A cikk szerzője:

Görög Beáta műszaki igazgatóhelyettes
MÁV Zrt.

Gyovai László osztályvezető
MÁV Zrt.

A területi igazgatóságok bemutatása (3. rész) – Szeged

A XVIII. század közepén megindult a Tiszán a hajóforgalom. A hajók Szegedről a Tiszán, majd annak torkolatától a Dunán szállították a mezőgazdasági terményeket a pesti és a még távolabbi piacokra. Eb­ben az időben a Maroson jelentős áruszállítás volt tutajjal és hajóval. A gőzhajózás és a vasút megjelenése már a nagy gazdasági átalakulás előfutárai voltak. Szegedre a XIX. század ,50-es éveiben jutott el a vasút, az Osztrák Állami Vaspálya Társaság Délkeleti Államvasút Cegléd–Szeged vonalának építésével, amelyet Kiskunfélegyháza és Szeged között 1854. március 4-én nyitottak meg, majd továbbépítették, és 1857. november 15-én már Temesvárig közlekedtek a vonatok.

Állandó feladat a munkaerő-utánpótlás biztosítása. A Forgalmi Csomóponti Főnökségekről távozó, illetve nyugdíjba vonuló munkavállalók pótlása időigényes, mivel a felvételtől számítva az előírt szakvizsgák, illetve szükséges gyakorlati tudás megszerzéséig – munkakörtől függően – akár fél, egy év is eltelhet. Ez idő alatt is biztosítani kell a szolgálat folyamatos fenntartását, ami fokozott túlóra-felhasználást és a szabadságok kiadásának eltolódását eredményezi.

3. ábra. A területhez tartozó öt forgalmi csomóponti főnökség vonalai
Jelenleg egyik fontos feladatunk az M44-es gyorsforgalmi út építéséhez szükséges tömegáruk (sóder, kavics) vasúti szállítása. Alapvetően két vonalat érintenek a szállítások: a 130-as Szolnok–Hódmezővásárhely vonalon Tiszaföldvár és Kunszentmárton állomásokon, a 125-ös Mezőtúr–Orosháza vonalon, Szarvas állomáson, valamint a Csabacsűd–Kisszénás és a Kisszénás–Kondoros vonalszakaszon folyik rakodás.
A közeljövőben megvalósuló nagy be­ruházások, mint a 150-es Budapest–Kelebia vonal, valamint a 120-as vonal Békéscsaba–Lőkösháza–országhatár szaka­szának átépítése nagy kihívást jelent a forgalmi szakma számára, mert az átépítés alatt a megváltozott körülmények között is biztonságosan, menetrend szerint kell közlekedtetni a vonatokat.

Területi Ingatlankezelési és Zöldterület-karbantartási Osztály

A TIZO tevékenységi körébe tartozik az ingatlanokkal kapcsolatos hiba- és zavarelhárítás, a karbantartási és üzemeltetési munkálatok. Feladatai közé tartozik az ingatlanhasznosítási tevékenységhez kapcsolódóan az ingatlankezelési tevékenység összehangolása, a szükséges műszaki és gazdasági igények meghatározása. A tavalyi évtől a fakivágásokkal, cserjeirtással, valamint a kaszálással külön szolgáltatási egység foglalkozik. Téli időszakban feladatuk a síkosságmentesítés és a hóeltakarítás.
Rendszeresen végzik az épületek villamossági, épületgépészeti, gáz és közmű, vízadó és ellátó berendezések, szennyvízkezelő létesítmények üzemeltetését, karbantartását, hulladékgazdálkodást, továbbá rovar- és rágcsálóirtást.
Szervezeti felépítésük: TIZO Szeged és TIZ Főnökség Szeged, továbbá a kül­szolgálati egységek, Ingatlankezelési szol­gáltatási egység Szeged, Békéscsaba, Kecskemét, Kiskunhalas, valamint Zöld­terület-karbantartási szolgáltatásiegy­ség Szeged, Békéscsaba székhelyekkel.
Összlétszámuk 113 fő, ebből 11 fő az osztály dolgozója, a főnökségen 102, míg a külszolgálatoknál összesen 81 fő munkavállaló – közülük 54 fő fizikai munkakörben – dolgozik. Ezeknél a szakterületeknél jelenleg nagy kihívást jelent a magas fluktuáció, a munkaerő-elvándorlás, illetve képzett szakemberek felvétele.

