Híddiagnosztika

A MÁV KFV Kft. híddiagnosztikai célvizsgálatok keretében végzi a vasúti műtárgyak létesítéséhez és fenntartásához szükséges helyszíni vizsgálatokat, minősítéseket, ellenőrzéseket, a műtárgyak időszakos és rendkívüli, előre nem tervezhető felülvizsgálatát esetenként kiegészítő műszeres mérésekkel, valamint hidak próbaterhelését a hatályos Vasúti Hídszabályzat alapján.
A társaság híddiagnosztikai tevékenysége az elmúlt 25 év alatt folyamatosan fejlődött, és a célvizsgálatok mára kiterjednek a hidakon túlmenően az alagutakra, galériákra, szárítótárókra, a geotechnikai, valamint a vasúti terhet viselő egyéb műtárgyakra is.

Az eszközök fejlesztésével a vizsgálatok a műtárgyak egészére, azok látható és eltakart részeire is kiterjeszthetők lettek. A részletes, valamennyi szerkezeti elemre kiterjedő, teljes körű célvizsgálatok során a kézi eszközökön túl különféle korszerű, digitális eredményeket szolgáltató diagnosztikai berendezések segítik a változások feltárását, megismerését, a hibák kiterjedésének mérését és az állapotváltozás pontos rögzítését.
A vizsgálati jegyzőkönyvek készítése során minden esetben értékeljük a feltárt hibákat, hiányosságokat a forgalom és pályaszemélyzet biztonságára, a műtárgy funkciójára, használhatóságára, valamint tartósságára és várható élettartamára gyakorolt hatása szerint. A helyszíni vizsgálati és mérési eredményeink alapján egységesebb, objektív és független szakértői javaslatok készíthetők.
Az elvégzett vizsgálatok és azok eredményei alapján több esetben további módszerek bevonása, alkalmazása is felmerülhet, mint például:

• a rövid távú műszeres célvizsgálat;
• a terheléses célvizsgálat, illetve próbaterhelés (11. ábra);
• a roncsolásmentes szerkezeti és anyagvizsgálat;
• az erőtani felülvizsgálat.

Az inspekció, valamint a felsorolt, kiegészítő diagnosztikai célvizsgálatok a műtárgy élettartamát figyelembe véve időben pontszerű információt adnak annak állapotáról, így abból csak a két vizsgálat, illetve két mérés között bekövetkezett változásokat lehet kimutatni. A változások folyamata, időbeni alakulása, a változásokat előidéző hatások és a változások közti kapcsolat ugyanakkor nem megismerhetők e vizsgálatok, mérések alapján.
A MÁV Zrt. hídállományának üzemeltetése során a korszerű felügyeleti rendszerek megjelenése és alkalmazása lehetővé tette a hídszerkezetek állapotváltozásának folyamatos nyomon követését. Üzemeltetői szempontból is egyre fontosabbá válik a szerkezetek pillanatnyi állapotának és az állapot alapján várható élettartamának, teherbírásának minél pontosabb meghatározása.
A változásról, a romlási folyamatokról, az adott szerkezetek viselkedéséről lényegesen több és pontosabb képet kaphatunk a hosszú távra telepített és tartósan üzemeltetett műszerek segítségével. A monitoringrendszerek akár valós idejű adatszolgáltatásra, -elemzésre és riasztásra is alkalmassá tehetők, ezzel nagyban fokozva a felügyeleti rendszer megbízhatóságát, lehetővé téve a meghibásodások előrejelzését és elősegítve a forgalombiztonság fenntartását, illetve a szükséges korlátozások időben történő bevezetését.
A MÁV Zrt. mint pályaműködtető számára kiemelkedően fontos a vasúti hidak és műtárgyak üzemszerű működésének biztosítása, így a vasúti közlekedés, menetrendszerűség fenntartása, amit a rendszeres és korszerű híddiagnosztikai vizsgálatok támogatnak. Továbbra is célunk a hídgazdálkodáshoz rendelkezésre álló erőforrások hatékony felhasználásának segítése, amelyhez a diagnosztikai eszközparkunk és módszereink folyamatos fejlesztését szem előtt tartjuk.
Ezen céljaink eléréséhez 2019-ben egy, a műtárgyak komplex geodéziai felmérését végző rendszer beszerzése valósult meg, amely rendszer alapját egy korszerű, nagy felbontású 3D lézerszkenner berendezés adja. Emellett 2021-ben projektet indítottunk a híddiagnosztikai vizsgálatokhoz használt eszközparkunk bővítésére, amelynek keretében 2022-ben egy „nagy hatótávolságú elmozdulásmérő rendszer” került beszerzésre, majd a projekt folytatásaként, várhatóan idén, egy további „mobil híddiagnosztikai elmozdulásmérő rendszer” beszerzésére fog sor kerülni. A mérőrendszer a vasúti hidak próbaterhelése, valamint rövid távú műszeres célvizsgálata során végzett statikus és dinamikus terhelések okozta elmozdulások, lehajlások és oldalingások mérésére és folyamatos rögzítésére alkalmas rendszer, amelyekkel a mért statikus értékek és a dinamikus terhelésből származó elváltozások a helyszínen, a mérés befejezését követően azonnal rendelkezésre állnak az értékeléshez.

