2014 augusztusától Szerencs állomáson audiovizuális utastájékoztató rendszer üzemel, mely lehetővé teszi Taktasza­da megállóhely távvezérelt, hangos utas­tá­jé­koz­tatását is.
A 80 (2). sz. Mezőzombor–Sátoraljaújhely–országhatár egyvágányú fővonalon jelenleg Mezőzombor és Olaszliszka-Tolcsva állomások között a felújítások eredményeképpen 100 km/h, Olaszliszka-Tolcsvától Sátoraljaújhely állomásig 80 km/h az engedélyezett sebesség. Folyamatban van – jelenleg hatósági engedélyre vár – az Olaszliszka-Tolcsva és Sárospatak közötti vonalszakaszon az engedélyezett sebesség 100 km/h-ra emelése. A közút-vasút szintbeli keresztezésekben korszerű automata fény-, illetve fény- és félsorompó berendezések üzemelnek.
A 46 km-nyi pálya műszaki állapotát tekintve ugyancsak felújításra szorult. A pálya 100 km/h sebességre alkalmas átépítése a Mezőzombor–Bodrogkeresztúr állomások közötti vonalszakaszon kezdődött meg 2012-ben. 2014–2016-ban a Bodrogkeresztúr–Olaszliszka-Tolcsva és az Olaszliszka-Tolcsva–Sárospatak állomásközök újultak meg. Az átépítési munkák alatt a teljes Szerencs–Sátoraljaújhely viszonylaton vonatpótló autóbuszok közlekedtek.
2017-ben tovább folytatódott az átépítés, megkezdődött a vonalszakasz villamosítása, illetve a vonali biztosító­berendezések kiváltása. Az állomásokon a mechanikus berendezések helyett új, korszerű, elektronikus biztosítóberendezések és a Központi forgalomirányító rendszer (KÖFI) kiépítése kezdődött meg. A teljes átépítés után Bodrogkeresztúr, Olaszliszka-Tolcsva, továbbá Sárospatak állomások távkezelését Sátoraljaújhely állomásról fogják végezni. A munkálatok idején szakaszosan, vonatokkal, illetve vonatpótló autóbuszokkal bonyolítják majd a személyforgalmat.
Az ezredfordulóra a 80 (2). sz. vonalszakasz minden állomásán és megállóhelyén emelt peronok létesültek az önkormányzatok aktív közreműködésével.
A 80. sz. vonalon az ütemes közlekedés gerincét az ún. kör-IC rendszer képezi, amely a megyeszékhelyről kétóránkénti közvetlen elérést biztosít a fővárosba és egyebek között Szerencsre, Tokajba, Nyíregyházára, Debrecenbe, Hajdúszoboszlóra és Szolnokra is. A Budapest–Hatvan–Miskolc útvonalon óránként közlekednek az IC járatok. A menetrendi kínálatot több éve jelentősen befolyásolják a Budapest–Debrecen–Záhony vonal felújítása miatt gyakorta módosuló vágányzári menetrendek. Sátoraljaújhely kiszolgálásának javítására a tanévben pénteki napokon Sátoraljaújhelyre közlekedő IC vonatrészt továbbít a Tokaj InterCity, mellyel így átszállásmentesen lehet eljutni a fővárosból Sátoraljaújhelyre (Tokaj-Füzér IC). Tanévben vasárnaponként pedig Sátoraljaújhelyről biztosítunk közvetlen IC eljutást Budapestre (Zemplén-Szinva InterCity).
Budapest és Sátoraljaújhely között kétóránként közvetlen sebesvonatok is közlekednek, a köztes megállóhelyek ütemes kiszolgálását személyvonatok biztosítják.
Szintén a transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő vasúti pályák közé tartozik a 90. sz. Felsőzsolca–Hidasnémeti–országhatár vasúti fővonal. Az 59 km hosszú vonal egyvágányú, villamosított, a pályára engedélyezett sebesség 100 km/h. Az állomásokon (Szikszó állomás KA–69 típusú berendezését kivéve) Integra Dominó típusú biztosítóberendezések, az állomásközökben önműködő térközbiztosító berendezések, a szintbeli keresztezésekben pedig automata fény, illetve fény- és félsorompó berendezések üzemelnek.
A pályát 2000-ben részben átépítették, ennek során a vonal valamennyi állomásán és megállóhelyén magas peron (sk +30-as) létesült.
2015-ben Hi­das­né­me­ti ál­lo­má­son üzem­be helyezték a számítógéppel támoga­tott utas­tájékoztató berendezést.
2017. július 1-jén átadták a Központi forgalomirányító rendszert, így Onga, Halmaj, Forró-Encs és Novajidrány személyzet nélküli állomások lettek, amelyek távkezelését Szikszó állomásról végzik.
Kassa és Budapest kapcsolatát két pár nemzetközi IC vonat biztosítja, személyvonatok pedig kétóránkénti ütemben köz­lekednek a vonalon, hivatásforgalmi csúcsidőszakokban órásra sűrítve, és néhány ütemen felüli vonattal is kiegészítve. 2017 decemberétől a vonatok változatlan számban, de új menetrendi szerkezetben közlekednek. Ezzel jelentősen csökken a budapesti IC vonatokhoz az átszállási (várakozási) idő.
A nem a transzeurópai vasúti árufuvarozási hálózat részét képező országos törzshálózati vasúti pályák közé tartozik a Miskolc–Bánréve–Ózd fővonal. A vonal Miskolc és Sajószentpéter közötti szakasza kétvágányú, a további része egyvágányú. A vonal Kazincbarcika állomásig villamosított. A szintbeli kereszteződésekben teljes csapórudas, továbbá korszerű automata fény-, illetve fény- és félsorompó berendezések üzemelnek.
A vonalból Sajószentpéter állomáson ágazik ki a BorsodChem Zrt.-t kiszolgáló saját célú vágányhálózat. A BorsodChem elődjét 1949-ben alapították (Borsodi Vegyi Kombinát néven), mára Európa vezető MDI, TDI és PVC alapanyag- és speciális vegyipari termékek gyártója. Széles körben felhasznált, kiváló minőségű alapanyagokat biztosít számos iparág számára. 2011 óta a kínai Wanhua Industrial Group, a világ leggyorsabban növekvő poliuretán alapanyaggyártó és értékesítő vállalatcsoportjának tagja.
A vonalon kétórás ütemű menetrendi szerkezetben közlekednek személyvonatok, ezt Miskolc és Kazincbarcika között további három járat egészíti ki. A teljes útvonalon átszállásmentesen lehet utazni. A miskolci IC csatlakozások biztosítottak.
Az Észak-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. nagyrészt párhuzamos vonalvezetéssel és rendkívül nagy követési sűrűséggel szolgálja ki a vonalat autó­buszokkal. A vasút versenyképességét igen nagy mértékben rontja, hogy az autóbusz-közlekedésben lényegesen több a megállóhely, és azok könnyebben elérhetők, mint a vasúti megállók, állomások.