Területi Távközlési, Erősáramú és Biztosítóberendezési Osztály

A Területi Távközlési, Erősáramú és Biztosítóberendezési Osztály szervezete, az irányított egységek és a teljes TEB szervezet által üzemeltetett berendezések, rendszerek:
Az Igazgatóság TEB Osztály 11 fős szervezetét – megfelelve a MÁV szervezeti rendjének – osztályvezető, területi távközlő szakértők (2 fő), területi erősáramú szakértők (2 fő), területi biztosítóberendezési szakértők (4 fő), eszközgazdálkodási koordinátor és általános ügyviteli előadó alkotják.
Az osztály fő feladata az igazgatóság területén a szakmai főnökségek üzemeltetési tevékenységének irányítása, koordinálása, felügyelete, valamint a pályaműködtetés többi területi és kapcsolódó szervezetének munkájával történő harmonizálása.
A TEB szakmák az igazgatóság területén összesen 544 fős létszámmal működnek.
A szakmai feladatokat mindhárom főnökség a teljes területre vonatkozóan végzi, az alábbi főbb mennyiségi mutatókkal, erőforrásokkal:
A Távközlési Főnökség – amelyet a főnökségi törzs és 15 szakasz alkot – létszáma: 121 fő.
Az üzemeltetett eszközök, berendezések főbb mennyiségi adatai:

  • 9 távbeszélőközpont, 30 kihelyezett egy­séggel, 4876 vonalkapacitással, 2672 „elő­fizetővel”,
  • 82 vasútüzemi külön célú rendszer,
  • 200 utastájékoztató és utasításadó körzet, 42 vizuális utastájékoztató tábla, 
  • 16 óraközpont, 555 mellékórával,
  • 39 állomási rádiórendszer, 4 vonali,
  • légvezeték, 396 nyomvonal-km légkábel, 1425 nyomvonal-km fémkábel, 932 nyomvonal-km optikai kábel, 257 km kábelalépítmény, 813 db kábelakna.

Az Erősáramú Főnökség – amelyet a főnökségi törzs és 11 szakasz alkot – létszáma: 177 fő. Az üzemeltetett eszközök, berendezések főbb mennyiségi adatai:
Kisvillamos terület

  • 593,2 nyomvonal-km energetikai célú földkábel,
  • 124,2 ér km légvezeték, 4234 db oszlop, 6417 db térvilágítási lámpatest,
  • 243 állomási energiacsatlakozó,
  • 294 csoport villamosan fűtött kitérő.

Alállomási – felsővezeték-tápláló, táv­vezérlő rendszerek

  • alállomások száma 5, 
  • fázishatár 15, szakaszolóhajtás 323,
  • RFET, FET távvezérlésbe kötve 20 állomás, 2 forgalmi kitérő,
  • 44 db távvezérlő szekrény (helyszíni).

Felsővezetéki terület:

  • villamosított állomások száma 38,
  • villamosított vonalszakaszok száma 48,
  • vezetékhossz 1137 km,
  • oszlopok száma 9065, szakaszolók száma 662, utánfeszítő szerkezet 2385 db.     

A Biztosítóberendezési Főnökség – ame­lyet a főnökségi törzs és 16 szakasz alkot – létszáma: 235 fő.
Az üzemeltetett eszközök, berendezések főbb mennyiségi adatai:

  • állomások és forgalmi kitérők száma 117, ebből jelzőberendezéssel ellátott 48, mechanikus biztosítóberendezéssel 27, jelfogós, elektronikus 42.
  • KÖFE 1, KÖFI 3 rendszer,
  • térköz, ellenmenet-biztosítás 1472 km,
  • biztosított útátjáró 477 db, ebből 280 db fénysorompó, 133 db félsorompó, 64 db teljes sorompó,
  • központi állítású váltó 800 db, ebből 662 db villamos állítású, 138 db vonóvezetékes,
  • jelző összesen 1651 db, ebből 329 db mechanikus jelző, 1322 db fényjelző,
  • váltózár 1416 db, vágányzáró sorompó 448 db,
  • akkumulátor különféle 12 V-os egység 2583 db,
  • különféle cserélhető egység 5485 db.

