Teljesítménynövekedés. „Az elkerülő elkerülhetetlen”

A teljesítmények bővítésének nemcsak üzleti, hanem infrastruktúra-oldalról is meg kell felelni. A másfél évtizede bevezetett ütemes menetrend, az átalakult urbanizációs struktúra Budapest elővárosának teherforgalmi átbocsátóképességét jelentősen csökkentette. Ennek következtében egyes napszakokban többórás olyan időszakkal szembesülünk immár évek óta, amikor Budapestet nem lehet megközelíteni vagy elhagyni tehervonattal. A vasúti körgyűrű déli szakaszának megépítése a vasúti versenyképesség kialakításának nélkülözhetetlen eszköze lesz. Nem engedhető meg a tehervonatok esetében, hogy nem tud áthaladni a telített budapesti elővároson és a városi forgalmon, a piacképes szolgáltatás biztosítása érdekében gyorsabb, közvetlen összeköttetést kell biztosítanunk.
A 2030-ra előirányzott cél 30%-os növekedés, amelyen túlmenően 2050-re további növekedéssel, 50%-os részaránnyal számolnak. Amennyiben ez Magyarországon megvalósul, akkor a tehervonatok számának a megsokszorozódásához fog vezetni. Ha az említett terveken keresztül tekintünk az adatainkra, akkor azt látjuk, hogy ma még „csak” közel 100 ezer tehervonat lépi át Budapest határát évente. Egy ilyen volumennövekedés mellett ez 2030-ra 122 ezer tehervonatra, 2050-re 140-150 ezer tehervonatra növekedhet. Az urbanizációs változások – elővárosi régiók lakossággyarapodása, következésképpen növekvő ingázási igények – mellett ez csak megfelelő elkerülő irány meglétével kezelhető sikeresen.

Vállalatcsoport és fenntarthatóság

Már említettem, hogy 2020. július 15. napjától a MÁV Zrt. gyakorolja a tulajdonosi jogokat a Volánbusz Zrt. felett, így létrehozták Magyarország legnagyobb közösségi közlekedési vállalatcsoportját, amely kiemelt helyen kezeli a fenntartható működésre történő átállást.
Ennek első lépéseként 2021 első fél évében megszületett a vállalatcsoport konkrét, mérhető vállalásait részletező csoportszintű fenntartható stratégiai célkitűzéseket részletező dokumentum, amely a jövőbeli eredményeket egy nagyobb, általános célrendszerbe helyezi, és biztosítja, hogy a kitűzött célok illeszkedjenek az uniós és a magyar kormányzati el­vá­rásokhoz.
A MÁV-Volánbusz Csoport a fenntarthatósági stratégiai célkitűzéseinek megvalósítása révén közvetlen lépéseket tesz az éghajlatra gyakorolt hatás minimalizálása érdekében, innovációk révén pedig lehetősége nyílik olyan szolgáltatásokat és üzleti modelleket kialakítani, amelyek elősegítik, hogy hazánk gazdasága átálljon a nettó nulla szén-dioxid-kibocsátásra.
A MÁV-csoport célja a klímasemlegesség elérése 2050-ig, amelyhez a 9. ábrán látható fő célkitűzések kerültek meghatározásra.

A MÁV Zrt. 7243 km vasúti pályát üzemeltet, amelyből a villamosított vonalak mennyisége 37,5%, ami 2716 km.
A villamosított vasútvonalak arányának emelése növeli a vasúti közlekedés sebességét, valamint csökkenti a környezeti terhelést és a légszennyezést okozó emissziót a dízelvontatás kiváltásával. A villamosítás során fontos szempont, hogy a főváros és a megyeszékhelyek, valamint a megyeszékhelyek egymással történő összekapcsolása prioritást élvezzen, emellett a határátkelő helyeknél a két ország eltérő technológiai megoldásainak összehangolását is meg kell oldani, napjainkra nélkülözhetetlenné vált az interoperábilis megoldások kialakítása.
Az ország dekarbonizációs folyamatához való hozzájárulásként a CO2-kibocsátás csökkentése éves szinten a 2020-as bázisévhez viszonyítva évente 2%-kal, azaz 2030-ig 20%-kal, 2040-ig 40%-kal, 2050-ig 60%-kal vállalható.
Célkitűzéseink hosszú távon további eszközökkel bővülnek majd, amelyek hatékonyan tudják támogatni az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak megvalósítását, tovább növelik a MÁV-csoport társadalmi és gazdasági szerepvállalását, mindeközben pedig minimumra csökkentik a környezetre gyakorolt negatív hatásokat.

A MÁV-csoport kiemelt prioritása 2050-re

A MÁV célja Magyarország lakosainak kiszolgálása olyan fenntartható, biztonságos, tiszta, környezet- és utasbarát közösségi közlekedési lehetőségekkel, amely modern, gyors, mindenki számára elérhető, megbízható és középpontjában az utasoknak nyújtott szolgáltatások állnak.
Reményeim szerint elmondható, rendkívül nagy hatású fejlesztési vektorok hatnak egy irányba, amelyeknél a NIF Zrt. és a BFK Zrt. program csomagjairól itt most nem szóltunk, annyit azonban igen, hogy ezek velünk összehangoltan fognak megvalósulni, megsokszorozva egymás pozitív hatásait. Ezeket a programokat mi írtuk, eközben a vasutas életünk-tudásunk vezette tollunkat. Egyetlen választásunk lehet csak, ez pedig a programok maradéktalan végrehajtása, mert állapotaink és a velünk szemben támasztott egyébként jogos kívánalmak ezt igénylik.
Kívánom valamennyi munkatársamnak, hogy ebben a menetelésben találja és ismerje meg a siker ízét, mert akkor ez már a kézzelfogható valóságot jelenti a mindennapi munkája során.