A 9. ábra hosszmetszetben azt mutatja, hogy a vonatteher alatt mekkora többletsüllyedések lépnek fel. A korábban megfogalmazottakon túl az ábrán az látható, hogy a vonatteher áthaladásakor

• a többletsüllyedések a folyópályán a hídfő felé csökkennek, a háttöltés szakaszán lényegében állandóak, a hídfők közvetlen közelében ugrásszerűen megváltoznak, mivel a hídfő a vonatteher alatt alig süllyed;
• a felszerkezet lehajlása 3 mm körüli, kivéve azokat a változatokat, amikor a tartószerkezet később épül be (2. és 4.);
• a háttöltésen sajátos hullámzások jelentkeztek;
• a várakozásokkal ellentétben, a vonatteher hatása az egylépcsős építéskor a legkisebb, bár a különbség mindössze 1 mm, aminek akár numerikus oka is lehet;
• közvetlenül a hídfő mögötti ~5 m szakaszon a görbék gyakorlatilag egybesimulnak, és 6 mm süllyedésváltozást mutatnak.

A legutóbbi megállapításból az is következik, hogy a hídfők előtti utolsó szakasz megfelelő viselkedését pusztán a geotechnikai tervezés körében nem lehet biztosítani. Itt segíthet az úszólemez, a magas minőségű kiegyenlítőréteg vastagságának szakaszos változtatása és a felépítmény merevítése, amint azt az új Vasúti Hídszabályzat 6. kötete is megfogalmazza [7]. Ezeket a jelen modellbe nem vettem bele, de ennek tulajdonképpen nincs akadálya. Az ilyen finom részleteket azonban inkább külön kell kidolgozni, s a nagy léptékű Plaxis modellekben a felépítményi elemek paramétereivel lehet szerepeltetni.

Az alépítménnyel kapcsolatos eredmények

A 10. ábra a tartó (a felszerkezet) beépítése előtti fázisban mutatja az egyik hídfő vízszintes mozgását az 1. változatra vonatkozóan. A mozgások mértékének jobb megítélhetősége végett csak a cölöpösszefogó gerendát és a hídfőfalat a szárnyfallal együtt tettem láthatóvá. Az ábráról megállapítható, hogy a hídfő vízszintes mozgása csekély, 5 mm alatt marad. A várakozásnak megfelelően a fal alsó része a nyílás irányába mozdul, míg a felső része a töltés felé, az előbbi mértéke 2 mm, míg az utóbbié kb. 3 mm.

A 11. ábra a hídfő mozgását mutatja az építési fázisok függvényében az 1. változatra. Megfigyelhető, hogy a tartó beépítését követően kb. 2 mm vízszintes mozgás alakul ki, a teljes hídfő a töltés irányába mozdul. A töltés első lépcsőjének felépítése után a hídfő teteje továbbra is a töltés felé dől, míg az alsó része a híd felé mozdul ki. Megfigyelhető, hogy az ilyen irányú mozgás a további építési fázisokban egyre nő, majd a vonatteher hatására a hídfő teteje kissé visszabillen a nyílás irányába, az alsó része pedig visszamozdul.