A hídfő mögött meglehetősen gyorsan növekednek a süllyedések, 3,5 m-en általában 60 mm-rel, amitől két változat különbségei térnek el, érthető okból és módon.
A 4. ábrán érzékelhető, hogy a folyó­pálya ~22 cm süllyedéséből ~2,0 cm a töltés saját összenyomódása, és ~1 cm a homokos talajrétegé. A háttöltés saját összenyomódása 1 cm-en belül van.
A hídfő és a felszerkezet a számítások szerint szinte „mozdulatlan”, a süllyedé­sük 13–16 mm (a talajjavítás esetén kevesebb), ami nagyjából megfelel a cölöp­alapozású hídfők mozgásmérési eredményeinek.

A konszolidációval kapcsolatos eredmények

Az idő talán egyetlen szerkezet esetében sem játszik olyan jelentős szerepet, mint a hídfőében. A mai erőltetett ütemű építés-kivitelezés körülményei között gyakran nincs idő a teljes konszolidáció kivárására, illetve a projektszervezők nagyon pontos prognózisokat kívánnak, amit nehéz, szinte lehetetlen produkálni. A konszolidáció téves megítélése egyrészt a hídfő és a háttöltés közti lépcsőképződés, másrészt a cölöpöket terhelő negatív köpenysúrlódás tekintetében okozhat gondokat.
A hét építésütemezési változatra kiadódott konszolidációs görbéket a 6. ábra mutatja, melyen az áttekinthetőség végett csak a folyópályán a hídfőtől 20 m-re, illetve a háttöltésben közvetlenül a hídfő mögött, a terepszinten felvett pontokra megállapított görbéket mutatom be.

A következő megállapítások tehetők:

• a „teljes” konszolidáció az 1., 2. és 4. változatokban kb. 330 nap alatt zajlik le, a tartószerkezet beépítésének sorrendje ezt értelemszerűen nem befolyásolja;
• az építés alatti süllyedés e három változat esetében az első töltéslépcső után ~3 cm, a második után ~4 cm, a konszolidá­ciós süllyedés nagysága 6–7 cm, illetve 10 cm;
• kb. két hónappal rövidebb az építési idő a 3. változatnál (előbb megépül a folyópálya töltése), de 2 cm-rel több a konszolidációs össz-süllyedés;
• függőleges drénezéssel (6. változat) a konszolidációs idő kb. harmadára csökken, a töltés egy lépcsőben, az előbbiekkel azonos össz-süllyedéssel felépíthető;
• a várakozásoknak megfelelően az előzetes talajjavításkor (5. változat) az azonnali süllyedés az előbbiekéhez hasonló, de konszolidációs süllyedés alig lesz, s a töltés egy lépcsőben megépíthető;
• a 7. változat görbéjén jól érzékelhető az előbb említett, nagymértékű építés közbeni süllyedés (a töltéskorona süllyedése pedig, amint azt az 5. ábra mutatja, még ~8 cm-rel nagyobb), aztán a konszolidációs süllyedés is tetemes, de valamivel rövidebb ideig tart a többi, az altalajt nem javító változatokénál;
• a háttöltésre vonatkozó görbék időbeliségét a csekély, ~2 cm konszolidációs össz-süllyedés okán (melyeknél persze a vágányé valamivel nagyobb) bővebben nem érdemes elemezni.

A 6. ábrán az is látható, hogy a 7–10. építési fázisok (vasúti felépítmény) a konszolidáció lezajlása után további 3–5 mm többletsüllyedést indukálnak. Nem tüntettem fel az ábrán a vonatteher hatására bekövetkező többletsüllyedést, mely jellemzően 6–9 mm körül van, de erről majd még külön lesz szó.

A 7. ábra a folyópálya ugyanazon szelvényében a terepszinten és a töltéskoronán lévő pontok süllyedésének és süllyedési sebességük időbeli változását mutatja. (A terepszint és a koronaszint süllyedési sebessége a számítások szerint alig különbözött, ezért csak egy görbét ábrázoltam.) A görbék az 1. építésütemezési változatra, annak két módosítására, valamint a 7. változatra vonatkoznak. A legutóbbi abban az összefüggésrendszerben, melyet az ábrával megmutatni kívánok, tekinthető az 1. változat egy harmadik módosításának. Megjegyzem, hogy a görbéken nem jelenítettem meg a vonatteher hatását, ami további ~0,5 cm süllyedést okoz.