Vasútvállalati feladatszegmensek

Vasúti egyeskocsi-fuvarozás támogatása

A vasúton továbbított áruk mennyiségének nem csak növekednie kell, az is fontos, hogy a meglévő teljesítményeket megőrizzük. A kisebb ipari létesítmények, erdőgazdaságok kiszolgálását végző tehervonati rendszer évek óta komoly veszteségeket termel. E forgalmak (sokszor másod-, harmadrendű főutakat érintő) közútra terelődésének megakadályozása érdekében, jól bevált ausztriai, illetve németországi példák alapján a magyar kormány is támogató határozatot hozott még 2020-ban, amelynek EU-s jóváhagyása mára valósult meg.
A vasúti egyeskocsi-fuvarozás támogatása az ügyfelek számára nem koncentráltan, hanem a hazai vasúti pályahálózat szinte teljes egészén lehetővé teszi kocsirakományú küldemények le- és feladását, ezáltal megteremti, fenntartja és elősegíti a nemzetközi kereskedelem vérkeringésébe való bekapcsolódásukat (6. ábra). Ezen túlmenően több száz cég számára biztosít üzleti lehetőséget azzal, hogy egy teljes vonat kiterhelését el nem érő küldeményeiket vasúton továbbíthassák.

A termelővállalatok vasúton történő folyamatos kiszolgálását biztosítva hozzájárul a nemzetgazdaság számára kiemelt jelentőséggel bíró termékek zökkenőmentes előállításához és hozzáféréséhez. Az európai uniós és hazai közlekedéspolitika célkitűzése, hogy a vasút piaci részaránya növekedjen, és a gazdaságosabb energiafelhasználás és környezetkímélő közlekedési mód előtérbe kerülését preferálja. A támogatás bevezetésével egységesen a hazai teljes pályahálózatra vonatkozóan küldeményalapú támogatási rendszer valósul meg, amely során a küldemény teljes fuvarozási ciklusa során kapja a támogatást. Az adott menetvonal tulajdonosa a teljesített árutonna-kilométereknek megfelelően kapja a támogatást.
A támogatási rendszer 2021 nyarán indul, és várhatóan trendfordító hatást tud eredményezni, mert az évről évre csökkenő volumenű egyeskocsi-teherfuvarozás mennyisége növekedésnek fog indulni.

Utolsó mérföldkövek: összekötő és csatlakozó vágányok felújítását célzó program

Az összekötő és csatlakozó vágányok a saját célú vasúti pályahálózatokkal, iparvágányokkal együtt a vasúti árufuvarozáshoz elengedhetetlen vasúti infrastruktúra egyre növekvő jelentőséggel bíró alkotórészei. A hazánkon áthaladó tranzit árufuvarozás mellett azoknak a fuvarozási módoknak van nagy jelentőségük, amelyek „háztól házig” jellegű szolgáltatást biztosítanak az ügyfélnek. A vasúti árufuvarozásban ennek letéteményesei, az áruk és küldemények kiszolgáltatási helyei a saját célú vasúti pályahálózatok, illetve az iparvágányok. 2020-ban ezeken a vágányokon több mint 1 millió kocsi kiszolgálására került sor, amelynek közel 50%-a budapesti területen valósult meg (7. ábra).

Az utolsó kilométerek infrastruktúra-támogatására dedikált és nem dedikált programok léteznek Európa-szerte. Ezen vágányok jelentős szerepét felismerve a folyamatosan növekvő fuvarozási volumen hatékony kezelése érdekében vizsgálat alá vontuk a Magyarországon használatban lévő vagy a közelmúltig használatban levő összekötő és csatlakozó vágányok korszerűsítésének finanszírozási lehetőségeit. A vizsgálat során e vágányok korszerűsítési, felújítási igényeinek azonosítása megtörtént, amely alapján elkészült az egyes vágányok közötti prioritási sorrend (8. ábra) (háromprioritású csomag), figyelembe véve műszaki és gazdasági szempontokat egyaránt.
Ilyen paraméterek főként a vágányok gazdasági hasznossága, a lebonyolódó forgalom nagysága, a nemzetgazdasági, stratégiai szerepe. Az összekötő és csatlakozó vágányainkról több esetben elmondható, hogy jelentős korlátozásokkal terheltek, különösen a tengelyterhelés vonatkozásában. Ezek a használhatóságot erősen korlátozzák, különösen, ha az „utolsó mérföldek infrastruktúrájának” problémái miatt a teljes fuvarozási útvonalra „kisugárzik” a korlátozás.

 Egyes európai országokban a saját célú vasúti pályahálózatot, illetve az ezek elérését biztosító összekötő és csatlakozó vágányokat, összességében, mint „utolsókilométer-infrastruktúrát” érintő támogatásokat gyakran együtt folyósítják a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás ösztönzésére biztosított támogatásokkal. Bár a kettő korántsem tekinthető azonosnak – hiszen egyes saját célú pályahálózatokon irányvonatok kezelése is megvalósítható –, mégis kimondhatjuk, hogy az átfedés igen nagy: a saját célú vasúti pályahálózatokon több esetben a vasúti egyeskocsi-teherfuvarozás rendszerében kezelt fuvarok kiszolgálása valósul meg. Így lényegében két támogatásra szánt tevékenység szubvencionálása valósulhat meg.