Látható, hogy a különböző kisebb méretű műtárgyak és az ezekhez tartozó eltérő sebességet jelölő trendvonalak lineárisak, egymáshoz képest körülbelül párhuzamosan helyezkednek el. Az összes számítási eredményre vonatkozóan megállapítható, hogy a várható süllyedéskülönbség:

A kifejezésben a „süllyedéskülönbség_teljes” a csak a dinamikus teher hatására a folyópálya és a kerethíd között kialakuló süllyedéskülönbséget, míg a „folyópályatöbblet” a csak a teher hatására a folyópályában bekövetkező azonnali összenyomódást jelenti.
Az átmeneti szakasz szükséges hosszának megállapításához minden modell esetében leolvastuk, hogy hol kezd el megváltozni a mozgáskép, a háttöltés előtt mennyivel kezd el csökkenni, illetve az előterhelt iszap, helyenként a puha agyag és iszap esetében pedig hol kezd el nőni a süllyedés értéke. Ezek alapján minden esetben berajzoltunk egy trendvonalat (ld. a 3. ábrán a szürke színnel rajzolt ferde eredményvonalat), melyet az átmeneti szakasz végének tekintettünk.

Az 5. ábra az első teheráthaladáskor keletkező süllyedéstöbblethez tartozó süllyedéskülönbségek és az átmeneti szakasz hossza közötti kapcsolatot mutatja. Látható, hogy a különböző méretű műtárgyakkal és sebességekkel végzett számítások trendvonalai közel párhuzamosan futnak, és csak néhány métert különböznek az összes eredményre fektetett vonaltól.
Az összes számítási eredményre legjobban logaritmikus trendvonal volt illeszthető. A számos befolyásoló tényezőre tekintettel a közelítésként elfogadható következő összefüggés használatát ajánljuk:

A kifejezésben a „süllyedéskülönbség” a csak a vonatteher hatására a folyópálya és a kerethíd között kialakuló süllyedéskülönbséget, míg a „többlet” a csak a vonatteher hatására a folyópályában bekövetkező süllyedést jelenti.
Az átmeneti szakasz javasolt hosszait az első teheráthaladáskor bekövetkező többletsüllyedés függvényében a 2. táblázatban foglaltuk össze.

Hidak

Hidaknál a különböző merevségű, dina­mi­kai viselkedésű szerkezeti részek kölcsönhatása nagyon bonyolult, és ez a köl­csönhatás a talaj időfüggő viselkedése miatt az időben is változik. Ráadásul egy hídfőt többféle sorrendben lehet építeni, s emiatt még a kölcsönhatások jellege, iránya is változhat.
Egy „átlagosnak tekinthető” vasúti hídra is elvégeztük a komplex modellezést. A modell legfontosabb paraméterei a következők voltak:

• az altalaj puha agyag,
• az altalaj vastagsága 25 m,
• a töltés magassága 3,5; 5,3; 7,2 m,
• a töltés anyaga jó minőségű szemcsés anyag,
• a háttöltés jó minőségű szemcsés anyagból készült, a felmenőfal mögötti 10 m hosszú zónában épült, 1:1,5 rézsűhaj­lással,
• a hídszerkezet szabad nyílása 18 m,
• a hídfők alapozása 18 db CFA cölöp,
• a hídfők, szárnyfalak betonból készültek,
• a felszerkezet típusa tartóbetétes,
• vonatteher: LM71 szerinti koncentrált terhek,
• vonatsebesség 120, illetve 250 km/h.

A futtatások eredményeit nem részletezzük, azokról a Sínek Világa 2018/2. számában dr. Koch Edinától „Vasúti híd és pályacsatlakozás modellezése Plaxis3D szoftverrel” címmel olvasható cikk. A modellezési eredmények alapján megállapítottuk, hogy a hídhoz csatlakozó átmeneti zóna viselkedése nem tér el a kis méretű műtárgyakhoz csatlakozó átmeneti zóna viselkedésétől, így hidak építése során is a 2. táblázatban összefoglalt átmeneti hosszakat célszerű alkalmazni.

Az átmeneti szakasz kialakítása a kiegészítő rétegben és a fel­építményben   

Meghatározó követelmények
 
A szükséges geotechnikai be­avat­ko­zá­s(ok) ellenére a hídon és a csatlakozó szakaszokon a vágány alátámasztásának merevsége még olyan mértékben térhet el egymástól, hogy szükséges a kiegészítő réteg és a felépítmény méretezett megtervezése. A cél a járműteher alatti sínlehajlásértékek változásának folyamatossá tétele vagy a lépcsős változás adott határérték alá szorítása. A méretezési módszereinkkel a rugalmas sínlehajlást – az alátámasztó rétegszerkezet jellemzőinek ismeretében – számítani tudjuk. Ezért a két pályaszerkezet jármű okozta rugalmas sínlehajlási értékének a különbségére megadott határérték alapján eldönthető az átmeneti szakasz szükségessége.