.
A pályázat sikerrel zárult, a projekt elnyerte az EU-s támogatást, és 2011. október 1-jén hivatalosan is megkezdődött. A résztvevőket az 1. táblázatban mutatjuk be. A projekt időtartama 3 év, befejezése 2014. szeptember 30.
A MÁV részesedése az EU-s támogatásból 42.525 euró, ezt 2011 decemberében átutalták. A Máv Zrt.-n belüli résztvevőket a 2. táblázat tartalmazza.

A MAINLINE projekt célja

• Egy életciklus-kiértékelő eszköz (LCAT) készítése, amely lehetővé teszi a különböző karbantartási/cserélési stratégiák ki­­értékelését az infrastruktúra elemeire vonatkozóan.
• Elemző módszer elkészítése a projektben felvállalt ötféle vagyoneszközhöz. A prototípus már elkészült a bevágásokhoz és a vágányokhoz, ami mintaként szolgál a többi infrastruktúra-elemhez.
• Új technológiák alkalmazása a régebbi vas­úti infrastruktúra élettartamának meg­hosszabbítására.
• Fontos romlási jelenségek és folyamatok meghatározása és modellezése a kiválasztott vasúti vagyoneszközöknél az LCC (életciklusköltség) elemzésekhez.
• A beavatkozási stratégiák eredményeinek mennyiségi meghatározása.
• A kifejlesztett romlási és állapotmodellek ellenőrzése esettanulmányokon.
• Új építési módszerek és logisztika összefoglalása.
• Az építési folyamatok megtervezése és optimalizálása a meglévő vonalakon.
• Bemeneti adatok szolgáltatása az élet­ciklusköltség-modellek fejlesztéséhez, és más döntést segítő rendszerekhez, az infrastruktúra-menedzserek számára. Ez tartalmazza az építési időt és logisztikát, a hálózatra gyakorolt rövid és hosszú távú hatást, a jövőbeni fenntartási kérdések számbavételét, de ugyanígy a környezeti szempontokat is, mint az üvegházgázok kibocsátása a szállítási szol­gáltatásokból.
• Az adatbevitel tisztázása a romlási modellekhez a továbbfejlesztett monitoring technikákból és vizsgálati rendszerekből, ezek használatának vizsgálata.
• Weblapok készítése, az eredmények könnyebb elérhetősége céljából. Az információterjesztés támogatása.
• A terjesztési és megvalósítási anyagok elkészítése, különös figyelemmel útmutatók készítésére.

A MAINLINE és SmartRail projektek kapcsolata

A MAINLINE projekttel egy időben a ha­sonló témájú SmartRail projekt is támogatást kapott az EU-tól. Az átfedések elkerülése érdekében az EU előírta a két projekt együttműködését. Ez úgy valósul meg, hogy a MAINLINE képviselője részt vesz a SmartRail-értekezleteken, és fordítva, majd ezt követően beszámolnak saját projekttársaiknak a másik projekt eredményeiről. Ezenkívül a két projekt közös workshopot tartott Párizsban 2013. május 14-én, melynek előadásai a Pályavasúti honlapon magyarul is megtalálhatók. A projekt munkacsoportjait a 3. táblázat összesítve tartalmazza.

A MAINLINE által vizsgált vagyoneszközök:

• Acélhidak
• Alagutak
• Bevágások
• Vágányok és kitérők
• Támfalak

A MÁV alapvetően a WP2, WP4 és WP6 munkacsoportokban vesz részt, de a többi munkacsoport (3. táblázat) anyagait is megkapja és véleményezheti. A projekt felépítését az 1. ábrán mu­tatjuk be.

A munkacsoportok feladatai

A WP1 munkacsoport tevékenysége a régebbi infrastruktúra élettartam-kiterjesztési lehetőségeinek meghatározása. Fő cél az új technológiák – amelyek a meglévő vasúti infrastruktúra élettartamának növelését szolgálják – összegyűjtése és ismertetése.
A megoldásoknak költséghatékonyaknak kell lenniük, és minimalizálniuk kell a forgalom zavarását.
A WP2 munkacsoport feladata a romlási és szerkezeti modellek kidolgozása a teljes életciklusköltségre és elemzésre.
A cél olyan modellek kidolgozása, amelyek a kiválasztott vagyoneszközök profiljához (pl. üzemképesség és biztonság) igazodva megmutatják a karbantartás, javítás vagy megerősítés hatásait.