A cikk szerzője:

Kemény Ágnes ügyvezető
MÁV Központi Felépítmény­vizsgáló Kft.

Diagnosztikai szolgáltatások a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft.-nél

Nem mindenki számára ismert, hogy a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft. megalakulásához 1958-ban egy sínhibából bekövetkezett vasúti baleset vezetett, amely után a bíróság kötelezte a Magyar Államvasutakat a sínek belső anyagának vizsgálatára. Ezután, 1959. június 19-én megalakult a MÁV Központi Felépítményvizsgáló Főnökség (KFF), a társaság elődszervezete (1. ábra). A KFF a MÁV egyik szervezeti egységeként működött 1993-ig, ezt követően a Pályagazdálkodási Főnökség keretein belül végezte tevékenységét 1996-ig. Az akkori elvárásoknak megfelelően 1996. szeptember 1-jén a MÁV Magyar Államvasutak Zrt. megalapította a jelenlegi MÁV Központi Felépítményvizsgáló Kft.-t (továbbiakban MÁV KFV Kft.)


Az előbb említett mért paraméterekre épül a közvetlen balesetveszélyt jelentő, néhány méteres durva hibák megtalálásától az akár teljes vasútvonalat érintő hosszú távú stratégiai döntések szintjéig terjedő minden vágánygeometriai adatszolgáltatás. Alapításkor a társaság három hagyományos érintkezéses mérőkocsival rendelkezett: az FMK-002 jelű, Amsler típusú kisméretű mérőjárművel (1962–2008), az FMK-003 számú mérőkocsival (1968–1999) és az 1990-ben üzembe helyezett FMK-004 mérőkocsival, amelyre 2012-ben egy forgólézeres űrszelvénymérő berendezés, valamint 2023-ban az FMK-007 mérőjárművel egyenértékű érintkezésmentes optikai vágánygeometriai alrendszer is fel lett szerelve (3. ábra).

3. ábra. FMK-004 mérőkocsi 2023. évi felújításaAz FMK-007 jelű vágánygeometriai mérőkocsi (4. ábra) 2001-ben lett üzembe helyezve. A mérési rendszer korszerűsítése 2011-ben valósult meg. Az optikai mérőrendszer lézersugaras távolságmérő szenzorokkal azóta is teljesen érintkezésmentesen vizsgálja a sínszálak geometriai viszonyait és ezzel egy időben a járműdinamikai paramétereket is szolgáltatja.
A ma használt FMK-004-es és FMK-007-es mérőkocsikon a mérési grafikonokat és a speciális, úgynevezett lokális hibalista-kiértékelések eredményeit már nagy teljesítményű, számítógépek által vezérelt ipari nyomtatók vetik papírra a megrendelőink számára. Az összes mérési jellemzőt a pálya menti 25 centiméteres felbontással, a szükséges helyazonosítási és egyéb infrastruktúra-háttérinformációkkal mérési fájlokba mentjük. Ez a hatalmas adattömeg az alapja a rendkívül szerteágazó számítógépes megjelenítési, értékelési, elemzési szolgáltatásoknak, amelyeket társaságunk nyújt a megrendelői, vagyis az infrastruktúra-üzemeltető pályafenntartók számára. Korszerű irodai kiértékelőrendszerünkben lekérdezhetők a különböző határérték-kategóriák és kiértékelési sebességkombinációk szerinti hibalisták, valamint általános minősítési és statisztikai adatok.
A mindennapos operatív intézkedések alapjául szolgáló lokális hibák értékelési szintjén túl meg kell említenünk a diagnosztikai eredmények felhasználásának következő szintjét is. A mérési eredményekből stratégiai döntéseket, hosszabb távú karbantartási és felújítási terveket megalapozó általános vágányállapot-minősítő számok is képezhetők. (Hagyományos magyarországi integrálelvű SAD minősítőszám, Vaszary-féle alakszám és az európai szinten szabványosított [EN 13848-6] szóráselvű mérőszám.)

Járműdinamika

Az FMK-007 mérőkocsi az eltolódásszemléletű (vágánygeometriai) és erő/gyorsulás szemléletű (járműdinamikai) mérései, vagyis a pálya-jármű rendszer egységes kezelése a vasúti szakterületen működő szolgáltató mérnökök korszerű szemléletmódjában helyet kell kapjon. Azért is fontos ennek a kapcsolatnak a vizsgálata, mert ugyanolyan nagyságú vágánygeometriai hibák – a hiba alakjától, más közeli hibák együttes hatásától vagy éppen a rajta áthaladó jármű fizikai kialakításából fakadóan – teljesen más baleseti veszélyt jelenthetnek, holott a vágánygeometriai lokális hibalistában teljesen azonosnak tűnnek.

4. ábra. FMK-007 mérőkocsi
Korát megelőzve, az FMK-007 mérőkocsin már az ezredforduló óta működik járműdinamikai mérőrendszer, amely a 2018-as, legutolsó mérőrendszer-korszerűsítést követően 24 darab gyorsulásmérő jelei alapján végez valós idejű számításokat (5. ábra). A jármű csapágytokjain, forgóvázkeretein és kocsiszekrényén is elhelyezett gyorsulásmérők segítségével – a megfelelő fizikai számítások útján – a számítógép minden pillanatban meghatározza a vasúti kerékpár és a vágány közt fellépő erőket. Ezen erők arányából lehet következtetni a siklásbiztonságra, illetve a pálya hirtelen bekövetkező maradó alakváltozásának veszélyére.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző12345678910Következő »
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2023 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©