Vasúti műtárgyak és állapotuk

Az Északi-középhegység felszíni vízfolyásokban igen gazdag, ez határozza meg a vasútvonalak műtárgyainak milyenségét és számosságát a területen. A jelentősebb vízfolyások: a Bodrog, a Sajó és mellék­folyói, a Bódva és a Hernád, illetve a Zagyva és mellékfolyói, a Galga és a Tarna. Régiónk teljes területe a Tisza vízgyűjtőjéhez tartozik.
Igazgatóságunk vonalhálózatán 1705 db mérnöki létesítmény található (lásd MEDINA). Ezek közül 1529 híd és áteresz 1573 különálló szerkezettel, 5754 nyílásfolyó­mé­ter össznyílással. A műtárgyak közel harmada 2,0 m nyílásméret feletti híd, a többi áteresz.
A területen számos rácsos és gerinclemezes acélszerkezet van: 56 db acélhíd, 71 db szerkezetszámmal, 1700 nyílásfolyóméter­rel. A MÁV Zrt. acélhídállományának a 17%-a a területünkön található. Műtárgyaink típus szerinti eloszlását a 7. ábrán mutatjuk be.

Az igazgatóság leghosszabb folytatólagos többtámaszú szerkezete, mely egyben a legnagyobb össznyílású hídja, a Budapest-Keleti–Szerencs vasútvonal 1949+72 szelvényben lévő kétnyílású, összesen 109,36 m-es bőcsi Hernád-híd (8. ábra).
A leghosszabb kéttámaszú szerkezetek sorozatából álló hidunk a Sajóecseg–Torna­nádaska–Hídvégardó–országhatár vasútvonal 560+06 szelvényben lévő három szerkezetből álló, 97,3 m össznyílású sajóecsegi Sajó-híd. A vasúti régió legnagyobb egynyílású műtárgya a Bánréve–Ózd vasútvonal 25+83 szelvényében lévő 62,00 m nyílású bánrévei Sajó-híd, amely az ország 70 legnagyobb nyílású vasúti hídja közé tartozik.