[x]
Hibás azonosító vagy jelszó!

Elfelejtette jelszavát?

Sínek világa

Rovatok 2015-től

Rovatok

Szerzői segédlet

A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.

Tovább »

Archívum / 2017 / 4. szám

A cikk szerzője:

Görög Beáta műszaki igazgatóhelyettes
MÁV Zrt.

Gyovai László osztályvezető
MÁV Zrt.

A területi igazgatóságok bemutatása (3. rész) – Szeged

2017 / 4. szám | Bemutatkozás
A XVIII. század közepén megindult a Tiszán a hajóforgalom. A hajók Szegedről a Tiszán, majd annak torkolatától a Dunán szállították a mezőgazdasági terményeket a pesti és a még távolabbi piacokra. Eb­ben az időben a Maroson jelentős áruszállítás volt tutajjal és hajóval. A gőzhajózás és a vasút megjelenése már a nagy gazdasági átalakulás előfutárai voltak. Szegedre a XIX. század ,50-es éveiben jutott el a vasút, az Osztrák Állami Vaspálya Társaság Délkeleti Államvasút Cegléd–Szeged vonalának építésével, amelyet Kiskunfélegyháza és Szeged között 1854. március 4-én nyitottak meg, majd továbbépítették, és 1857. november 15-én már Temesvárig közlekedtek a vonatok.

Területi Pályalétesítményi Osztály

A szegedi Pályavasúti Területi Igazgatóság elődje, a MÁV Szegedi Üzletvezetőség 112 évvel ezelőtt; 1888-ban alakult a Szabadkai Üzletvezetőség áttelepítésével [3]. Az üzletvezetőségben – később az igazgatóságban – 1983-ig a vasútépítési és a pályafenntartási szakszolgálatot a II. Építési és Pályafenntartási Osztály irányította, 1983-tól 1989-ig a Műszaki Osztály, 1989. március 14-től ismét az Építési és Pályafenntartási Osztály. 1993. január 1-jétől a Szegedi Üzletvezetőség a Debreceni Üzletigazgatóság irányítása alá került.

4. ábra. A vonalak kategóriák szerinti megoszlásaEkkor a II. Osztály a Debreceni Pálya, Híd és Magasépítményi Osztály Területi Főmérnökségeként működött. 1994. jú­lius 1-jétől a Szegedi Igazgatóság ismét önállóvá vált. 1996. január 1-jén megalakult a Pálya, Híd és Magasépítményi Szakigazgatóság. Ennek területi szervezeti egységeként kezdetben Délkelet-magyarországi Regionális és Felügyeleti Irodára, majd Területi Felügyeleti Osztályra változott a név. 2003–2004-ben Pálya és Mérnöki Létesítmények Igazgatóság Területi Központ, majd Pálya és Mérnöki Létesítmények Alosztály, 2006-ban pedig Üzemeltetési Osztályra változott a név.
A Területi Pályalétesítményi Osztály a szegedi Pályavasúti Területi Igazgatóság vonalhálózatán látja el az ellenőrzési és a koordinációs tevékenységet. Az igazgatóság területéhez két nemzetközi, két hazai törzshálózati fővonal és jelentős hosszúságú mellékvonal tartozik, melyek százalékos aránya a 4. ábrán látható. Az összes vágányhossz 2137 km, ebből 1630 km a nyílt vonal és az átmenő vágány, 430 km az állomási vágány. Ezenkívül területünkön 77 km iparvágány van. Kétvágányú pálya hossza 97 km (4. táblázat), a vágányokban 2080 csoport kitérő fekszik.


A régióban korábban négy PFT Főnökség volt [4], [5], átalakítások után jelenleg két főnökség fogja össze a pályafenntartási szakszolgálatot, Békéscsaba, Kecskemét székhellyel (5. ábra). A két főnökséghez tartozó szakaszok vágányhálózati adatait az 5. táblázatban mutatjuk be.

5. ábra. A pályafenntartási egységek elhelyezkedése az igazgatóság területén

Hódmezővásárhelyi Főnökség, 1898–2004

Hódmezővásárhelyen 1898-ban szervezett a MÁV osztálymérnökséget, 1952-től Pályafenntartási, 1996-tól Pályagazdálkodási Főnökség néven. A Főnökség 2004-ben megszűnt, a területét a békéscsabai és kecskeméti főnökséghez csatolták.
A főnökség vágányainak hossza 562 km volt, ebből 389 km a nyíltvonali és az átmenő, 157 km az állomási és 16 km az iparvágány. A vágányokban 482 csoport kitérő feküdt. Hódmezővásárhely Pályagazdálkodási Főnökség főpályamesteri szakaszai 2004-ig: Orosháza, Hódmezővásárhely, Szeged-Rókus, Szentes, Makó, Hidász szakasz Szeged-Rókus.

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző1234567Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Szabó Gyula: 125 éves a Szegedi Üzletvezetőség. Sínek Világa, 2013/5.
  • [2] http://iho.hu/hir/beindult-az-elet-fokton-120602
  • [3] Dr. Horváth Ferenc: A MÁV Szegedi Üzletvezetőség-Vasútigazgatóság területi és szervezeti változásai. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [4] Dr. Horváth Ferenc: A magyar vasútépítési és fenntartási szervezetének története I–II. MÁV Rt. Vezérigazgatóság, 2004.
  • [5] Dr. Horváth Ferenc: MÁV Vasútépítési és pályafenntartási almanach 2000. MÁV Jegynyomda Kft. 2001.
  • [6] Dénes Béla: A Szajol–Lőkösháza vonal átépítése. Sínek Világa, 1999/2.
  • [7] Kiss Károly: A Szajol–Lőkösháza–­országhatár vonalszakasz történetének rövid áttekintése. Kézirat.
  • [8] Lakatos István: Mezőtúri Hortobágy–Berettyó csatornahidak. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [9] Lakatos István: A Hármas-Körös gyomai hídjai. Vasúti hidak a Szegedi Igazgatóság területén. Vasúti Hidak Alapítvány, 2009.
  • [10] Sallai Attila, Vörös József: Befejeződött a Gyoma–Békéscsaba közötti vasútvonal átépítése. Sínek Világa, 2015/1.
  • [11] Nagy Edit, Németh Pál: Békéscsaba új szíve a vasútállomás. Sínek Világa, 2016/2.
  • [12] Köller László, Vörös József: A Budapest–Kelebia–országhatár vasútvonal története. Sínek Világa, 2017/1.
  • [13] https://www.antikvarium.hu/konyv/bede-andras-engi-jozsef-125-eves-az-alfoldi-vasut-36707
  • [14] http://www.stadlerrail.com/en/products/tram-trains/
  • [15] COWI Magyarország Tanácsadó és Tervező Kft.: Részletes megvalósíthatósági tanulmány a Szeged–Röszke–Horgoš–Subotica–Csikéria–Bácsalmás–Baja vasútvonalra.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2017 / 4. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
Oldal nyomtatása A cikkhez még nem szóltak hozzá - Új hozzászólás
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©