100 sz. fővonal
A Bp.-Nyugati–Szolnok–Debrecen–Zá­­hony oh. vasútvonal Törökszentmiklós el­ágazástól tartozik az igazgatósághoz. Az Al­föld egyik legfőbb vasúti ütőere, az V. sz. hel­sinki folyosó része, mely három megyeszékhely és a főváros között teremt kapcsolatot. Villamosított, kétvágányú vonal Tu­zsérig (216,446 km), onnan Záhonyig egyvágányú, a határhídon fonódott vágánnyal (8,472 km). A 2012–2015 között átépült szakasz – Szajol–Püspökladány között – 60 r., hézagnélküli, vasbeton aljas vágány, 160 km/h sebességre és 225 kN tengelyterhelésre alkalmas. Püspökladánytól–Tuzsérig 54 r., hézagnélküli, vasbeton aljas vágány, 120 km/h sebességgel és 210 kN tengelyterheléssel járható. Tuzsértól Záhonyig egyvágányú, 54 r., hézagnélküli, vasbeton aljas vágány, 100 km/h sebességre és 210 kN tengelyterhelésre alkalmas, az országhatárig 50 km/h a megengedett sebesség. Ez utóbbi szakaszok 1980–85 között épültek át.

100c
A (Szerencs)–Mezőzombor–Nyíregy­há­za vonal is az V. sz. helsinki folyosó része, villamosított, egyvágányú fővonal, 120 km/h sebességre és 210 kN tengelyterhelésre alkalmas, építési hossza 44,019 km. Legutóbb 1976–81 között épült át, 54 r., hézagnélküli, vasbeton aljas vágány. Országosan az egyik legforgalmasabb pályaszakasz. Átbocsátóképességét jelentősen befolyásolja Tokaj–Rakamaz között a Tisza- és a négy ártéri híd, valamint a köztük lévő, 3–8 m magas töltés állapota, ahol állandó 80 km/h-s sebességkorlátozás van. További adatokról, eseményekről a továbbiakban még lesz szó.

101
A Püspökladány–Biharkeresztes oh. vonal a Nagyváradon át Kolozsvárra vezető vasút hazánkon áthaladó része. Sebesség 100 km/h, tengelyterhelés 210 kN, hossza 54,156 km. A nemzetközi fővonalon jelenleg is folyik sajáterős átépítés, ezért ott mutatjuk be.

102
A Kál-Kápolna–Kisújszállás–Gyoma vo­nal az egykori Mátra–Körösvidéki HÉV legfontosabb, 1887-ben épült vonala [14], mely kapcsolatot teremtett a hegyvidék és az Alföld között. Sebesség 60 km/h, tengelyterhelés 210 kN, felépítménye 48 r. hagyományos, talpfás, építési hossza 71,951 km. Ezen a vonalon található a kiskörei Tisza-híd. A vonalat legutóbb 1971–74-ben újították fel. A kisújszállási bevezető szakaszt a fővonali átépítéskor áthelyezték.

103
A Karcag–Tiszafüred vonal a millennium évében épült, és a Tisza menti településeket hozta közelebb a 100 sz. fővonalhoz. Kiépítettségét a korábban itt működő kunmadarasi szovjet repülőtérnek köszönhette. Engedélyezett sebesség 60 km/h, tengelyterhelés 210 kN, 48 r. hagyományos vasbeton aljas pálya, zúzottkő ágyazatban, építési hossza 43,425 km.

105
A Debrecen–Nyírábrány oh. vonalszakasz a Szatmáron keresztül Észak-Erdélybe menő fővonal megmaradt része, a 101 sz. fővonal kerülő iránya. Sebesség 80 km/h, tengelyterhelés 210 kN.
A 29,940 km hosszú pálya első 20 km-re 48. r. hézagnélküli, vasbeton aljas vágány, zúzottkő ágyazatban, a többi 48 r. hagyományos, talpfás.

106
A Debrecen–Sáránd–Nagykereki vo­nal­szakasz, a Debrecen–Nagyvárad kap­cso­lat megmaradt része, Derecskéig 1894-ben, Nagyváradig 1911-ben épült meg. Építési hossza 51,771 km, 48 r. hagyományos pálya, vegyesen talpfás és vasbeton aljas alátámasztással. Engedélyezett sebesség 60 km/h, tengelyterhelés 185 kN, a Pocsaj-Esztár és Kismarja közötti Berettyó-híd miatt Nagykerekiig csak 120 kN.

