A MÁV Műszaki Tervezési Osztály életében, így az épületgépészeti szakág esetében is, nagy jelentőséggel bíró feladatként jelentkezett 2017-2018-ban a Keleti pályaudvar felújításának átfogó vizsgálata. Az átfogó vizsgálat során minden érintett szakágra vonatkozóan állapotrögzítő felméréseket készített, amelynek része volt a meglévő épületgépészeti rendszereket érintő összefoglaló. A szakági összefoglaló összeállítását nehezítette, hogy a meglévő állapotokat tükröző tervi állomány nem állt teljes mértékben rendelkezésre vagy hiányos volt. Közösen az üzemeltetési-karbantartási csoportok segítségnyújtásával, ezt a problémát végül kezelte a projekt-előkészítés csapata. A helyzetértékelést követően elkészítésre került a szakági koncepció, amely a lehetséges építészeti, ingatlanhasználati lehetőségeket is figyelembe vette. A kidolgozott koncepció az épületegyüttes teljes körű rehabilitációját tűzte ki célul, tekintettel a pályaudvar minél magasabb fokú folyamatos üzemeltethetőségének biztosítására.
A koncepció megvalósítása több ütemre tervezett akkor, azonban az előkészítő munkákban szereplő javasolt átfogó program üzemeltetési, valamint gazdasági okok miatt szűkítésre került. Ennek részeként a közforgalmi utasvécé, valamint egy központi utascentrum kialakítása vált kiemelt feladattá.
Épületgépészeti szempontból nagy jelentőségű volt a meglévő, gyakran igencsak elhasználódott épületgépészeti hálózatok, rendszerelemek minél pontosabb, magasabb fokú felmérése, ezek kiválthatóságának előkészítése. Utóbbi feladatoknál külön figyelemmel kellett lennie a tervezőnek arra, hogy az éppen aktuális tervezési területekre fókuszáló épületgépészeti megoldások kialakítása ne „építse el” a további, még felújításra váró területek fejleszthetőségét.
Fontos tényező volt továbbá, hogy a tárgyi épületegyüttes műemléki védelem alatt áll, miközben a mai kor elvárásainak megfelelő komfortigények, munkakörülmények kiszolgálása a cél. Ennek érdekében a tervezett épületgépészeti megoldások – az általában felmerülő szakági igények kielégítése mellett – igen komoly mértékben igazodtak az illetékes Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal által előirányzottakhoz.
A tervezési, majd kivitelezési folyamat megmutatta, hogy meglévő épületek felújítása, korszerűsítése során kiemelten fontos a résztvevők (gondolunk itt a megrendelő, felhasználó, tervező, üzemeltető, hatóság) részéről a folyamatos, konstruktív, előremutató, kompromisszumkész egyeztetés, egymás munkáinak, feladatainak segítő támogatása.

A megújuló energia fontossága

A megújuló energia ötlete és javaslata Nikola Teslának köszönhető. Manapság az épületgépészeti beruházásnál alapvető követelmény az ilyen típusú energia felhasználása. A megújuló energia alapvetően valamilyen környezeti energia felhasználását jelenti. A hőtermelést tekintve a legegyszerűbb és legkompaktabb megoldás a levegő-víz hőszivattyú. Ennek megfelelően az utascentrum kiviteli tervében és így a megvalósulásban is szerepelt egy levegő-víz hőszivattyú.
A jelenlegi energiaárak összehasonlítása az 1. táblázatban található. A táblázat Arány oszlopára hívjuk fel a figyelmet, amely szerint, ha a hőszivattyú jósági foka az 1,23 értéktől nagyobb, akkor az kedvezőbb/olcsóbb megoldás a földgázhoz viszonyítva. (A táblázatban nincs figyelembe véve kazánhatásfok, illetve a távvezeték hővesztesége.) Ennek megfelelően az ide beépített hőszivattyú üzemeltetési költség szempontjából optimális megoldás. A berendezés teljesítménye alapján (+4 °C külső hőmérsékletre vonatkoztatva) pedig biztosítja a teljes fűtési hőigényt. A kivitelezésre került hőszivattyú (1. ábra) fűtési jósági foka 1,6 kW/kW, következésképpen ezzel a berendezéssel költséghatékonyabb a fűtés, mint a telepi távhővel.

Fűtési-hűtési rendszer

A fűtési-hűtési rendszer hőenergia-igényét egyrészt a telepi távhő, másrészt a fentebb említett levegő-víz hőszivattyú biztosítja. Az egyes helyiségekben hűtő-fűtő Fan-coil berendezés, illetve radiátorok biztosítják a termikus komfortot. A hűtést illetően külön kiemelkedő érték a hőszivattyú szezonális hűtési jósági foka, ami 4,05 kW/kW érték.
Az 1. ábrán szereplő berendezés tömege – a méretezési adatlap szerint – 768 kg és ezt a 2. ábrán látható déli homlokzati kép alapján kilenc méter magasra kellett daruval beemelni.
A 2. ábrán jelölve van a hőszivattyú (kék téglalap), a friss levegővételi és az elhasznált levegő lamellás szellőzőjének – járdaszinttől 23 méter – (zöld téglalap), valamint a hő- és füstelvezető ventilátor – járdaszinttől 23 méter – (piros téglalap) helye.