[x]
Hibás azonosító vagy jelszó!

Elfelejtette jelszavát?

Sínek világa

Rovatok 2015-től

Rovatok

Szerzői segédlet

A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.

Tovább »

Archívum / 2017 / 4. szám

A cikk szerzője:

Görög Beáta műszaki igazgatóhelyettes
MÁV Zrt.

Gyovai László osztályvezető
MÁV Zrt.

A területi igazgatóságok bemutatása (3. rész) – Szeged

2017 / 4. szám | Bemutatkozás
A XVIII. század közepén megindult a Tiszán a hajóforgalom. A hajók Szegedről a Tiszán, majd annak torkolatától a Dunán szállították a mezőgazdasági terményeket a pesti és a még távolabbi piacokra. Eb­ben az időben a Maroson jelentős áruszállítás volt tutajjal és hajóval. A gőzhajózás és a vasút megjelenése már a nagy gazdasági átalakulás előfutárai voltak. Szegedre a XIX. század ,50-es éveiben jutott el a vasút, az Osztrák Állami Vaspálya Társaság Délkeleti Államvasút Cegléd–Szeged vonalának építésével, amelyet Kiskunfélegyháza és Szeged között 1854. március 4-én nyitottak meg, majd továbbépítették, és 1857. november 15-én már Temesvárig közlekedtek a vonatok.

Egyéb törzshálózati vonalaink

A Szeged–Békéscsaba–Kötegyán–országhatár vasútvonal a Szeged–Nagyvárad vasútvonal része. Jelentőségét napjainkban fokozza, hogy több transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasútvonalat köt össze. A vonal Hódmező­vásárhely–Szeged között a szegedi elővárosi forgalom része.
Az Orosháza–Békéscsaba, illetve a Békéscsaba–Gyula–Kötegyán–oh. vonalszakaszokon számottevő a hivatásforgalom.
A vasútvonalon a 2000-es évek elején Gyula–Békéscsaba között, majd 2004 után Békéscsaba–Orosháza állomások között kezdődött meg a felépítmény cseréje, használt, újra beépíthető anyagok felhasználásával, hézagnélküli vágány kialakításával. A munkálatok – többféle forrás bevonásá­val – 2014 végére készültek el. Jellemzően T, illetve L, LX, LM aljakon 48 rendszerű felépítmény került kialakításra, de Csorvás és Orosháza állomások között már részben 54 rendszerű bontott anyagból készült a felépítmény. A vonalon Kötegyán–Gyula, illetve Orosháza–Hódmezővásárhely között hagyományos, talpfás, vasbeton aljas vegyes aljállagú, jellemzően GEO leerősítésű, 48 r. a felépítmény. E pályaszakaszok átépítését a rendelkezésünkre álló források függvényében folytatni szeretnénk.

Műtárgyaink

Műtárgyak, alépítményi létesítmények nyilvántartott – használatban lévő – száma 1026 db, ebből híd 203 db, áteresz 771 db, egyéb műtárgy 52 db.

A területünkön lévő acélhidak

  • Egy Duna-híd: Baja Türr István híd kö­zös közúti-vasúti forgalommal, elválasztott pályákkal (7., 8. ábra). Korábban, 1998-ig, közös pályával üzemelő vasúti-közúti híd volt.

7. ábra. Bajai Duna-híd (Fotó: Lakatos István)

Három Tisza-híd: Tiszaugi Tisza-híd, a közúti híddal közös támaszokkal, de korábban, 2001-ig, közös pályával üzemelő közúti-vasúti híd volt (9. ábra).
Csongrádi vasúti híd (10. ábra): korábban, 1986-ig, közös pályával üzemelő vasúti-közúti híd volt.
Algyői vasúti Tisza-híd (11. ábra): a híd átépítéséig, 1981-ig, közös pályával üzemelő vasúti-közúti híd volt.

8. ábra. A bajai Duna-híd

9. ábra. A tiszaugi Tisza-híd

10. ábra. A csongrádi vasúti Tisza-híd

11. ábra. Az algyői vasúti Tisza-híd

  • Körös-hidak: Fekete-Körös, Fehér-Körös, Sebes-Körös, Hármas-Körös Gyomán két híd, Hármas-Körös Szarvason, Hármas-Körös Kunszentmártonban;
  • Berettyó-híd;
  • Két Hortobágy–Berettyó-híd;
  • Maros-híd;
  • Ártéri hidak a Duna mentén egy, a Tisza árterületén egy, a Maros mentén Makónál kettő;
  • vasúti felüljáró kettő.
A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Szabó Gyula: 125 éves a Szegedi Üzletvezetőség. Sínek Világa, 2013/5.
  • [2] http://iho.hu/hir/beindult-az-elet-fokton-120602
  • [3] Dr. Horváth Ferenc: A MÁV Szegedi Üzletvezetőség-Vasútigazgatóság területi és szervezeti változásai. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [4] Dr. Horváth Ferenc: A magyar vasútépítési és fenntartási szervezetének története I–II. MÁV Rt. Vezérigazgatóság, 2004.
  • [5] Dr. Horváth Ferenc: MÁV Vasútépítési és pályafenntartási almanach 2000. MÁV Jegynyomda Kft. 2001.
  • [6] Dénes Béla: A Szajol–Lőkösháza vonal átépítése. Sínek Világa, 1999/2.
  • [7] Kiss Károly: A Szajol–Lőkösháza–­országhatár vonalszakasz történetének rövid áttekintése. Kézirat.
  • [8] Lakatos István: Mezőtúri Hortobágy–Berettyó csatornahidak. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [9] Lakatos István: A Hármas-Körös gyomai hídjai. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [10] Sallai Attila, Vörös József: Befejeződött a Gyoma–Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése. Sínek Világa, 2015/1.
  • [11] Nagy Edit, Németh Pál: Békéscsaba új szíve a vasútállomás. Sínek Világa, 2016/2.
  • [12] Köller László, Vörös József: A Budapest–Kelebia–országhatár vasútvonal története. Sínek Világa, 2017/1.
  • [13] https://www.antikvarium.hu/konyv/bede-andras-engi-jozsef-125-eves-az-alfoldi-vasut-36707
  • [14] http://www.stadlerrail.com/en/products/tram-trains/
  • [15] COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft.: Részletes megvalósíthatósági tanulmány a Szeged–Röszke–Horgoš–Subotica–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonalra.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
Oldal nyomtatása A cikkhez még nem szóltak hozzá - Új hozzászólás
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©