Inka, a MÁV csoportszintű programja

A következő 10 évben „A versenyképes vasúti infrastruktúra program”, a Budapest–Belgrád-vasútvonal és a fővárosi agglomeráció kiemelt projektjei fogják meghatározni a vasúti fejlesztéseket. A programok végrehajtásának sikerességét alapvetően meghatározza, hogy milyen részletes és rendezett információink, műszaki adataink állnak rendelkezésre a vasúti berendezéseinkről, azok állapotáról. Olyan információs rendszer szükséges, amely
– adatokat szolgáltat a konkrét fejlesztési igények szükségességének alátámasztására;
– biztosítja a műszaki tartalom rendszerszintű tervezését;
– támogatja a fejlesztési programok végrehajtását;
– és amelyben a programok folyamatosan nyomon követhetők műszaki, gazdasági-pénzügyi szempontból egyaránt.
Jó hír, hogy a MÁV-csoport informatikai szempontból felkészülten várja a vasúti fejlesztésekhez szükséges beruházási, karbantartási munkák tervezését és végrehajtását.
A projekt indulásáról és a szállítandó megoldás felépítéséről a Sínek Világa már korábban beszámolt (Scheffer János Infrastruktúra-karbantartó rendszer bevezetése a MÁV-csoportban. Sínek Világa 2015/4-5. szám), a mostani cikk a bevezetés eddigi, elsősorban a pályavasúti területen elért eredményeire, azok fejlesztési és üzemeltetési hatásaira fókuszál.
A projekteredmények összefoglalójának aktualitásához kapcsolódik, hogy a MÁV-csoport az Inka-2 projektjében újabb fejlesztéseket vezetett be. Az Inka-2 projekt keretében az idén a cégcsoportszintű gördülőállomány-gyártás és -karbantartás, valamint a logisztikai folyamatok támogatásának továbbfejlesztése fejeződött be, valamint az adattárház bevezetésével megteremtődött a korszerű üzleti elemzések, vezetői riportok gyors előállításának lehetősége is (1. ábra). (Az Inka-2 projekt 2021-ben a MÁV-START számára kialakítandó jármű- és személyzeti erőforrás-tervezés folyamatait támogató integrált és konszolidált informatikai rendszer bevezetésével zárul, amely szorosan kapcsolódik a gördülőállomány műszaki funkcióihoz, és a vonatok kiszolgálásának hatékonyságát fogja növelni.)

A projekt koncepciójának megalkotásától annak megvalósításáig, valamint a konszolidált működés kialakulásáig hosszú időre és komoly munkára volt és van szükség ma is. Az Inka alapprojektet további folyamatos informatikai fejlesztés és IT-konszolidáció követi, amelynek eredményeként változásra, megújulásra képes, intelligens vállalattá válik a MÁV.
A folyamat végrehajtása során komoly kihívást jelentett a pandémia miatt szükségessé vált távmunka. Több mint 5000 munkavállaló szerver-kliens kapcsolatát kellett VPM-alkalmazással egy időben biztosítani, ezek közül 4000 főt meghaladó volt az Inka-felhasználók száma. Ebben a moduláris, transzparens és jogosultságokkal jól felépített rendszerben sikerült végrehajtani valamennyi tervezett feladatot. Sőt további előrelépést jelentett, a többi között, a digitális aláírás, a HR önkiszolgáló portál, valamint a videokonferenciák és az e-learning jelentős térnyerése. Több mint 3000 új Inka-felhasználó képzése is távoktatásban valósult meg az Inka-2 projektszakaszban.
A projekt alapcélkitűzése az összehangolt, menetrendszerű működést megalapozó hároméves gördülőtervezés IT-feltételeinek megteremtése volt. A hálózati kapacitások magasabb szintű biztosításához szükséges a műszaki (karbantartás, felújítás, beruházás) munkák tervezhetőségének megteremtése, a szükséges anyag-, szolgáltatás-, erőforrás- és vágányzári tervezés optimalizálása, a műszaki és gazdálkodási folyamatok támogatásának összekapcsolása is. A műszaki folyamatok IT-támogatásának megvalósítása és a meglévő gazdálkodási és HR-rendszer korszerűsítése párhuzamosan egy összetett, közös SAP-alapú rendszerben valósult meg.
A hatékony és korszerű közösségi közlekedési szolgáltatásokat a MÁV-csoport egésze biztosítja, ezért a bevezetett rendszernek csoportszintre érvényes funkciókat, folyamatokat kell biztosítani, így mind az Inka-1, mind az Inka-2 projekt kiegészült egy úgynevezett leányvállalati projekttel is. Ennek keretében került a projekt fókuszába – az eredetileg a MÁV-ra, valamint a MÁV-START-ra tervezetteken túl – a MÁV FKG és a MÁV-SZK működése, továbbá az időközben a MÁV-csoporthoz csatlakozó MÁV-HÉV-é is. A Volánbusz 2020. július 15-től kezdődő integrálása a jelen új, nagy kihívása lesz (2. ábra).
Az Inka alapprojekt jelentőségét az adja, hogy kiterjed a teljes MÁV-csoport működésének támogatására.

