A cikk szerzője:

Dr. Zsákai Tibor okl. építőmérnök, c. főiskolai tanár, ny. MÁV főigazgató

Vörös József okleveles építőmérnök, ny. mérnök főtanácsos

Az Infrastruktúra Albizottság megemlékezése a MÁV História Bizottság 30 éves jubileumi, kibővített emlékülésén

Ha a vasúti közlekedés szóba kerül, az emberek töb­bnyire a vonatokra, vasúti járművekre – szép motorvonatokra, bivalyerős mozdonyokra és kényelmes személykocsikra – gondolnak. Érthető, hiszen az utazók leginkább ezekkel találkoznak, a vasúti közlekedés leglátványosabb eszközei maguk a járművek. Nemcsak a vasútbarátok, de a laikusok szeme is felcsillan, ha valamelyik pályaudvarra begördül a gőzvontatású, a legendás Orient expressz, ha feltűnik az ország legszebb tájain a magyar vasúttörténeti emlékek gyöngyszeme, az úgynevezett 100 éves vonat, vagy felbukkan egy-egy kisvasúton a mesebeli vonat.

A vasút jelképe a kezdetektől fogva a gőzmozdony, korabeli nevén lokomotív volt. A pöfékelő, füstölgő mozdony kanyarogva húzta a kocsikat a vasúti pályán. A gyermeki képzelet élőlényként tisztelte és csodálta a vonatot. Nem meglepő, hogy a vasút mentén felnövő gyerekek becenevükön emlegették a mozdonyokat, és hangjukról megismerték.
A szolgálatuk teljesítése közben szívünkhöz nőttek ezek a járművek, nem csoda hát, hogy pályafutásuk végén kiállítási darabként szolgáltak tovább szerte az országban és még határainkon kívül is (1. ábra).

1. ábra. Vác vasútállomás átépítésekor ideiglenesen áthelyezett gőzmozdony 2. ábra. Budapest, Bajza utcai gyalogos-aluljáró3. ábra. A Sopron–Bécsújhely vasút nagymartoni völgyhídja, 1847 (festmény)
Ugyanilyen fontos és jellegzetes emlékévé vált egy-egy településen az állomásépület és a települések közelében fekvő nagyobb folyami hidak. Ezek megőrzése vagy konzerválása azonban többnyire csak helyben lehetséges. Az infrastruktúra további elemei: aluljárók, felüljárók, támfalak és egyéb műtárgyak közel sem kerültek ennyire az érdeklődés középpontjába. Kevesen tudják például, hogy Budapesten, a Bajza utca és Bulcsú utca között, a Nyugati pályaudvar vágányai alatt átvezető gyalogos-aluljáró (2. ábra) egy évvel a Budapest–Vác vasútvonal forgalomba helyezése előtt épült meg.

4. ábra. A Budapest–Szob vasútvonal zebegényi völgyhídja

Számtalan olyan vasúti műtárgy van a vasúthálózaton, melyek egyidősek a vasúttal, és még ma is üzemelnek. Ilyen pél­dá­ul a Sopron–Bécsújhely vasútvonal nagy­­martoni völgyhídja (3. ábra) vagy a Budapest–Szob vasútvonal zebegényi völgyhídja (4. ábra), valamint a Vác–Diósjenő vasútvonal 1850-ben épült berkenyei hídja (5. ábra).
Ezeket a műtárgyakat a vasút üzemeltetőjeként a beépítés helyén igyekszünk olyan állapotba hozni, ami az építéskori megjelenést tükrözi, továbbá arra törekszünk, hogy ma is alkalmasak legyenek a vasúti forgalom biztonságos átvezetésére. Vannak olyan műtárgyak is, amelyeken ma már nem halad át a vasút, de eredeti állapotukat visszaállítva a vasúti pálya múltjára emlékeztetnek. Ilyen például a Nyíregyháza–Dombrád vasútvonal 1905-ben épült vasbeton hídja, amelyet Zielinszky Szilárd tervezett és épített, egyben a MÁV első vasbeton hídja volt (6. ábra). Ezeket a műtárgyakat méretüknél és jellegüknél fogva csak a beépítés helyén érdemes megőrizni az utókor számára.
Bizonyára ezek az objektív körülmények is szerepet játszottak abban, hogy míg a MÁV História Bizottságot 30 évvel ezelőtt a vasúti járművekért felelős gépészeti szakszolgálat kiváló munkatársai alapították, addig az Infrastruktúra Albizottság – a História Bizottság legfiatalabb szakmai egységeként – 1997-ben jött létre.

A cikk folytatódik, lapozás:123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Magyar vasúti rekordok. MÁV Rt. 2002.
  • [2] Árva Kálmán, Vörös József: A vasúti infrastruktúra emlékei. Sínek Világa, 2006/3–4.
  • [3] Áy Zoltán: Ívek a Tisza fölött. Vasúttörténeti Alapítvány, Szeged, 2008.
  • [4] Vörös József: Épül az Újpesti Duna-híd emlékmű. Sínek Világa, 2009/3.
  • [5] Vörös József: Az Északi vasúti Duna-híd átépítése 2007–2009. MAGÉSZ, 2011.
  • [6] Szabó Zsolt: Az ország legkisebb Langer-tartós vasúti ívhídja. Sínek Világa, 2010/4.
  • [7] Csilléry Béla, Virág József: Tudósítás az I. Aranycsákány krampácsversenyről. Sínek Világa, 2010/6.
  • [8] Virág József: Aranycsákány krampácsverseny. Sínek Világa, 2011/6.
  • [9] Virág József: III. Aranycsákány krampácsverseny, valamint pályaépítési és -fenntartási eszközök bemutatója. Sínek Világa, 2012/6.
  • [10] Virág József, Fejes Antal: XIII. Közép-európai Gőzmozdony Grand Prix, IV. Aranycsákány krampácsverseny, pályaépítési és fenntartási eszközök bemutatója. Sínek Világa, 2013/6.
  • [11] Halmai Antal: Hajtányok, sínautók. Sínek Világa, 2013/1.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2014 / 3. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©