Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Az Infrastruktúra Albizottság megemlékezése a MÁV História Bizottság 30 éves jubileumi, kibővített emlékülésén
A vasút jelképe a kezdetektől fogva a gőzmozdony, korabeli nevén lokomotív volt. A pöfékelő, füstölgő mozdony kanyarogva húzta a kocsikat a vasúti pályán. A gyermeki képzelet élőlényként tisztelte és csodálta a vonatot. Nem meglepő, hogy a vasút mentén felnövő gyerekek becenevükön emlegették a mozdonyokat, és hangjukról megismerték.
A szolgálatuk teljesítése közben szívünkhöz nőttek ezek a járművek, nem csoda hát, hogy pályafutásuk végén kiállítási darabként szolgáltak tovább szerte az országban és még határainkon kívül is (1. ábra).
Ugyanilyen fontos és jellegzetes emlékévé vált egy-egy településen az állomásépület és a települések közelében fekvő nagyobb folyami hidak. Ezek megőrzése vagy konzerválása azonban többnyire csak helyben lehetséges. Az infrastruktúra további elemei: aluljárók, felüljárók, támfalak és egyéb műtárgyak közel sem kerültek ennyire az érdeklődés középpontjába. Kevesen tudják például, hogy Budapesten, a Bajza utca és Bulcsú utca között, a Nyugati pályaudvar vágányai alatt átvezető gyalogos-aluljáró (2. ábra) egy évvel a Budapest–Vác vasútvonal forgalomba helyezése előtt épült meg.
Számtalan olyan vasúti műtárgy van a vasúthálózaton, melyek egyidősek a vasúttal, és még ma is üzemelnek. Ilyen például a Sopron–Bécsújhely vasútvonal nagymartoni völgyhídja (3. ábra) vagy a Budapest–Szob vasútvonal zebegényi völgyhídja (4. ábra), valamint a Vác–Diósjenő vasútvonal 1850-ben épült berkenyei hídja (5. ábra).
Ezeket a műtárgyakat a vasút üzemeltetőjeként a beépítés helyén igyekszünk olyan állapotba hozni, ami az építéskori megjelenést tükrözi, továbbá arra törekszünk, hogy ma is alkalmasak legyenek a vasúti forgalom biztonságos átvezetésére. Vannak olyan műtárgyak is, amelyeken ma már nem halad át a vasút, de eredeti állapotukat visszaállítva a vasúti pálya múltjára emlékeztetnek. Ilyen például a Nyíregyháza–Dombrád vasútvonal 1905-ben épült vasbeton hídja, amelyet Zielinszky Szilárd tervezett és épített, egyben a MÁV első vasbeton hídja volt (6. ábra). Ezeket a műtárgyakat méretüknél és jellegüknél fogva csak a beépítés helyén érdemes megőrizni az utókor számára.
Bizonyára ezek az objektív körülmények is szerepet játszottak abban, hogy míg a MÁV História Bizottságot 30 évvel ezelőtt a vasúti járművekért felelős gépészeti szakszolgálat kiváló munkatársai alapították, addig az Infrastruktúra Albizottság – a História Bizottság legfiatalabb szakmai egységeként – 1997-ben jött létre.
Irodalomjegyzék
- [1] Magyar vasúti rekordok. MÁV Rt. 2002.
- [2] Árva Kálmán, Vörös József: A vasúti infrastruktúra emlékei. Sínek Világa, 2006/3–4.
- [3] Áy Zoltán: Ívek a Tisza fölött. Vasúttörténeti Alapítvány, Szeged, 2008.
- [4] Vörös József: Épül az Újpesti Duna-híd emlékmű. Sínek Világa, 2009/3.
- [5] Vörös József: Az Északi vasúti Duna-híd átépítése 2007–2009. MAGÉSZ, 2011.
- [6] Szabó Zsolt: Az ország legkisebb Langer-tartós vasúti ívhídja. Sínek Világa, 2010/4.
- [7] Csilléry Béla, Virág József: Tudósítás az I. Aranycsákány krampácsversenyről. Sínek Világa, 2010/6.
- [8] Virág József: Aranycsákány krampácsverseny. Sínek Világa, 2011/6.
- [9] Virág József: III. Aranycsákány krampácsverseny, valamint pályaépítési és -fenntartási eszközök bemutatója. Sínek Világa, 2012/6.
- [10] Virág József, Fejes Antal: XIII. Közép-európai Gőzmozdony Grand Prix, IV. Aranycsákány krampácsverseny, pályaépítési és fenntartási eszközök bemutatója. Sínek Világa, 2013/6.
- [11] Halmai Antal: Hajtányok, sínautók. Sínek Világa, 2013/1.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.