A cikk szerzője:

Kiss Józsefné nyugalmazott mérnök főtanácsos

Száz éve született Nemeskéri-Kiss Géza, a magyar vasúti hidászat kiemelkedő alakja

A magyar vasúti hídépítés bővelkedett nagy tudású, elismert szakemberekben. Róluk a hálás utókor szívesen megemlékezik, életútjukat, kiemelkedő munkáikat különböző cikkekben, kiadványokban, esetleg könyv formájában teszi közzé. Cikkünkben a 100 éve született Nemeskéri-Kiss Gézára emlékezünk, akinek munkássága a háborús pusztítás miatti hídhelyreállításokkal (Komárom, Újpest, Simontornya), a vasúti vasbeton szerkezetek előregyártásának hazai kezdeményezésével és fejlesztésével (kerethidak, teknőhidak, gyalogfelüljárók), tudományos kutatómunkával (repedésképződés, tartóbetétes vasbeton szerkezetek méretezéselmélete) és a széles körű szakirodalmi tevékenységgel jellemezhető.


Egyik utolsó találkozásunkkor korábbi életének különös eseményeiről mesélt, megmutatta a hadifogságba vezető úton a szüleinek, magyar területen áthaladva írt, a marhavagon ablakán kidobott zúzottkő-darabka mellé csomagolt, megcímzett kis levelet. Ebben szerető szüleit értesíti, hogy orosz hadifogságba viszik, nem tudja, találkoznak-e még. A levelet végül is valaki a töltésoldalban megtalálta, és eljuttatta a szüleinek, akik azt megőrizték. Így sikerült azt nekünk 55 év után megmutatnia.

13. ábra. Záró szerkesztőbizottsági ülés, 2009. (Fotó: Kiss Józsefné)
Piri Antal

Az Üllői úti vasúti híd építését (14. ábra) főépítésvezetőként irányítottam. A cölöpöket összefogó fejgerenda vasszerelésének megkezdése után kihívtak a helyszínre, hogy akadt egy „nagy probléma”. A helyszínen közölte a művezető, hogy a tervezett betonacélok elhelyezése nem lehetséges. Közösen átnéztük a vasalási tervet és sajnos igazat kellett adnom neki. A fővasakat és a távtartó kengyeleket még el lehetett helyezni, de a gerenda belsejében lévő vasak elhelyezése és megfelelő rögzítése igen nehézkesen történhetett. Arról még nem is beszéltünk, hogy a beton tömörítése lehetetlennek tűnt, mivel a vibrátort a sűrű vasalás miatt nem lehetett beengedni a gerenda belsejébe.
Kihívtam másnapra a tervezőt (Zöldréti Ilonka, sajnos, nem sokkal élte túl a híd elkészültét…), aki nem tudott mást mondani: A terv az érvényben lévő méretezési előírások szerint készült – hogy nem kivitelezhető, azt igen sajnálja, de nem változtathat a terven. A helyzetet az okozta, hogy a terv csak a statikai elveket vehette figyelembe, azt nem, hogy a rendkívül nagy keresztmetszetű betonacélok (45–60 mm) a terven szépen elfértek egymás mellett, mint vonalak, de a valóságban szinte összeértek. Elrendeltem, hogy szereljenek be egy körülbelül 6 méteres szakaszt a gerenda végén. Ez még viszonylag jól megoldható volt, mert a legalacsonyabb vasbetonszerelő (aki a belső vasakat helyezte el) a vasak rögzítése után ki tudott mászni a szakasz nyitott végén.

14. ábra. Az Üllői úti vasúti híd rekonstrukciója
A helyzet megoldása érdekében a Híd­osztályhoz fordultam. Dr. Nemeskéri-Kiss Géza már másnap kijött a hídhoz és fejcsóválva megjegyezte: a papír sok mindent elbír. Megdicsérte a dolgozókat, amiért elkészítették a mintaszakaszt. Mint mondta: „Így könnyű dolgom van, csak keríts elő egy krétát nekem!” Felmászott az állványzaton és a krétával sorra jelölgette a betonacélokat. Lemászott és bejegyezte az építési naplóba: „A fejgerenda vasalása a terv szerint nem kivitelezhető. Az általam megjelölt betonacélokat szükséges elhelyezni, a többi mellőzhető!” Kezet szorított a művezetővel és velem, visszasétált a villamos megállójába, és ahogy jött, úgy távozott. Aki jelen volt, elképedve bámult a világba, és segédmunkásoktól a mérnökökig mindnyájan átszellemülten éreztük a nagy elme érintését. Jött, döntött, krétával vágva át a „gordiuszi betonacél csomót”. Aki ismerte – még ha csak a munkán keresztül is –, büszke lehetett, hiszen látott egy valódi mérnököt, egy példaadó embert.
Isten áldja odafenn, őrizzük emlékét idelenn!

A cikk folytatódik, lapozás:« Előző123456Következő »

Irodalomjegyzék

  • [1] Lánchíd füzetek 12. Közúti és vasúti hidász almanach 2008. Első Lánchíd Bt. Mérnökportrék 154. oldal. Dr. Nemeskéri-Kiss Géza
  • [2] Vörös József. Megemlékezés Dr. Nemes­kéri-Kiss Gézáról. Hídépítők Lapja 2010;39:6.
  • [3] Nemeskéri-Kiss Géza. Az újpesti vasúti Duna-híd újjáépítése. Közlekedéstudományi Szemle 1955;10.
  • [4] Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. Franciaországi hídépítési tapasztalatok. Sínek Világa 1971;14(1):1.
  • [5] Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. Vietnámi vasutasok hősi helytállása. Sínek Világa 1967;10(1):34.
  • [6] Nemeskéri-Kiss Géza dr. Fejezetek a MÁV hídépítés történetéből. Vasúthistóriai évkönyv 1993. MÁV
  • [7] Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. Lerombolt vasúti hidak helyreállítása. Sínek Világa 1985;28(1):10.
  • [8] Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. A MÁV első feszített betonhídjának építése. Sínek Világa 1967;10(1):3.
  • [9] Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. Talajvízben lévő vasúti aluljáró építése teljes előregyártással. Sínek Világa 1970;13(4):191.
  • [10] Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. Vasúti vasbeton hidak előregyártásának nemzetközi helyzete. Sínek Világa1973;16(4):63.
  • [11] Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. A Párizs–Lyon közötti nagysebességű vasútvonal hídjai. Sínek Világa 1982;25(2):1.
  • [12] Vörös József. Az Infrastruktúra Albizottság megemlékezése. Előadás a MÁV História Bizottság 30 éves jubileumi, kibővített emlékülésén.
  • [13] Vasúti hidak a Szegedi igazgatóság területén Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. Előregyártott vasúti gyalogaluljáró építése oldalról való behúzással.
  • [14] Dr. Nemeskéri-Kiss Géza. Korányi Imre vasúti hidakkal kapcsolatos munkássága. Sínek világa 2007;1-2:6.
  • [15] Zöldréti Ilona, Darvas Endre. Az Üllői úti vasúti híd rekonstrukciója. 1981. UVA/81.2042-81.2064/81.2063. –Lechner Tudásközpont, Dokumentációs Központ/Fotótár, Állomány.
A teljes cikket megtalálja a folyóirat 2022 / 2. számában.
Ha szeretne rendszeresen hozzájutni a legfrisebb számokhoz, fizessen elő a folyóiratra.
A hozzászólások megtekintéséhez vagy új hozzászólás írásához be kell jelentkeznie!
Sínek Világa A Magyar Államvasútak Zrt. pálya és hídszakmai folyóirata
http://www.sinekvilaga.hu | ©