A cikk szerzője:

Nagy Richárd egyetemi tanársegéd
Széchenyi István Egyetem, Győr

A vasúti pályageometria romlási folyamatának leírása

Tanulmányom célja olyan elemző vizsgálat elvégzése volt, amely a vasúti pályageometria romlási elmélete alapján, a mai számítástechnikai lehetőségeket kihasználva, pontosabb és a gyakorlat számára hasznosítható pályaromlást jellemző összefüggéseket ír le. Egy új eljárás kialakításával és megfelelő algoritmus kidolgozásával az FMK–004 felépítményi mérőkocsi több mint egymillió mérési adatát sikerült feldolgoznom, majd vonalanként elemezni és értelmezni. Ez az eljárás olyan leíró függvényeket eredményezett, amelyek jól értelmezhető információkat szolgáltatnak a vasútvonalak geometriai romlásáról. Cikkemben az 1. számú Budapest–Hegyeshalom–Rajka és a 140. számú Cegléd–Szeged vonalhoz tartozó adatok elemzésének egy részét ismertetem.

Az 5. táblázatban az 1. sz. vonal 54-es, illetve 60-as rendszerű felépítménnyel épült vágányszakaszainak geometriai állapotromlására kapott exponenciális egyenletei találhatók, vonalvezetés szerinti bontásban.
A 6. táblázat szerinti SAD(t) romlási függvény és a D. 54. sz. előírás 51. fe­jezete alapján készült a 11. és a 12. ábra. Mind a kettő szemléletesen mutatja, hogy az adott vonalhoz tartozó pályaszakaszok SAD(t) romlási függvénye szerint a pálya állapota az utolsó beavatkozást követő hányadik fél évben éri el az adott minősítési kategória határát.


Az utolsó beavatkozást követően, egy adott minősítési kategória határát elérő időtávot nevezzük az adott minősítési kategóriához tartozó tartalékidőnek (tM1, tM2…).
A [11] képletet átalakítva a következő képlettel számolható a tartalékidő:

 [14]

ahol
Mi – az adott minősítési kategória SAD értéke,
i – 1, 2, 3, 4, 5, 6, az adott minősítési kategória,
j – 48-as, 54-es, 60-as r. felépítmény.
Ezek alapján az 1. sz. vonal 54 rendszerű egyenes és íves szakaszok adott minősítési kategóriához tartozó tartalékidejét a 6. táblázat, míg a 60 rendszerűekét a 7. táblázat tartalmazza.
A fentiek mintájára bármely kiválasztott vonal tartalékidejét ezzel az eljárással meg lehet határozni, segítve a vágányszabályozás időbeli organizációját.

5. Összefoglalás

Az ismertetett eljárás előnye, hogy alkal­mazásával az eddig többnyire csak álla­pot­meghatározásra használt felépítményi mérőkocsi mérési adatai ezentúl sokkal szélesebb körben hasznosíthatók. Egyrészt a romlási folyamatok elemzésével egzakt módon tervezhetővé válik a szükséges beavatkozás időpontja (munkáltatás vagy korlátozás). Másrészt segíti a gazdaságossági számítások készítését, ami a beruházás vagy a karbantartás közötti döntések meghozatalában jelentős. Mindezt a mai kornak megfelelő számítástechnikai eszközökkel, automatikusan végzi.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456

Irodalomjegyzék

  • [1] Coenraad Esveld: Modern Rail­way Track – Second Edition, MRT-Pro­duc­ti­ons, 2001, Zaltbommel.
  • [2] Fischer Szabolcs, Dr. Horvát Ferenc: A jó vasúti pályaállapot műszaki és gazdasági jelentősége. XIII. Közlekedésfejlesztési és beruházási konferencia, Bükfürdő, 2012. április 25–27. Előadás.
  • [3] Dr. Horvát Ferenc: A vasúti pályageometria: fejlődés a kezdetektől napjainkig. Indóház – Vasúti magazin 9: (4) pp. 2–7. 2013.
  • [4] Peter Veit: Rail steel grades in track, Europien Railway Preview Volume 19, Issue 4, 2013.
  • [5] Peter Veit: A vasúti pályák fenntarthatóságáról. Sínek Világa, 2015/2.
  • [6] Dr. Vaszary Pál – Kandidátusi értekezés, 1992. Győr.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2016 / 6. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©