Ez napi átlagban 294 rendkívüli beavatkozást jelent (2. táblázat).
Az összesen 107 326 alkalommal történt rendkívüli beavatkozással szemben 24 239 berendezéshez készült TMK-terv és -rendelés 2019-ben. Ennek arányát meg kell fordítani az elkövetkező időben úgy, hogy legalább az eszközszinten nyilvántartott pályavasúti főberendezésnek legyen TMK-stratégiája, -terve és preventív rendelése minden évben. Ezzel nagyban csökkenthető lenne a hiba és zavar mennyisége, egyben nőne a tervezett munkák aránya. Cél a hibák és üzemzavarok megelőzése prediktív Inka-karbantartással.

Ezt persze igen könnyű leírni és kimondani, hiszen ahogy látható, a nyilvántartó és tervezőrendszer alkalmas a preventív vagy akár a prediktív karbantartási folyamatokhoz adatot szolgáltatni, és annak megvalósítását végigkövetni a projekttervezéstől az elemi részletek kidolgozásán át a megvalósítás teljes folyamatáig.
Ehhez, a fent említett minimális informatikai fejlesztésen túl, a vasútfejlesztések és a karbantartási tevékenységek fókuszának kialakuló egységes koncepciója és a megvalósításhoz szükséges források biztosítása szükséges.

Adatok elemzése, újrahasznosítása – adattárház

A rendszerhasználat során rendkívül nagy mennyiségű és sokféle adat keletkezik. Ahogy a folyamatok egymáshoz kapcsolódnak – műszaki, logisztikai, pénzügyi, számviteli, kontrolling területeken keresztül –, úgy az adatok is számos kapcsolatban találhatók meg az informatikai rendszerben.
Az adatok kinyerése, információvá alakítása külön speciális funkcionalitást igényel. Ezt az adattárház-komponens biztosítja, amely a kötelező beszámolási igényeken túl olyan összefüggések kimutatására is képes, amelyek alapján adatokkal alátámasztott, megalapozott vezetői döntések születhetnek. A riportok, komplex lekérdezések egy adatsorra tudják aggregálni a műszaki, gazdasági tranzakciók elemi adatait.

Adatok azonnali elérése, mobilitás

Pályavasúti műszaki munkák során egyre nagyobb igény van arra, hogy az adatok a munkavégzés helyszínén azonnal elérhetők és rögzíthetők legyenek. Ez vonatkozik a berendezések adataira, a feladatok kiosztására, az azokhoz szükséges anyagokra, humán vagy gépi erőforrások esetén a munkaóra-felhasználások visszajelentésére is.
Azzal, hogy a szükséges információk a minden nap használt telefonon vagy tableteken mindig elérhetők a szakemberek számára, a papíralapú munkalapok, dokumentumok „megspórolása” mellett a beavatkozási idők is csökkenthetők. Ennek eléréséhez folyamatban van az Inka programhoz kapcsolódó mobileszköz-alapú fejlesztés is, ami bevezeti a SAP Asset Manager komponenst, ami szoros integrációval rendelkezik a SAP PM-modullal.

Jövő, fejlődés, összegzés

Az Inka program projektjei által kialakított működési és a hozzá kapcsolódó informatikai rendszerkörnyezet hosszú távon biztosítja a MÁV-csoport fejlődését. A rendszerben gyűjtött adatvagyon jelentős értéket képvisel. A működés során keletkezett adatok elemzésével a tervezhetőség, a döntések megalapozottsága és annak gyorsasága egyaránt növelhető.
Az informatikai fejlesztésen túl maga a projektszervezet működtetése, szervezése is olyan tapasztalat volt a MÁV életében, amely kihatással van a jövőben indítandó projektekre, hiszen megteremtette az integrált, vállalatokon átívelő projektműködés kultúráját is. A tapasztalatok felhasználhatók a jövőbeni fejlesztési projektekben, legyen az informatikai vagy egyéb témájú fejlesztés.
Összefoglalóan megállapítható, hogy bár egy ekkora méretű és komplexitású rendszernek a teljes kihasználtságához természetesen idő kell (a tapasztalatok szerint két-három év), de már azzal, hogy a rendszerben 2018-ban a 2021-es karbantartási tervezés is elindult, a projekt alapcélkitűzése – a hároméves gördülőtervezés lehetőségének megvalósulása – sikeresen teljesült. Ezzel évszázadot lépett előre a MÁV a pályavasúti folyamatok IT támogatásában.
Az Inka-fejlesztések eszközrendszert és lehetőséget teremtenek a pályavasút legakutabb problémáinak kezelésére. Az infrastruktúra-nyilvántartás aktuális szinten tartása felelősségteljes munka és feladat, hogy a most megalkotott egységes rendszer hosszú ideig biztosítson kellő inputot a jövőben induló programokhoz, fejlesztésekhez.
Fontos stratégiai cél, hogy a karbantartások tervszerűségi aránya tovább nőjön, így a most futó és a közeljövőben megvalósuló nagyívű beruházási programoknak köszönhetően létrejött, a kor kihívásainak magas szinten megfelelő új pályavasúti berendezések, eszközök üzemeltetési színvonala (engedélyezett pályasebesség, a biztosítható menetrendszerűség, közlekedésbiztonság) hosszú ideig fenn tud maradni.
Végül ne feledkezzünk el a rendszert működtető munkatársainkról sem! Az ő felhasználói ismeretük folyamatos fejlesztése, lelkiismeretes, pontos munkájuk elengedhetetlen az Inka program sikeres folytatásához, a pályavasút eredményes működtetéséhez. Az Inka PM-modell szerint elképzelt működésének eléréséig a kulcsfelhasználók és a felhasználók alapoktatása és a projekt konszolidáció alatti folyamatos képzése mellett három évre volt szükségünk. A jól felkészült, a digitális világban könnyen tájékozódó felhasználók mellett többen vannak, akik felzárkóztatásra szorulnak a rendszer gyakorlati ismereteiből. A preventív hibamegelőző működéshez és a prediktív karbantartás bevezetéséhez a leírt technikai feltételeken túl a felhasználói ismereteket bővítő képzés kidolgozása és megvalósítása is szükséges.