Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Síndilatációs készülékek elhagyásának hatása (1. rész)
A vizsgálatok végrehajtása
A tolnanémedi hídon vizsgálataink során meghatároztuk
– a hídszerkezet ágyazathatároló lemezének hosszirányú mozgását a hídfőre szerelt ágyazathatároló lemezhez (fixponthoz) képest a jobb sínszál külső oldalánál, a híd mindkét végénél;
– a híd fix saru (kezdőpont) felőli végénél
- a hídon lévő jobb sínszál hosszirányú mozgását a hídfőre szerelt ágyazathatároló lemezhez képest;
- a síndilatációs készülék sínszálainak egymáshoz viszonyított mozgását;
– a mozgó saru (végpont) felőli hídfőnél a híd ágyazathatároló lemezéhez képest
- a földművön lévő sínszál hosszirányú mozgását, valamint
- a síndilatációs készülék fősínjének a mozgását.
A pincehelyi hídon az alábbi hosszirányú mozgásokat határoztuk meg a híd mindkét végénél:
– a külső (túlemelt) sínszál mozgását a hídfőre szerelt ágyazathatároló lemezhez (fixponthoz) képest;
– a hídszerkezet ágyazathatároló lemezének mozgását a hídfőre szerelt ágyazathatároló lemezhez képest a külső sínszál külső oldalánál.
A műszerek elhelyezését a pincehelyi híd mozgó saru – végpont – felőli végénél az 5. ábra szemlélteti. A fix saru felőli végnél a műszereket hasonlóképpen helyeztük el.
A próbaterhelést Pincehelyen 2017. augusztus 29-én a 628-168 (M62) és a 459-021 (M61) pályaszámú mozdonyokkal végezték, Tolnanémedinél 2017. augusztus 30-án a 628-168 (M62) és a 459-022 (M61) pályaszámú mozdonyokkal hajtották végre. A mozdonyok összekapcsolva közlekedtek.
A mérési eredmények
Statikus terhelés
A tolnanémedi híd statikus terhelésekor a járművek a fix saru felől haladtak fel a hídra, majd tartózkodás után a mozgó saru irányába haladtak le. A mozgó saru felőli hídvégnél a híd ágyazathatároló lemezének és a sínnek a vízszintes hosszirányú elmozdulását a hídfőhöz rögzített ágyazathatároló lemezhez mint fixponthoz képest a 6. ábra mutatja. A híd ágyazathatároló lemeze a mozgó saru felőli hídfőnél 1,89 mm-t, a fix saru felőli hídfőnél 1,25 mm-t mozdult el hosszirányban. A sín hosszirányú elmozdulása a mozgó sarunál 2,03 mm, a fix sarunál 0,74 mm volt.
A pincehelyi híd statikus terhelésekor a mozdonyok Pincehely – a fix saru – felől haladtak fel a hídra, majd tartózkodás után szintén a fix saru irányába haladtak le. A 7. ábra a mozgó saru felőli hídvégnél feltünteti a híd ágyazathatároló lemezének és a sínnek a vízszintes hosszirányú elmozdulását a hídfőhöz rögzített ágyazathatároló lemezhez mint fixponthoz képest. A híd ágyazathatároló lemeze a mozgó saru felőli hídfőnél 0,92 mm-t, a fix saru felőli hídfőnél 0,54 mm-t mozdult el hosszirányban. A sín hosszirányú elmozdulása a mozgó sarunál 0,52 mm, a fix sarunál 0,58 mm volt. Pozitív elmozdulás esetén a sín és az ágyazathatároló a híd közepe felé mozdult.
Konstans sebességű áthaladás
A tolnanémedi hídon 40 km/h sebességű mozdonyáthaladás során mért elmozdulásokat a 8., 9. ábrák tüntetik fel. A mozgó saru felől a fix saru felé történő haladás – 1. táblázat szerinti 6. sz. futam – esetében a híd ágyazathatároló lemezének hosszirányú elmozdulása a mozgó sarunál 1,65 mm, a fix sarunál 1,58 mm, a sín elmozdulása a mozgó sarunál 1,37 mm, a fix sarunál 0,90 mm volt.
Más konstans sebességgel történő mozdonyáthaladásoknál a mért elmozdulásdiagramok hasonlóak, mint 40 km/h esetében. A tolnanémedi hídon mért eredményeket az 1. táblázat foglalja össze. V = 5 km/h sebességű – a mozgó saru felől a fix saru felé történő – mozdonyáthaladás során a mozgó sarunál a híd ágyazathatároló lemeze 1,62 mm-t, a sín 1,30 mm-t, a fix sarunál az ágyazathatároló lemez 1,54 mm-t, a sín pedig 0,91 mm-t mozdult el hosszirányban. 80 km/h sebességnél a mozgó sarunál az ágyazathatároló 1,78 mm-t, a sín 1,60 mm-t, a fix sarunál az ágyazathatároló 1,60 mm-t, a sín pedig 1,13 mm-t mozdult el hosszirányban. 5 és 80 km/h között a sebesség gyakorlatilag nem befolyásolta az elmozdulások nagyságát.
Irodalomjegyzék
- [1] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
- [2] MÁV Zrt. (2009) D. 12/H. Utasítás, Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
- [3] Magyar Államvasutak D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I. kötet. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1986.
- [4] Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 1. rész. Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/1, 11–16. o.
- [5] Liegner N., Kormos Gy., Papp H. (2015): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
- [6] Major Zoltán (2012): A vasúti híd és vágány kölcsönhatása, Sínek Világa, 2012/5, 24–27. o.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.