Az utódállamok vasúti érdekei voltak:

• a transzcsehszlovák fővonal kialakítása,
• a román körvasút létrehozása,
• a transzjugoszláv–román-fővonal kialakítása.

A vasúthálózat megcsonkításával olyan gazdaságilag létfontosságú vasútvonal került öt ország felségterületére, mint az Alföld-Fiumei vasút: Beregszász–Nagyvárad–Szabadka–Eszék (Pécs)–Fiume-fővonal (12. ábra).

Az ország határain kívülre kerültek jelentős ipari, kulturális, közlekedési központok, mint például Pozsony, Kassa, Munkács, Beregszász, Nagyvárad, Arad, Szabadka.
A békediktátum hálózati következményei:

• Valamennyi fővonalat megcsonkították.
• A történelmi Magyarországnak öt országgal volt közös határa és négy határállomása volt. Az új határok 49 vasútvonalat vágtak át.
• 42 vonalon a határt nyíltvonalon metszették át. Magyarországnak 32 új határállomást kellett építeni.
• Huszonegy önálló HÉV-vasútból 13 a teljes hálózatával, kettő részben elveszett.
• A határ menti vasútvonalak jelentősége csökkent, elnéptelenedett.
• A közlekedési térszerkezet és a gazdaság gyökeresen átalakult.

A MÁV megcsonkított hálózatával az utódállamoknak kiszolgáltatott tranzitforgalmú vasúttársasággá vált.

A vasúthálózat integritásának felszámolása [4]

A Széchenyi által megálmodott és megvalósított vasúthálózat logikusan épült fel. A főváros irányába tartó fővonalakat haránt irányú vonalak kapcsolták össze. A gazdasági térségek érdekeit a vasút integrálta. Jó példa erre az Alföld–Fiume-vasút, amelynek célja az alföldi mezőgazdasági termékek eljuttatása az adriai kikötőbe.
Az integritás felszámolása megszüntette a gazdasági lehetőségeket is, hiszen a határok gazdasági térségeket morzsoltak fel.
Jó példa az integritás felszámolására a Nógrádszakáll–Ipolytarnóc-vasútvonal, amelyik része a Nagykürtös–Losonc-vasútvonalnak. A határokat úgy húzták meg, hogy a két végpont között csak Magyarországon keresztül lehet közlekedni. Így jött létre a mai napig üzemelő nógrádi peage vonal (13. ábra).

Itt kell megemlíteni a keleti fővonal, a Budapest–Miskolc–Sátoraljaújhely Csap–Lem­berg-vonal ellehetetlenítését a sátoraljaújhelyi delta-vágány feldarabolásával.
Kelet-Magyarországon úgy vágták át a vasútvonalakat, hogy az azokat összekötő és integráló vonal az utódállamokhoz került [5]. Így jött létre az antant körvasút, amely körbeöleli a magyar határt. Kelet-Magyarországon ez Kassa–Csap–Királyháza–Szatmárnémeti–Nagyvárad-vonalrész, amelyik három országban találta magát Trianon nyomán. Katonai szempontból lényeges volt, hogy Magyarország körbejárható, legyen, ugyanakkor a magyarországi odavezető vasútvonalak nagy része ellehetetlenüljön (14. ábra).

Dél-Magyarországon hasonló hálózatcsonkításokra került sor. A Szeged–Szabadka–Pécs-összeköttetés szétszabdalásával nemcsak a nagyvárosok kapcsolatát szüntették meg, hanem megszüntetésre ítéltek vasútvonalakat, mint például a Baja–Csikéria–Szabadka-vonal (15. ábra).

Az új határ úgy vágta ki Szabadkát Magyarország területéből, hogy a Békéscsaba–Dombóvár átlós vasútvonal megszűnésével a Szeged és Baja közötti vasúti kapcsolat 68 km-ről 150 km-re növekedett [5]. Ezzel a Dél-Alföld és a Duna-vidék gazdasági kapcsolata jelentősen visszafejlődött.
Jól kirajzolódik a nagyhatalmak és az utódállamok szándéka az „antant” körvasút kialakításával [6].