Az Infralife rendszer egyfajta irányítási központként is működhet. A rendszer sokoldalú keresési és navigációs lehetőséget biztosít egy-egy műszaki objektum azonosítására. A rendszerben leképezték a vasúti hálózatot, amihez az adatokon túl 2D-s térképes megjelenítés is társul vonalakkal és berendezésekkel (10. ábra).

A rendszerben a vasúti hálózati nyilvántartásra jellemző úgynevezett vonali térkép is elérhető, ahol egy-egy vasútvonalat lehet a szelvényezés mentén végigjárni és az objektumokat (pályás, hidász, erősáramú, biztosítóberendezési szerkezetek egyaránt), illetékességi területeket vagy vágányzári, lassúmenetes adatokat egyben látni (11. ábra).

Az Infralife-ban a vállalatirányítási funkciókat szolgáltató SAP rendszerintegrációnak köszönhetően egy-egy berendezéshez kapcsolódóan nemcsak a törzsadatok, diagnosztikai adatok láthatók, hanem a berendezések élettörténete is (milyen munkák történtek a múltban, milyen munkák tervezettek a jövőben), amely kapcsolódhat akár karbantartáshoz, felújításhoz/beruházáshoz vagy hiba-zavar elhárításhoz.
A berendezésekhez dokumentációkat, jegyzőkönyveket lehet csatolni, így az informatikai rendszerben teljes körűvé válhat a műszaki nyilvántartás.
Az Infralife alkalmazás integrált a Páter diagnosztikai rendszerrel, ami lehetővé teszi, hogy a diagnosztikai mérőkocsik által szolgáltatott és minősített mérési adatok az infrastruktúra-nyilvántartásban elérhetővé váljanak. Középtávon elkészülhet az a fejlesztés, amely az adatok megjelenítésén túl biztosíthatja a diagnosztikai adatokon alapuló karbantartás és beavatkozás tervezését is. A rendszerben kidolgozható minta-művelettervekkel ennek jó része workflow-val is támogatható lehet (12. ábra).

Sajnos, még nem itt tartunk! Az infrastruktúra állapota miatt ma még a hálózat felén van sebesség- vagy tengelyterhelés-korlátozás. Hiba- és zavarelhárításra 2019-ben 63 476 alkalommal volt szükség a pályán és 43 850-ször az ingatlanon.