Rovatok 2015-től
Rovatok
- Bemutatkozás »
- Fejlesztés beruházás »
- Informatika »
- Korszerűsítés »
- Környezetvédelem »
- Közlekedésbiztonság »
- Közlekedéstörténet »
- Kutatás »
- Megemlékezés »
- Méréstechnika »
- Mérnöki ismeretek »
- Minőségbiztosítás »
- Szabályzatok »
- Technológia »
- Egyéb »
Szerzői segédlet
A Sínek Világa folyóirat szerzőinek összeállított szempontok és segédlet.
Tovább »Síndilatációs készülékek elhagyásának hatása (1. rész)
A sín a mozgó sarunál 0,90 mm-t, a fix sarunál pedig 0,15 mm-t mozdult el a hídfőhöz erősített ágyazathatárolóhoz viszonyítva. A híd és a sín elmozdulása a fékezőerő irányával ellentétesen – tehát Dombóvár felé – következett be. A 180-200 s mérési időnél a mozdonyok megmozdultak, majd fékezve újra megálltak.
Összefoglalás
A hidakon végzett vizsgálataink alapján az egyes futamtípusoknál kapott legnagyobb elmozdulásokat a 3. táblázat foglalja össze.
Eredményeinkből megállapítható, hogy a statikus terheléseknél és a fékezéseknél a tolnanémedi hídon – ahol síndilatációs készülékekkel meg van szakítva a vágány – markánsan nagyobb hosszirányú elmozdulások alakultak ki, mint a hézagnélküli felépítményű pincehelyi hídon (1., 2., 3. táblázat).
Konstans sebességű áthaladásoknál csak kismértékben adódtak nagyobb hosszirányú elmozdulások a tolnanémedi hídon, mint Pincehelynél. Meg kell jegyezni, hogy statikus terheléskor a mozdonyok ≈ 5 km/h sebességgel haladtak fel a hídra, majd enyhe fékezéssel megálltak.
A mozdonyok megállásakor a tolnanémedi híd hosszirányú lengése 1,47… 2,34 mm-re adódott (12–15. ábra). A pincehelyi hídon mindössze 0,1…0,3 mm nagyságú hosszirányú lengések alakultak ki (16–19. ábra). Ebből arra lehet következtetni, hogy a hézagnélküli sínszálak nagymértékben továbbítják a fékezőerőt a hídfők mögötti földművön lévő pályaszakaszra. Ennek részletes modellezése jövőbeni kutatás tárgya lesz.
A bemutatottak alapján az MSZ EN 1991-2:2006 szabvány ágyazatátvezetéses hidak esetében elég nagy tartományon belül – 0–5 mm, illetve 0–30 mm között – ad meg hosszirányú mozgásokra vonatkozó határértékeket. Vizsgálatainkkal pontosítható ez a tartomány. Az eredmények a továbbiakban a pálya-híd kölcsönhatás modellezésénél használhatók fel.
Köszönetnyilvánítás
A fentiekben vizsgált hidak átépítése a „Hídrekonstrukciós program I. ütem” tárgyú projekt keretében történt. A fejlesztés az Innovációs és Technológiai Minisztérium megbízásból a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában, uniós és hazai forrás bevonásával valósult meg. Ezúton mondunk köszönetet Nagy Tamásnak, a NIF Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. projektvezetőjének és Gyalog Andrásnak, az A-HÍD Építő Zrt. építésvezetőjének, akik lehetővé tették számunkra a mérések végrehajtását.
Irodalomjegyzék
- [1] MSZ EN 1991-2:2006 Eurocode 1: A tartószerkezeteket érő hatások, 2. rész: Hidak forgalmi terhei. Magyar Szabványügyi Testület.
- [2] MÁV Zrt. (2009) D. 12/H. Utasítás, Hézagnélküli felépítmény építése, karbantartása és felügyelete.
- [3] Magyar Államvasutak D.54. sz. Építési és pályafenntartási műszaki adatok, előírások I. kötet. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, Budapest, 1986.
- [4] Dr. Liegner Nándor – Papp Helga: Pályamérések a szolnoki vasúti Zagyva-hídon 1. rész. Statikus járműterhekből kialakuló hosszirányú mozgások. Sínek Világa, 2017/1, 11–16. o.
- [5] Liegner N., Kormos Gy., Papp H. (2015): Solutions of omitting rail expansion joints in case of steel railway bridges with wooden sleepers. Periodica Polytechnica, Vol. 59, No. 4, 2015, DOI: 10.3311/PPci.8169 pp. 495–502.
- [6] Major Zoltán (2012): A vasúti híd és vágány kölcsönhatása, Sínek Világa, 2012/5, 24–27. o.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.