A cikk szerzője:

Pafféri Balázs Inka program szakmai vezető
Telcotrend Consulting Kft.

Sztrányay György osztályvezető
MÁV Zrt.

Az Inka bevezetése és hatása a fejlesztési és üzemeltetési feladatokra

Az információtechnológia (IT) hihetetlen fejlődése napjaink velejárója. Alkalmazása olyan előnyökhöz juttatja a felhasználót, ami nélkül nem lehet versenyképes és sikeres. A rendszer megtervezése, felépítése és működtetése óriási feladat, aminek eredménye a gyors, naprakész tájékoztatás, a gazdasági, pénzügyi és szervezési folyamatok összekapcsolása, a papíralapú dokumentumok megszüntetése. A MÁV 2017. január 1-jei éles indulással használatba vette az Inka (Infrastruktúra-KArbantartás) alapprojekt által megvalósított informatikai megoldást. Az alapprojektben kidolgozott modellt kiterjesztették a teljes MÁV-csoportra, később a MÁV-HÉV-re is. Jelenleg folyik a Volánbusznak a modellhez történő kapcsolódása.


A folyamat itt nem zárható le, hiszen nemcsak az értékcsökkenés (ÉCS) elszámolását kell ekkor elindítani, hanem az elkészült és nyilvántartásba vett új eszközök tervezhető megelőző karbantartását (Inka TMK-stratégia és terv) is el kell végezni. Tervezni kell a ciklikusan jelentkező feladatokat, a szinten tartó, preventív karbantartást és az ehhez kapcsolódó költségeket. Ez a hatalmas big data nem kezelhető, ha nincs rendezett digitális nyilvántartásunk, tervjóváhagyásunk, műszaki és vágányzári erőforrás-tervezésünk, logisztikánk és automatizált elszámolási folyamatunk.
Az Inka-célok megvalósulásával a MÁV a működésről pontos, egységes informatikai rendszerből származó adatokat tud kimutatni valamennyi berendezésére, pályaszakaszára, szolgálati helyére, igazgatóságára, vasútvonalára vagy akár a teljes hálózatára vonatkozóan. Így lehetővé válik a minél hatékonyabb működés rövid, közép- és hosszú távú tervezhetősége is, amely a tulajdonosi és az uniós elvárásokkal összhangban van.
A következőkben áttekintjük a megvalósuló rendszer főbb komponenseit, kiemelve azokat a funkciókat, amelyekkel a kitűzött üzleti célok elérhetők, és amelyek a felhasználók számára is meghatározók.

Erőforrás-tervezés

Az infrastruktúra-elemekhez (berendezés, műszaki hely stb.) kapcsolódóan a műszaki munkák tervezésének – a későbbiekben részletezettek szerint, a munkák végrehajtásának, elszámolásának és nyilvántartásának is – a SAP vállalatirányítási rendszer az alapja.
A PM- (karbantartási) modulban lehetőség van az egyes berendezésekhez, műszaki helyekhez kapcsolódóan úgynevezett IP00 tervrendelések létrehozására – akár több évre előre – a berendezés állapotából kiinduló műszaki igényeknek megfelelően. A tervrendelések tartalmazzák a műszaki feladatok személyi, gépi erőforrásigényeit, a szükséges anyag- és szolgáltatáskomponensekkel együtt, így teljes körű költségbecslés állítható elő egy-egy tervezett munkára (3. és 4. ábra). Ezzel az eszközrendszerrel minden szakterület teljes körű, úgynevezett alulról felfelé (bottom-up) tervezést tud lebonyolítani, és meg tudja jeleníteni a műszaki igényeit. A műszaki tervezést több ezer műveletterv segíti, ami egy előre összeállított normázott munkaegység (például kitérőcsere), amely a tervezéskor a rendelések során egy mozdulattal felhasználható.

3. ábra. PM-rendelés FKG- és MÁV-műveletekkel együtt4. ábra. PM-rendelés anyag­igény­terve
A SAP projektrendszere biztosítja a műszaki és egyéb munkák projektszemléletű (top-down) tervezését is, figyelembe véve a rendelkezésre álló költségvetési, saját vagy uniós forráskereteket (5. ábra). A műszaki munkák (PM-rendelések) beköthetők a projektek alá, így a tervezett műszaki igények és az elérhető keretek összevethetők, a projektek véglegesítéséről szóló döntések meghozatalakor ellenőrizhetővé válnak.

5. ábra. A projektstruktúra felépítése a SAP-ban
A projektek jóváhagyása során műszakilag megalapozott logisztikai (készlet és beszerzés) terv állítható elő, amely az üzleti tervekbe beilleszthető.
A műszaki feladatokhoz mindig tervezhetők a vágányzári tevékenységek, amely alapján a SAP-rendszerben előállíthatók a vágányzári tervek, amelyek jóváhagyást követően elektronikusan benyújthatók a VPE Kft.-hez, feltöltve őket a KAPELLA2 rendszerbe (6. ábra).
A rendszer indulásakor kialakított projektstruktúra átvette a korábbi Excel tervezési szisztémát, megadva ezzel az Inka-rendszer használatának bázisát. A már konszolidált rendszerben az éves bázisalapon, szervezeti egységekre kidolgozott fenti projektstruktúra akadályozza a berendezések állapota alapján megvalósítható folyamatos gördülőtervezést.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2020 / 5. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©