A folyamatok rendszeren belüli összekapcsolásával, az azonos funkciók használatával rendszer- és adatszinten is kialakult a közös nyelv és a működési környezet a műszaki, logisztikai, kontrolling és a humán területen egyaránt. A leányvállalatok így egy rendszeren belül a közös csoportszintű célok érdekében hatékony együttműködésre képesek, csökkentve a rendszeren kívüli dokumentumok, adatnyilvántartások számát. Az Inka és a kapcsolódó IT-konszolidáció összekapcsolja az egymáshoz tartozó folyamatokat társasági szinten és szervezeti egységek szintjén egyaránt.
Nagyon sok papíralapú dokumentum megszüntetését (kivezetését) teszi lehetővé a rendszer. Ha bárki ragaszkodik a hagyományos dokumentumok elkészítéséhez is, addig számára a digitális átállás újabb tehernek tűnik (munkalap, felmérési napló, eszközkarton, szervizkönyv stb.).
A rendszer éles indításával párhuzamosan az üzemeltetés támogatása is elindult a MÁV SZK Zrt. vállalatirányítási rendszerek (VIR) szervezetében, a 2017-ben a rendszer felhasználói használatbavétele mellett sikeresen megtörtént az üzemeltetési feladatok átvétele is a fejlesztőktől. Az indulást követően az év végére a rendszerhez kapcsolódó bejelentések többségét már a VIR szakértői, modulgazdái kezelték és zárták le. Jelentős a tudásbázis-növekedés, mert a tapasztalt modulgazdák már rendszerfejlesztéseket is végrehajtanak. Az aktív felhasználók és főleg a kulcsfelhasználók között is mélyül a rendszerismeret, születnek rendszerhatékonyságot javító fejlesztési javaslatok.
Az Inka-2 projekt megvalósítása során pedig a már működő szervezet minden fennakadás nélkül folyamatában vette át az új modulokat, új funkciókat úgy, hogy a felhasználók szinte észre sem vették. Ma még lehet, hogy néha felhasználóként esetleg – talán félelemből, talán információhiány miatt – ragaszkodunk a hagyományos módszerekhez, eszközökhöz, de hosszú távon a rendszer megismerésével teljesen otthonosan mozgunk a digitális világban.

A rendszer hatása a pályavasút fejlesztési és üzemeltetési területeire

A MÁV nagyságrendileg több mint ezermilliárd forint értékű nemzeti vagyont kezel, és ehhez kapcsolódóan végzi alaptevékenységét, biztosítja szolgáltatásait. Az eddigi fejlesztések a vagyonvesztés megállításához, a problémáink konzerválásához volt elég. Jelentős forrásbevonással nagy fejlesztések indulnak: a Budapest–Belgrád hazai szakasza kínai hitellel és a versenyképességet javító ötéves programmal együttesen további ezermilliárd forinttal emeli a kezelt vagyont. A Budapesti Fejlesztési Központ több, a fővárosi agglomeráció vasúti közlekedését javító programot kezdeményez: a Nyugatit és a Délit összekötő vasúti alagút, 142-es vonal villamosítása, 71-es vonal korszerűsítése stb. Ez hatalmas munka, amely nem tervezhető és hajtható végre hagyományos módszerekkel. Szükséges a teljes folyamat digitalizálása a tervezési adatszolgáltatástól a műszaki tervezésen, majd tervjóváhagyáson keresztül egészen az új létesítmények használatba- és nyilvántartásbavételéig.