A távközlő, erősáramú (felsővezetéki, al­állomási, kisfeszültségű) és biztosítóberendezési eszközök, gépek, berendezések, rendszerek üzemeltetése az alábbi főbb tevékenységeket jelenti:

  • zavarelhárítás, rendelkezésre állás – a folyamatos vasútüzem szempontjából ez a legfontosabb;
  • felügyelet, az üzemelő berendezések rendszeres ellenőrzése, vizsgálata, mérése, szabályozása – a vasúti közlekedés biztonsága szempontjából ez a legfontosabb;
  • karbantartás, ápolás, gondozás – a berendezések élettartama, zavarmentes működésük szempontjából ez a legfontosabb;
  • közreműködés a belső és külső berende­zé­se­in­ket érintő munkáknál (szak­felü­gye­let, közreműködés) – a megrende­lők­nek és a folyamatos vasút­üzem szem­pontjából ez is fokozott jelentőségű;
  • a zavarelhárítás és karbantartás mértékét meghaladó javítások, helyreállítások és átalakítások – ez a jövő szempontjából fontos.

A jelenlegi legfontosabb szakmai kihívásokat a TEB szakmáknak a Gyoma­–Békéscsaba vonalszakasz befejezett és befejezés előtt álló feladatai jelentik. A térségben minden szakmai részterületen új technológiák, eszközök jelennek meg, erre – a folyamatos üzem biztosítása mellett – a szakemberek minden csoportját fel kell készíteni.
Közreműködést igényel a területünkön 25 fénysorompót érintő, két új berendezés létesítését jelentő projekt. Befejeződött 11 helyszínen a távközlő berendezések üzemét stabilizáló technológiai klíma telepítése.
Befejezés előtt áll a Lőkösháza–Kürtős állomás közötti TEB berendezéseket egyaránt érintő, román oldali fejlesztésekhez kapcsolódó átalakítás, korszerűsítés.
Az osztály és főnökségek mérnökei je­lentős munkát fektettek és fektetnek a Bé­késcsaba–Lőkösháza–országha­tár, a Sze­ged­–Hód­mezővásárhely Tram­-train, va­lamint a Budapest­–Bel­grád projektek előkészítésébe, a tervezésükhöz kapcsolódó feladatokba.
Más területekhez hasonlóan folyamatos feladatot, kihívást jelent a szakmai munkakörök feltöltése, utánpótlása a végrehajtó szinttől az irányító munkakörökig. A 2017–2020 közötti időszakban a nagyarányú nyugdíjba vonulás miatt csökken a létszám, az elmúlt időszakban megvalósult felvételek mellett korábban nem tapasztalt számban kilépés is történt, ami a létszám tartását, a szakmai kapacitás stabil állapotban tartását nehezíti.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Szabó Gyula: 125 éves a Szegedi Üzletvezetőség. Sínek Világa, 2013/5.
  • [2] http://iho.hu/hir/beindult-az-elet-fokton-120602
  • [3] Dr. Horváth Ferenc: A MÁV Szegedi Üzletvezetőség-Vasútigazgatóság területi és szervezeti változásai. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [4] Dr. Horváth Ferenc: A magyar vasútépítési és fenntartási szervezetének története I–II. MÁV Rt. Vezérigazgatóság, 2004.
  • [5] Dr. Horváth Ferenc: MÁV Vasútépítési és pályafenntartási almanach 2000. MÁV Jegynyomda Kft. 2001.
  • [6] Dénes Béla: A Szajol–Lőkösháza vonal átépítése. Sínek Világa, 1999/2.
  • [7] Kiss Károly: A Szajol–Lőkösháza–­országhatár vonalszakasz történetének rövid áttekintése. Kézirat.
  • [8] Lakatos István: Mezőtúri Hortobágy–Berettyó csatornahidak. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [9] Lakatos István: A Hármas-Körös gyomai hídjai. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [10] Sallai Attila, Vörös József: Befejeződött a Gyoma–Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése. Sínek Világa, 2015/1.
  • [11] Nagy Edit, Németh Pál: Békéscsaba új szíve a vasútállomás. Sínek Világa, 2016/2.
  • [12] Köller László, Vörös József: A Budapest–Kelebia–országhatár vasútvonal története. Sínek Világa, 2017/1.
  • [13] https://www.antikvarium.hu/konyv/bede-andras-engi-jozsef-125-eves-az-alfoldi-vasut-36707
  • [14] http://www.stadlerrail.com/en/products/tram-trains/
  • [15] COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft.: Részletes megvalósíthatósági tanulmány a Szeged–Röszke–Horgoš–Subotica–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonalra.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©