Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Hídépítés ütemezésének geotechnikai hatásvizsgálata
A 12. ábrán az építésütemezési változatok függvényében ábrázoltam a hídfők vízszintes mozgását arra az állapotra vonatkozóan, amikor a vonatteher a hídfő fölött van. Látható, hogy – a 2. és 4. típust kivéve – a hídfő vízszintes mozgása hasonló trendet mutat, a mozgás mértéke, a korai kitámasztásnak köszönhetően, mindkét irányban 5 mm alatt marad. Ezek a mozgások a falmagasság egy ezreléke körül vannak, ami azt jelenti, hogy kisebbek annál, mint ameddig a nyugalmi földnyomással szabad számolni. A 2. típusú építésütemezés mutatja a legnagyobb elmozdulást, 40 mm-t, a hídfőfal teljes egészében a töltés felé mozdul el, itt tehát passzív állapot alakul ki a háttöltésben, a fal erős megtámasztást kap tőle. Ennek oka az, hogy a felszerkezet építése, s ezzel a hídfők kitámasztása a konszolidáció után kezdődik, s addig a töltés süllyedése dominál. A töltés magára „húzza” a hídfőt, illetve valójában a kialakuló süllyedési teknőbe illeszkedik bele a hídfő. Hasonló eredményt mutat a 4. építésütemezési változat is, bár itt a mozgás mértéke kisebb, mivel a kitámasztás a fél töltés elkészülte után jön létre.
Az alapozással kapcsolatos eredmények
Minden egyes építésütemezési változatot illetően megvizsgáltam a cölöpök függőleges és vízszintes mozgását, illetve az igénybevételeiket. Ezek láthatók a 4. táblázatban az előző oldalon.
Általánosságban elmondható, hogy a cölöpök függőleges elmozdulása 20 mm alatt marad, a vízszintes irányú mozgás kevesebb, mint 6 mm, a maximális normálerő 1000 kN alatt van, a maximális nyomaték nem haladja meg a 300 kNm értéket. Ezek reális és elfogadható értékek. Ennél valamelyest kedvezőtlenebbek a 2. változat adatai, aminek oka a késői kitámasztás lehet.
A korábbi megfigyelésekkel összhangban, a töltés felőli cölöpök valamelyest nagyobb függőleges mozgást mutatnak, összhangban a hídfők hátradőlésével.
A cölöpök függőleges elmozdulásának különbsége a két sor között jellemzően 5 mm körül van, míg a vízszintes mozgás tekintetében 1 mm-en belül volt, ami inkább numerikus hibának gondolható, mivel a cölöprács deformációja még ennél is kevesebb lehet.
Irodalomjegyzék
- [1] Dr. Horvát F., dr. Koch E., dr. Major Z.: Híd és vasúti folyópálya közötti átmeneti szakaszok kialakítása. Sínek Világa, 2018/4–5, 89–97. o.
- [2] Paixão, A. et al.: Research on railway transition zones. Case studies in a Portuguese line. INSERTZ, International Seminar on Rail Track Substructures and Transition Zones, Lisbon, Portugal, 2014.
- [3] Szepesházi R.: Hídalépítmények tervezésének fejlesztése. 50. Hídmérnöki Konferencia, Siófok, 2009, 429–470. o.
- [4] Brinkgreve R. B. J., Vermeer P. A.: Plaxis-Finite element code for soil and rock analyses, Plaxis 3D. Manuals, Delft University of Technology, Plaxis bv, The Netherlands, 2010.
- [5] Hudacsek P., dr. Koch E., Szilvágyi Zs., Wolf Á.: Kis nyílású műtárgyak csatlakozó szakaszainak vizsgálata. Sínek Világa, 2017/2, 12–18. o.
- [6] Dr. Koch E.: Vasúti híd és pályacsatlakozás modellezése Plaxis 3D szoftverrel. Sínek Világa, 2018/2, 7–12. o.
- [7] H.1. Vasúti Hídszabályzat, H.1.6. Utasítás, Vasúti hidak és egyéb műtárgyak geotechnikai tervezése, MÁV, 2018.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.