Az érintkezési feszültség ismeretében Ponomarjov és szerzőtársai [4] arra a megállapításra jutottak, hogy acélanyagú érintkező testek esetén, ha az érintkezés elliptikus, akkor a sínfejben ébredő maximális nyírófeszültség értéke a féltengelyek arányától gyakorlatilag független és a 14. képlet szerint vehető számításba.
Ponomarjov és szerzőtársai [4] részletesen vizsgálták továbbá a felületen kialakuló nyírófeszültség értékét is. Ennek elemzése során viszont arra jutottak, hogy ennek értéke a körvonal ellipszis féltengelyeinek arányára érzékeny mennyiség, maximális értéke nem nagyobb, mint a 15. képlet szerinti érték, amely jóval kisebb, mint a sínfejen belül kialakuló érték, viszont nem elhanyagolható mértékű.
A felületen ébredő feszültségek vizsgálata esetén további megfontolások válnak szükségessé, ha figyelembe kívánjuk venni a sín és a kerék közötti súrlódás hatását.
A nyírófeszültség maximális értékének mélysége a futófelület alatt Georg Havlicek és szerzőtársainak cikke [6] alapján határozható meg a 16. képlet szerint, pontszerű érintkezés esetén. Ezt a képletet a korábbi jelöléseknek megfelelően átalakítottuk és a 17. képletet nyertük. A képletben a sín vizsgálata esetén a sín anyagára jellemző mechanikai paramétereket kell behelyettesíteni.
Megjegyzés:

• A képlet nem veszi figyelembe a keréktalp lekerekítő ívének sugarát, így az eredmény közelítő értéknek tekinthető.

A bemutatott számítás alkalmas arra, hogy az igénybevételi oldalon megjelenő mennyiségeket számszerűsíteni tudjuk. Ahhoz, hogy az ellenállási oldalt is számszerűsíteni tudjuk, további szakirodalmi kutatást végeztünk, amelynek eredményeit a következő fejezetben foglaljuk össze.

Határértékek az érintkezési és nyírófeszültségek vizsgálatához

A gyakorlati feladatok megoldásához rendkívül kevés határérték áll rendelkezésre a Hertz-féle feszültség esetében. A Hegesztett szerkezetek [5] e fejezete foglalkozik a daruszerkezetek kérdéskörével. A fejezet szerzője, Massányi Károly a darupályasín fejszélességének számításához a 18. képlet szerinti értéket adja meg.

ahol:
σHm: a Hertz-feszültség megengedett értéke [N/mm²],
σB: a sín szakítószilárdsága [N/mm²].

Itt biztonsági tényezőt nem rendeltünk ehhez az értékhez, viszont a sínfej szükséges szélességének megválasztásakor n=3,3 értékű biztonsággal számolunk.
A nyírófeszültség határértékének számítása során szerencsésebb helyzettel találkozik a tervező, hiszen Esveld [2] is közöl határértéket, amelyet a 19. képlet szemléltet:
ahol:
τm: a nyírófeszültség megengedett értéke [N/mm²],
σB: a sín szakítószilárdsága [N/mm²].