A cikk szerzője:

Fortuna László ügyvezető
Forkorr Kft.

Különleges korróziós vizsgálatok

A korrózió elleni védekezést két nagy csoportra lehet bontani. Aktív vagy katódos korrózióvédelem, ahol a fémionok kilépését „védőáram” akadályozza meg. Elsősorban föld alatti csővezetékeknél alkalmazzák. A passzív védelem fő jellemzője, hogy olyan védőbevonatot alakítunk ki a fém felületén, amely csak homogén, sérülésmentes felület esetén véd. Az elégtelen korrózióvédelem az acélszerkezeteken komoly károsodást okozhat. Ezért sok esetben különleges korróziós vizsgálatokra van szükség.

Összehasonlító állapotvizsgálatok

Az ártéri híd korrózióvédelmi munkáit 2013. május 17. és augusztus 22. között, míg a mederhídét 2013. augusztus 13. és 2014. június 31. között végezték.
A munka érdekessége, hogy az ártéri és a mederhídon a felület-előkészítési technológia eltérő volt.
A gerinclemezes ártéri híd esetében a felület-előkészítő munkát ultramagas nyomású vizes mosóberendezéssel végezték.
A rácsos mederhídon acél szemcseszórásos felület-előkészítést alkalmaztak.
Az állapotvizsgálatokat 2017. július 10. és július 12. között, valamint 2018. július 19-én végeztük.
A vizsgálatok célja a következő volt:

  • Van-e különbség az ártéren és a mederhídon alkalmazott kétféle felület-előkészítési technológia között?
  • A fémszemcsés felület-előkészítés okozhatott-e problémát a fémszórt felületeknél (a mederhídon)?
  • A visszamaradó festékrétegekre kerülő rétegek okoztak-e repedezettséget (az ártéri hídon)?
  • A tapadásvizsgálati eredmények változásának összehasonlítása a kétféle technológia között;
  • A bevonatrendszerek krétásodása a kétféle technológiánál;
  • A rozsdásodási fok meghatározása a kétféle technológiánál.

Az elvégzett vizsgálatok:

  • szemrevételezés,
  • krétásodási fok meghatározása (MSZ EN ISO 4628-7:2012),
  • rozsdásodási fok meghatározása (MSZ EN ISO 4628-3:2016),
  • rétegvastagság mérése (MSZ EN ISO 2808:2007),
  • tapadásvizsgálat (MSZ EN ISO 4624:2016).

A szemrevételezés során az egyes korróziós károsodási formák, mint a krétásodás, repedezettség, hólyagosodás, réteges leválás, átrozsdásodás értékelését az MSZ EN ISO 4628 szabványsorozat szerint végeztük. E szabványok a bevonatrendszer károsodásának mértékét fényképetalonokkal/táblázatokkal való összehasonlítás útján osztályozzák, és 0-tól 5-ig terjedő pontszámmal jellemzik.
A bevonatrendszer korrózióvédő képessége szempontjából legfontosabb az átrozsdásodás vizsgálata. Átrozsdásodás
az a károsodási forma, amely – az alapfém korróziója következtében – a be­vonat felületén rozsdafoltok megjelenésében nyilvánul meg. Az átrozsdásodás megjelenése és mértéke a bevonat korrózióvédő képességét jellemzi. Az értékelést az átrozsdásodási fokozat meghatározásával a szabvány függelékében közölt fényképetalonokkal való összehasonlítással, illetve táblázatok alapján kell elvégezni. Az átrozsdásodási fokozat a bevont felület károsodásának mértékét jellemzi. Betűjellel és számmal jelölik. Az Ri az átrozsdásodás nemzetközi jele (Rostgradinternational), a szám a rozsda által áttört bevonatfelület nagyságára utal a 3. táblázat és fényképetalonok szerint.

Vizsgálati eredmények

3. kép. Tapadásvizsgálati érték a csongrádi hídon, 2017

4. kép. A pályalemez alatti szennyeződések, 2017

A szemrevételezéses vizsgálatok (3. kép) a kijelölt felületen készültek, ennek eredményei az ártéri hídon:

  • Az egyes rétegek színe eltérő volt.
  • A felületeken helyenként megfolyások láthatók.
  • Helyenként acélszerkezeti anyaghibák és hegesztési anyagmaradványok láthatók.
  • A hulló falevelek a felületeken (4. kép) megtelepedve korróziós veszélyforrást jelenthetnek, melyek eltávolításáról a rendszeres karbantartások során gondoskodni kell.
  • A tapadókorongok helyeit a bevonatvizsgáló kijavította.
  • Krétásodás a felületeken nem mérhető.
  • Rozsdásodásra utaló jeleket nem tapasztaltunk.
  • A magasabb rétegvastagságú helyeken repedezettségre utaló jeleket a bevonatokon nem tapasztaltunk.
  • Több helyen graffitik láthatók.
  • A bordás járólemezeken helyenként felpattogzások láthatók.
  • A felületeken megjelentek a mohák, algák (5. kép).

5. kép. Algák, mohák, gombák vizsgálata, 2018

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • Fortuna László: Minőségbiztosítás a korszerű festési technológiák megvalósításánál. Minőség és Megbízhatóság, 2018, 3. szám.
  • Fortuna László – Zanathy Valéria: 15 re­fe­rencia-bevonatrendszer értékelése 10 év igénybevétel után. Korróziós Figyelő, 2007, 4. szám.
  • Fortuna László – Zanathy Valéria: 15 re­ferencia-bevonatrendszer értékelése 10-15-20 év igénybevétel után. Vekor-konferencia-előadások, 2007, 2012, 2017.
  • Forkorr Kft.: Vadnai vasúti híd mintafelületeinek összefoglaló jelentése, a mérési eredmények kiértékelése 2017–2018. MÁV Zrt.-nek leadott dokumentáció.
  • Forkorr Kft.: Összefoglaló jelentés a csongrádi vasúti Tisza-híd 3 éves összehasonlító állapotvizsgálatáról 2017. MÁV Zrt.-nek leadott dokumentáció.
  • [6] Varga Emese: A csongrádi Tisza-híd korrózióvédelmi munkái. Alkalmazott felület-előkészítési technológiák összehasonlítása. Magyar Mérnöki Kamara Vegyészmérnöki Tagozat, Korrózióvédelmi Mesteriskola. Szakdolgozat, 2018.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2018 / Különszámában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©