A meglévő 2000 t-s mederhidat (1. ábra) egy két évre előre meghatározott egyhetes vágányzári időben kellett kicserélni. Az előzményes engedélyezési tervi megoldás az alépítmények és felszerkezetek megtartásával, a meglévő hossz-, illetve főtartóra ortotróp pályatáblák ráépítésével tette volna lehetővé a hídon a korszerű, rugalmasan ágyazott vasúti pálya kiépítését.

A kiviteli tervek készítése során, tekintettel a több csatlakozó fővonalon egy időben folyó átépítési munkákra, a híd rekonstrukciója miatti forgalmi zavarás csökkentése érdekében alternatív műszaki megoldást javasoltunk megbízónknak, a NIF Zrt.-nek a pályaszerkezet cseréje helyett. A javaslat szerint a mederhíd felszerkezete átépül két önálló, egymástól 6,6 m tengelytávolságra levő egyvágányú rácsos gerendahíddá.

A javaslat legfőbb előnye, hogy a két különálló felszerkezet lényegesen jobb körülmények között üzemeltethető, mint egy kétvágányú szerkezet. A forgalmi zavarás csökken, az építési idő lerövidül, ellentétben a korábbi, 4 m-es vágánytengely-távolságban végzendő felújítással, melynél jelentős forgalmi korlátozásokra lehetett volna számítani. Végezetül a javaslat mellett környezetvédelmi szempontok is álltak a meglévő szerkezet míniumalapú festékbevonata miatt.
A felsorolt előnyöket figyelembe véve az építtető a javaslatot elfogadta, így a két új mederhíd felszerkezetépítéséhez készítettük el a kiviteli terveket, majd ezután a kiegészítő kiviteli és technológiai terveket már a kivitelező (Tisza-2013 Konzorcium) megbízásából.

Kiviteli tervezés

A régi híd alsó éle az LNV alatt volt, annak kiékelt kialakítása miatt. Az új, párhuzamos övű rácsos tartó tervezésével lehetőség nyílt a szerkezet alsó élének megemelésére. A régi és új szerkezet alsó él különbségét jól mutatja a később látható 5. ábra.

Az átépítéssel a vasúti pálya magassági korrekciójára is sor került, a mederpillérre szimmetrikus, 160 km/h-s tervezési sebességnek megfelelő hossz-szelvénnyel.
A híd méretezését az EC előírásokkal harmonizált H.1.2./2006. utasítás szerint végeztük. A fékezőerő értéke (a sínfékes szerelvények miatt) a korábbi szabályzatok szerinti értéknek több mint a kétszerese. A hosszirányban fix saruk alatti alépítmények ennek az előírásnak nem feleltek meg, így azok erősítésére, és célszerűen a mederpillér fix sarujának áthelyezésére volt szükség. Új fix támasznak a szolnoki parti pillért találtuk a legalkalmasabbnak, mert ez (fa) cölöpökön áll, továbbá így nem kellett a mederpillért – nagy költségeket és főleg organizációs kockázatot vállalva – megerősíteni. Az új helyzetből kiinduló diszpozíció szerint földrengésre is méreteztük a szerkezeteket.