A cikk szerzője:

Daczi László főmérnök
MÁV Zrt. PÜ. Pályalétesítményi Főosztály

A MAINLINE projekt ismertetése

A MAINLINE projekt egy európai uniós támogatású, UIC által vezetett projekt, melyben felkérésre a MÁV Zrt. is részt vesz. A projekt célja olyan módszerek és eszközök kifejlesztése, amelyek használatával egyes infrastruktúra-elemek teljes élettartama növelhető, másrészt egy életciklus-kiértékelő eszköz (LCAT számítógépes program) kidolgozása, mellyel életciklus-számítások végezhetők. A projekt hidak, bevágások, alagutak, támfalak, vágányok és kitérők infrastruktúra vagyoneszközökkel foglalkozik. Hároméves időtartama során a fenti témákkal kapcsolatban 22 szakmai és 10 belső, tehát összesen 32 dokumentumot dolgoz ki, a szakmai dokumentumokból még 5 hátra van. Írásunk vázlatosan mutatja be a projekt célját és eddigi eredményeit, figyelemfelhívás céljából. Ezek az eredmények, részben magyarul, a Pályavasúti honlapon megtalálhatók.

 

A projekt eredményeinek közzététele

A projektnek van egy nyilvános weboldala – http://mainline-project.eu/ –, de ez angol nyelvű. Ezért megkezdtük a dokumentumok fordítását, és az angol nyelvű dokumentumok és a magyar fordítások (teljesen vagy kivonatosan) elérhetők a pályavasúti honlapon: Pályalétesítmények/Nemzetközi anyagok/Egyéb/MAINLINE könyvtárban.

A projekt eddigi eredményei az elkészült dokumentumok alapján

D1.1 A régi infrastruktúra javítását szol­gáló beavatkozások összehasonlító elem­zése a hidakra, vágányra és egyéb vasúti infrastruktúrára tartalmaz megállapításokat.
A hidakat illetően foglalkozik a jobb vizsgálati és kiértékelési módszerekkel, vízszigeteléssel, korrózióvédelemmel, sarukkal, megerősítéssel és a pálya-híd csatlakozás átmeneti zónáival.
A vágányok tekintetében foglalkozik a jobb vizsgálati és kiértékelési módszerekkel, sínköszörüléssel, „sapkás” sínfelújítással, javított kitérőkkel, ágyazattisztítással és javított aljakkal.
Az egyéb vasúti infrastruktúra keretében foglalkozik a földmunkákkal, alag­utakkal és víztelenítéssel.
Az A függelék tartalmazza a hidakkal kapcsolatban kiküldött kérdőívet és annak eredményét.
Egy kérdőívet adtunk ki a hidakkal kapcsolatban az európai vasúti infrastruktúra-menedzsereknek. Kilenc válasz érkezett. Ha a jelenlegi eredményeket extrapoláljuk a 20 000 km-es hálózatból és a 40 000 vasúti hídból, amelyeket a válaszadó infrastruktúra vasúti menedzserek felügyelnek, az Európai Unió tízszer ekkora hálózatához, egy durva becslés kapható az igényekről a következő évekre. Az extrapolálás eredménye, hogy a következő tíz évben várható mintegy 5000 híd megerősítése, mintegy 10 000 híd cseréje és mintegy 15 000 hídpálya cseréje.
A B függelék tartalmaz 5 hídmegerősí­tési esettanulmányt az Egyesült Királyság területéről. Az egyik példa bemutatja, hogy a vasbeton lemezhíd alsó felületébe hornyot marva ezekbe szénszállal erősített polimer (CFRP) rudakat ragasztanak, amelyek a szélső szálban a húzófeszültség felvételét szolgálják (3. ábra).

3. ábra. Horonyvágás a betonfelületben (bal oldalon), szénszállal erősített polimer rudak (jobb oldalon)
A következő példa egy 1959-ben épített beton teknőhíd megerősítését mutatja. A munkálatokat nyolc utófeszített rúddal végezték a pályalemezen fúrt lyukakon keresztül (4. ábra, bal oldali beillesztett kép). A híd Haparandában, Észak-Svédországban található, közel a finn határhoz. Ily módon meg tudták növelni a híd hajlítási és nyírási kapacitását, ezzel a híd kapacitását a 25 t-ás tengelyterhelésről 30 t-ra növelték. A jobb oldali beillesztett kép mutatja a teherforgalmat a kétvágányú hídon (4. ábra).

4. ábra. Vasúti híd megerősítése keresztfeszítéssel

D1.2 Kiértékelési módszerek a régebbi infrastruktúrához

Ez a dokumentum az infrastruktúra-­kiértékelés legutóbbi fejlesztéseit ismerteti, felbontva híd, alagút, vágány és földmunka fejezetekre.
A híd fejezetben a megbízhatósági alapú kiértékelési módszereknél bemutatja Dániában, Németországban, Svájcban, az Egyesült Királyságban, Kanadában és az USA-ban alkalmazott kiértékelési módszereket.
A továbbiakban ismerteti a pályába és a hídra szerelt nyúlásmérő bélyeges mérési rendszereket. Bemutatja a maximális hasznosteher-hatások számítását és a próbaterhelés-vizsgálatot.
A DB BELFA-DB néven kialakított egy terhelőjárművet a hidak próbaterheléséhez (5. ábra).

5. ábra. BELFA-DB terelőjármű egy falazott boltozott hídon
A vágány fejezetben bemutatja a vágányszerkezet-állapot mutatót (TSCI) és az MDZ vágányminőség-mutatót. A földmunkáknál a talajrézsű veszélyhelyzet mutatót (SSHI), valamint a sziklarézsű veszélyhelyzet mutatót (RSHI).
A dokumentum példákat hoz fel a korszerű kiértékelésre, a pályából már kivett, lecserélt svédországi hídon végzett, tönkremenetelig fokozott terheléssel.
A 6. és a 7. ábrán jól látható, hogy a ténylegesen nem lineáris véges elemes modellel előre kiszámított deformációk mennyire megegyeznek a rácsos hídon a törésig történő terhelési tönkremenetellel. A vizsgálatot 2013 szeptemberében végezték az Åby híd szerkezetén.

6. ábra. Tönkremenetelig terhelt rácsos tartó7. ábra. Nem lineáris végeselemes modell a híd tönkremeneteléről
A dokumentum következő fejezetében bemutatják a kiértékelést egy LCA (életciklus-elemzés) keretén belül. Ez tartalmazza a szerkezeti épség monitoringot, a próbaterhelési vizsgálatot és a súlyellenőrzést mozgás közben (WIM).
Az A függelék tartalmazza a projekt egyik teszthídjának (Åby híd) rajzait.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345678Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©