107
A Debrecen–Nagylétai HÉV részeként 1894-ben épült a Sáránd–Létavértes közti vonal, amelynek hossza 20,179 km, sebessége 60 km/h, tengelyterhelése 185 kN, 48 r. hagyományos, talpfás, zúzottköves kialakítású. 2007 óta a forgalom szünetel.

108
Az Alföldön, a 102 sz. vonalhoz hasonlóan, haránt irányban halad a Debrecen–Füzesabony vonal, mely egyben összeköti a 80 és a 100 sz. nemzetközi fővonalakat is. 1891 óta szeli át a Hortobágyot, majd Tiszafüred és Poroszló között keresztezi a Tiszát. Engedélyezett sebesség 80 km/h, tengelyterhelés 210 kN. A pálya vegyesen 48 és 54 r. hézagnélküli és hagyományos, talpfás és vasbeton aljas, zúzottkő ágyazatban, építési hossza 101,064 km. A volt Debrecen-Vásártér állomást az 1980-as évek végén a város akkori szélére helyezték ki, és Tócóvölgy néven épült új elágazó állomás a csatlakozó vágányokkal együtt.

109
A Hajdúságot és Debrecent köti össze ez az 1884–86-ban Hajdúnánásig, majd Büdszentmihályig (ma: Tiszavasvári), később 1897-ben Tiszalökig épült vonal. A Debrecen–(Tócóvölgy)–Tiszavasvári–Tiszalök vonal vegyesen hézagnélküli és hagyományos, 54 és 48 r., talpfás és vasbeton aljas felépítményű, 60 km/h sebességre és 210 kN tengelyterhelésre alkalmas. Épí­tési hossza 60,727 km.

110
Az egykori Debrecen–Nyírbátori (1906, 1911) és a Szabolcs vármegyei HÉV vonalaiból (1887) alakult ki a 68,568 km hosszú vonalszakasz. A Debrecen–Záhony nemzetközi fővonal mentesítő vonala. Kiépítési sebessége 80 km/h, tengelyterhelése 210 kN. A pálya 8 km-en 48 r. hagyományos, nyíltlemezes, 42 km-en geós leerősítésű vasbeton aljas, 19 km-en pedig 48 r. hézagnélküli. Az első 49 km-en 67 ív nehezíti a pálya fenntartását. Apafa–Nyírbátor között 1963–65 között volt átépítve, míg Nyírbátor–Mátészalka között 1985–88 között, amikor a hézagnélküli vágány készült.

111
Az 1905-ben megnyitott Nagykároly–Csap HÉV felső szakasza Mátészalka–Záhony között. A 110 sz. vonallal együtt Debrecen–Záhony nemzetközi fővonal mentesítő vonala. Kiépítési sebesség 60 km/h, tengelyterhelés 210 kN, vonalhossz 56,345 km, 48 r. vegyes leerősítésű hagyományos, vasbeton aljas pálya, három rövid szakaszon hézagnélküli. Átépítése 1962–65 között zajlott. A záhonyi körzet kiépítése során 1964-ben a déli becsatlakozást meg kellett szüntetni, és az új nyomvonal északon – több pályaudvart megkerülve –, a Tisza vonalát követve csatlakozik a személypályaudvar páratlan végéhez.

112
1909-ben nyílt meg a Nagykálló–Nyíradony közötti, 20,721 km-es vonal. Jellemzően C, I és 48 r. hagyományos pálya, vegyesen talpfás és vasbeton aljas alátámasztással. Kiépítési sebesség 40 km/h, a tengelyterhelés hivatalosan 120 kN, de valójában 185 kN-ra alkalmas. 2002-ben ezen a vonalon sikerült átépíteni az utolsó normál nyomtávú i sínes szakaszt. A vonalon 2007 óta szünetel a forgalom.

113
A Nyíregyháza–Mátészalka HÉV-vonal 1887-ben épült, ennek első része, Nyír­bátorig tartozik a vonalhoz. A Szatmár–Fehérgyarmati vonalat 1898-ban nyitották meg, míg a Kocsord alsó–Fehérgyarmat összekötő szakaszt 1926-ban. A vonal mai megnevezése: Nyíregyháza–Nyírbátor, Mátészalka–Zajta. Hossza 78,881 km, sebesség 60/50 km/h, tengelyterhelés 185 kN. A vonal vegyesen C és 48 r. hagyományos, talpfás és vasbeton aljas felépítményű.