Vasúti felépítményi anyag vizsgálata és minősítése

A vasúti pályába beépítendő új felépítményi anyagok vizsgálata és minősítése a vonatkozó MÁV, illetve MSZ EN szabványok, valamint további vonatkozó műszaki szakmai előírások, utasítások szerint történik. Ezt a tevékenységet alapvetően a különféle felépítményi anyagok gyártóinál, azok gyártóüzemében, illetve szükség esetén beszállítási (beépítési) vagy raktározási helyszíneken végzi a társaság a belföldi és a külföldi helyszíneken egyaránt.
Az új felépítményi anyagok esetében alapvetően új, nagyvasúti sínek, különféle típusú és jelű vasbetonaljak, kitérők és kitérőalkatrészek, kapcsolószerek, különféle felépítményi műanyag termékek, vasúti ágyazati zúzott kő és egyéb felépítményi anyagok minőségi átvétele történik (12. ábra). Az elvégzett átvételi vizsgálatokról azok eredményét tartalmazó anyagvizsgálati és -minősítési jegyzőkönyvet készítünk. A használt felépítményi anyagok vizsgálata és minősítése a MÁV Zrt. D.21 számú utasítása alapján történik, amely során használt nagyvasúti síneket, kitérőket és keresztaljakat, valamint kapcsolószereket vizsgálja társaságunk. Az említett utasítás szerint alapvetően háromféle használt felépítményi anyagvizsgálatról beszélhetünk, amelyek a következők:

• a vasúti pálya bontása előtti használt felépítményi anyagainak előzetes vizsgálata (13. ábra);
• a részletes használt anyag vizsgálata és minősítése,
• a használt és korábban minősített felépítményi anyagokból megépített vasúti pályák átvételi vizsgálata és minősítése.

Az elvégzett vizsgálatokról és minősítésekről, azok eredményét tartalmazó – előzetes, részletes vagy átvételi – használtanyag-vizsgálati és -minősítési jegyzőkönyv készül a megrendelő részére.

Vasúti alépítmények geofizikai vizsgálata

A vasúti alépítmények vizsgálatát jellemzően kétféle roncsolásmentes geofizikai vizsgálati módszerrel végezzük, ezek a georadaros vizsgálatok (GPR), illetve a multielektródás geoelektromos szelvényezéses mérések (ERT), amelyről részletesebben a Sínek Világa LXIV. évfolyam 6. számában olvashattak. A vasúti környezetben alkalmazható, roncsolásmentes alépítmény-vizsgálati lehetőségek elsődlegesen alkalmazandó módszerének számít a georadarral (GPR) történő vizsgálat. Segítségével folyamatos, akár nagyobb hosszban végzett mérésekkel egy elsődleges képet kaphatunk a meglévő, illetve az újonnan megépült vagy átépített vasúti vágányok alépítményi rétegrendjének minőségéről és helyzetéről. Kiválóan alkalmazható az alépítmény hibás pályaszakaszok lokális hibahelyeinek kiszűrésére, szükség esetén további részletes vizsgálatok elvégzésére kerülhet sor. Megoldást nyújt az átépült pályaszakaszokon megvalósult alépítményi rétegrendek ellenőrzésére vagy éppen a vasúti zúzottkő ágyazat szennyezettségi szintjének, elnedvesedésének (relatív nedvességtartalmának) meghatározására is.
A vasúti földmű geofizikai vizsgálatának keretében a földradar mellett sok esetben a multielektródás geoelektromos szelvényezés (ERT) alkalmazására is sor kerül azokon a helyeken, ahol szükséges a lokális alépítményi hibák részletes lehatárolása. A mérések során kapott információkból következtetni lehet a felszín alatti térrész fajlagos elektromos ellenállására, amelyből megállapítható a töltés anyagösszetétele és víztartalma. A módszer jól alkalmazható például hídháttöltések állapotának vizsgálatára, a részletes ellenállásadatokkal kimutathatók a magas víztartalmú rétegek úgy a pályában, mint az alépítményben egyaránt. A módszerrel pontosabb képet kaphatunk a víztelenítési hiányosságok hosszirányú és mélységi kiterjedéséről, valamint a pálya és az alépítmény esetleges inhomogenitásairól.
A geofizikai vizsgálataink az alábbi területekre terjednek ki:

• átépítés előtti, illetve átépítés utáni vasúti pályaszakaszok egyes alépítményi szerkezeti rétegeinek a feltárása vasúti járműre szerelt georadarral;
• átépült vasúti pályarészekbe beépült ágyazat, illetve alépítményi szerkezeti rétegek, georadarral detektálható (úgynevezett RDG) geotextília gépi úton (vasúti járműre szerelten) történő vizsgálata, akár egyszerre több hossz-szelvény mentén;
• műtárgyhoz csatlakozó pályarészek kézi geofizikai vizsgálata;
• alépítményhibás pályaszakaszok, töltés és bevágási rézsűfelületek kézi geofizikai vizsgálata;
• támfalszerkezetek kézi geofizikai vizsgálata.

Az elvégzett GPR- és ERT-vizsgálatok kiváló alapját képezik további részletes geofizikai vizsgálati módszereknek, például a szeizmikus vizsgálatok, SLINGRAM, SP stb.
Az elvégzett geofizikai vizsgálatokról, a GPR- és ERT-mérések hossz- és keresztszelvények formájában ábrázolt grafikus kiértékelését tartalmazó szöveges összefoglaló vizsgálati jelentés kerül elkészítésre.