Uzsa–Uzsabánya-vasútvonal

1950-ben épült kimondottan a kőszállítások felgyorsítására, így személyszállítási feladatokat soha nem látott el. A zúzott kő mellett sokféle nemes zúzalékra is szükség volt. Ezt leginkább a Ferihegyi reptér bővítéséhez szállították. A nagy volumenű szállítás miatt, illetve a vagonokból lehulló zúzalék, kőpor hatására 1988-ra az ágyazat már teljesen elvesztette szerepét, a „B” és „E” vasbeton aljak a merev ágyazatban kettétörtek, így felújítása, átépítéssel, LM jelű vasbeton aljakkal, rendszerváltoztatás nélkül történt meg.

Tapolca–Zalahaláp-vasútvonal

Az 1927-ben épült pálya 1949–50-ben épült át 48,3 kg/fm súlyú sínekkel, „E” típusú vasbeton aljakkal. A zúzottkő-szállítás mellett fontos szerepet kapott a bauxit, valamint az erdészeti rakományok szállítása is. A HM-alakulatok vasúton való mozgatásának ideális helyszíne volt, mert személyszállítás hiányában az illetéktelenek távol tarthatók voltak a haditechnika megfigyelésétől.

Szervezeti változások

• 1969-ben a főnökség vonalhálózata 45,5 vkm vonalhosszal nőtt. A Szabadbattyán–Alsóörs közötti pályaszakasz átkerült a veszprémi Pft.-től Tapolcához. Így két pályamesteri szakasszal bővült a főnökség. Balatonkenesén Csek Károly, Balatonalmádiban Boros Lajos volt a szakaszkezelő pályamester.
• 1971-ben balatonfüredi székhellyel megalakult a GMPSZ (gépesített mozgó pályamesteri szakasz). Vezetője Balogh Árpád. Tapolcai székhellyel megalakultak a KMPE (közúton mozgó pályamesteri egység) és a KFB (kitérőfenntartó brigád). Vezetőjük Gáspár István technikus.
• 1974-ben megszűnt a zalavölgyi vonal zalaszentgrót–sármelléki része. Zalabér–Batyk–Zalaszentgrót a zala­eg­er­szegi, a Balatonszentgyörgy–18/a- -elágazás–Sármellék-szakasz pedig a Pécsi Vasútigazgatóság, nagykanizsai Pft.-főnökségéhez került. A zalahosszúfalui pályamesteri szakasz vezetőjével együtt Keszthelyre, a kehidakustányi és a zalaszentgróti pedig Zalabér-Batykra került.
• 1977-ben a szakszolgálat legmarkánsabb átszervezése következett be. Megalakultak a főpályamesteri szakaszok (3. táblázat).

Ekkor módosult a Pft.-szakaszhatár is, mert Tapolcához kerültek az ukk–zalaszentiváni, valamint a zalabér-batyk–zalaszentgróti vonalrészek is.
A 6. ábrán látható a főnökség 1977. évi vonalhálózata a főpályamesteri szakaszok székhelyeivel.

• 1982. A pályafenntartási szakszolgálattól a forgalmi szakszolgálathoz átkerülnek a pályaőrök, sorompókezelők, népszerű nevükön a bakterok, akik már régóta nem folytattak semmilyen pályafelügyeleti vagy pályakarbantartási munkát, mint azt kellett tenniük a Magyar Királyi Államvasutak idején.
• 1989 végén a szakszolgálat a MÁV zánkai üdülője a Tapolcai Pályafenntartási Főnökség irányítása alá kerül. Vezetője Tancsics Györgyné. Eddig a Szak- és Szerelőipari Főnökség fennhatósága alá tartozott. Orosz József főnökségvezető és Puskás György főmérnök volt az átadó. A nyári üdültetési idény befejeztével a szakszolgálat továbbképzési centruma volt. Itt rendezték a pénzügyi, munkaügyi, MDB-vezetői, FKG, KIAG oktatásokat, továbbképzéseket.

Az ország életében beállt politikai, majd annak vonzataként a gazdasági változások keményen megkongatták a MÁV és ezen belül a szakszolgálat lélekharangját is. Elkezdődött a privatizáció, az átalakítások, kiszervezések kora.
A szombathelyi vasútigazgatóság racionalizálásának tervében – demokratikus választás eredményeként – elsőként a Tapolcai és a Soproni Pályafenntartási Főnökség került az áldozat oltárára.
A Soproni Pft. Főnökséget a GySEV 1993. április elsejével saját hatáskörébe a MÁV-tól visszavette. A tapolcai Pft. műszaki egységének bevonásával komolyan előrehaladott tárgyalások folytak (1992. október 10-én aláírt) MÁV, PC Wagner Elektrothermit és a Barcsi Építőipari Szolgáltató Közös Vállalat (ÉSZKV) között egy vegyes vállalat létrehozásáról, de ennek eredményei csak 1995-ben váltak valóra, igaz, teljesen más konstrukcióban.

• 1993. március 31. Megszűnt a Tapolcai Pályafenntartási Főnökség.

A Pályafenntartási Főnökség vezetői 1957–1993 között
Főnök:
Falvai László 1957–1968     
Hanzmann Károly 1968–1979     
Varga József 1979–1987     
Szabó József 1987–1993             
Vezetőmérnök:                              
Hanzmann Károly 1957–1968          
Bognár Ferenc 1968–1985
Szabó József  1985–1987  
Lőkös László 1987–1990        
Ábrahám László 1991–1992                               

Záró gondolatok

A Tapolcai Pályafenntartási Főnökség 1993. március 31-gyel befejezte működését és megszűnt. (Az elköszönés emlékét a 7. ábra őrzi.)
Az élet már csak ilyen… Feladatul kaptam a Pályafenntartási Főnökség megújítását, működtetését, majd a lebontását és a megszüntetését is.
Főpályamesteri szakaszait a Veszprémi és Zalaegerszegi Pft. vette át. A főnökség központi létszáma részben Veszprémhez került, vagy akik ezt a bejárást nem vállalták, azok végkielégítéssel elköszöntek a MÁV-tól.

Köszönetnyilvánítás

Befejezésül szeretnék köszönetet mondani azon volt munkatársaimnak, akik a beszélgetések során még sok információval szolgáltak és segítettek az emlékek papírra vetésében: Balogh Árpád  ny. főpályamester, volt GMPSZ-vezető; Szabó Sándor ny. főpályamester; Tóth Imre ny. főpályamester; Budai Zoltán főpályamester.