114
Szatmár–Mátészalkai HÉV néven nyitották meg 1908-ban. 1920-ban Csenger lett a vonal végállomása. Pályás értelemben Kocsord alsó–Csenger a tényleges vonalszakasz. Hossza 25,622 km, engedé­lyezett sebesség 50 km/h, tengelyterhelés 185 kN. A vonal 48 r. hagyományos, talpfás és vasbeton aljas felépítményű.

115
A már említett Nagykároly–Csap HÉV alsó szakasza Mátészalka–Tiborszállás–(Ág­erdőmajor oh.) között. Nemzetközi forgalomra megnyitva: Mátészalka és Nagykároly között napi két vonatpár köz­lekedik. Hossza 23,225 km, sebesség 50 km/h, tengelyterhelés 185 kN. A vonal átépítésére 1959-ben került sor, jelenleg 48 r. hagyományos, talpfás és vasbeton aljas felépítményű.

116
A Nyíregyháza–Vásárosnamény vonalat a Szabolcs vármegyei HÉV helyezte üzembe 1904-ben. A pálya legutóbbi átépítése 1939–41-ben történt C r. sínnel, hagyományos talpfásra, azóta csak a rossz állapotú ívek és a leggyengébb pályarészek kaptak 48 r. sínes felújítást. A teherforgalom igénye miatt a Nyíregyháza–Nyíregyháza külső állomásköz 1983–85 között 48 r. hagyományos pálya, valamint 2007–2008-ban a Nyírmada–Vásárosnamény állomásközben és Nyírmada állomáson épült 54 r. hézagnélküli pálya. Hossza 56,722 km, sebesség 60 km/h, tengelyterhelés 185 kN – kivéve az előbb említett állomásközöket, ahol 210 kN.

117
A Debrecen–Füzesabonyi HÉV szárnyvonalaként épült ki az Ohat-Pusztakócs–Polgár vonalszakasz 1891-ben, míg a Tiszapolgár–Királytelek (ma Nyírtelek, Görögszállás) vonal önálló HÉV-ként 1896-ban. Később ehhez csatlakozott a Debrecen–Hajdúnánási HÉV Tiszalök állomáson. Az Ohat-Pusztakócs–Polgár vonalszakaszt egyszerűsített korszerűsítéssel 1985–89 között újították fel használt fővonali anyagból. 48 r. vasbeton aljas és talpfás szakaszok váltják egymást. Polgár és Tiszalök között az 1960-as években történt felújítás, itt a pálya 48 r. hagyományos, talpfás, vegyes ágyazatban. Hossza 81,200 km, sebesség 60 km/h, tengelyterhelés 185 kN. A vonal C és 48 r. hagyományos, talpfás és vasbeton aljas felépítményű, de Tiszalök–Görögszállás között 54 r. hézagnélküli vágány van, 210 kN-os tengelyterheléssel. Az Ohat-Pusztakócs–Tiszalök szakaszon 2007 óta szünetel a forgalom. A Tiszalök–Görögszállás közötti felújításról külön fejezetben lesz szó.

118–119
A Nyírvidéki Kisvasútról készített összeállításunkat e cikk keretén belül terjedelmi okokból nem tudjuk közölni, az arra vonatkozó irodalmat [15], [16], [17], [18] adjuk közre.

277
Nyíregyháza Északi delta. Az 1960-as évek végén, a II. vágány építésekor áthelyezték Nyíregyháza állomás páratlan végén a Záhonyba vezető vágányokat. Ekkor került teljesen új nyomvonalra a deltavágány is, amely lényegében egy R = 300 m sugarú körív, a szükséges csatlakozásokkal. Fontos része a nemzetközi szállítási útvonalnak, hiszen így a szén- és vasércszállítmányok Nyíregyháza érintése nélkül juthattak el Záhonyból Diósgyőrbe és Ózdra. A két fővonallal (100c és 100B) egy időben villamosították. 48 r. hagyományos vasbeton aljas pálya zúzottkő ágyazatban. Engedélyezett sebesség 40 km/h, tengelyterhelés 210 kN, hossza 1,070 km.
A záhonyi körzetről cikkünk későbbi részében olvashatnak.