A program képes a regressziós illeszkedéseket lineáris, exponenciális, hatvány és természetes alapú logaritmusfüggvény szerint kiszámolni.
A lineáris regressziószámítás eredménye paraméteresen:
yi = ni . x + mi [2]
Az exponenciális regressziószámítás ered­ménye paraméteresen:
yi = mi . e(ni.x) [3]
A hatvány regressziószámítás eredménye paraméteresen:
yi = mi . xni  [4]
A természetes alapú logaritmus reg­resz­sziószámítás eredménye paraméteresen:
yi = ni . ln (x) + mi [5]
A vizsgálatok az exponenciális illeszkedés szerint folytatódnak. A munkáltatások között eltelt időszakok rövidek ahhoz, hogy a már korábban említett logaritmikus változású szakaszokat is elemezzük.

3.2.2. Exponenciális regressziós számítás eredményeinek eloszlása

A program a kijelölt vonal minden egyes olyan 500 m-es szakaszára kiszámolja a [2], [3], [4], [5] egyenleteket, és ábrázolja azokat egy-egy gyakoriság hisztogramon, ahol legalább 7 munkáltatás nélküli egymást követő fél év adatai rendelkezésre állnak.
A 3. és a 4. ábrán az 1. sz. vonal 54 r. felépítménnyel épített szakaszain mért SAD értékek exponenciális romlási egyenlete, n és m paramétereinek gyakorisági ábrája látható.

 Az 5. és a 6. ábrán az 1. sz. vonal 60 r. felépítménnyel épített szakaszain mért SAD értékek exponenciális romlási egyenlete, n és m paramétereinek gyakorisági ábrája látható.

Természetesen a vizsgált szakaszok között nemcsak a sínrendszerben (54E1, illetve 60E1), hanem az aljak típusában (LM, illetve LW) és a sínleerősítések fajtájában (Skl-3, illetve Skl-1) is különbség van.
A függvényekben az n paraméter értéke maga a b méretezettségi tényező, míg az m paraméter azt mutatja meg, hogy hol metszi az y tengelyt a függvény, tehát mekkora a SAD0 érték.
Amikor egy adott vasúti vágány geometriai romlási folyamatának leíró függvénye az ismeretlen, akkor a regressziós illeszkedés típusától függően elsősorban a romlás sebessége az, ami keresendő. Mind lineáris, mind nemlineáris esetben is az n paraméter mutatja meg a romlási sebességet.
Az m paraméter is érdekes információ­val szolgál, mégpedig azt mutatja meg, hogy a munkáltatásnak köszönhetően jellemzően milyen állapotra sikerült javítani az adott vasúti vonalat.  
A kiértékelés folytatásaként kiválaszthatók azok az n paraméterhez tartozó értékek, amelyekkel a program tovább számol a pontosabb eredmény érdekében. Az értékhalmaz kijelölése után a program újra felrajzolja az adott paraméter eloszlását. Ezek után a szűkített értékhalmazzal lehet továbbszámolni, meghatározva az adott paraméter R2 értékkel súlyozott átlagát.
A program a számszaki és a grafikai eredményeket egy külön fájlba gyűjti, nevet ad a fájlnak, törli a táblázatot, és behívja a katalógus segítségével a következő vonal adatait, és kezdődik elölről az elemzés.